Párbeszéd a vágyakkal. Esszék. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1979, 451. /Elvek és utak/

Bennfoglalt írások:

Parabolák
Ikarosz legendája, 19–30.
Kentaurok dilemmája, 31–43.
Laokoón, a néma, 44–58.
Kronosz, a kegyetlen, 59–71.
Apollón, nimfa, szerelem, 72–84.
Valamikor Silenus őrizte a forrásokat 85–95. Hérakleitosz, a filozófus, Hermodorosz barátja, 96–107.

Itt és mást
Lenin, avagy a teljes magyarázat elve, 111–123.
A nyelv és az erkölcs, 124–135.
Adalék egy hely- és egy időhatározó sajátosságaihoz, 136–156.
Hipotézis a nemzedékek kettős nyelvéről, 157–172.
A, B … Z, 173–181.
Kant, avagy a filozófus becsülete ,182–187.
Fichte eszményi állama, 188–214.
A filozófiára vonatkozó kijelentések filozófiája, avagy miért mondja éppen így? 215–231.

Arcok
Az idő A kastély-ban, avagy adalék Kafkához, aki így jellemezte magát: „Semmim se hiányzik, csak önmagam”, 235–253.
Paradoxon és alkotás, 254–271.
Ádám harca Luciferrel, avagy idő és egzisztencia a Tragédiában, 272–286.
Gondolatok Berzsenyiről, 287–309.
Sinkó Ervin, avagy a csodálatos illúzió története, 310–336.
Csodálkoznak? Miért? Miért! 337–343.
Szilágyi István bizonyára regényt írt, 344–352.
Mi is az a konkrétum, avagy mire képes a szerszámlakatos, ha végiggondolja a világot, 353–366.
Bevezetések és kísérletek recenziója, 367–400.

Búcsú
Temetés Zsögödön, 403–416.
Apátzai-film, 417–424.
A „sellő” mint alany (Kísérlet az alany–állítmány viszony elemzésére; Sellőnek lenni nem szégyen, csak kellemetlen), 425–451.