A moldvai csángók bibliográfiája
701–800 termék, összesen 5376 db
-
TIBORI SZABÓ Zoltán
Hippitábor Csángóföldön. Népszabadság. 2000. aug. 21. -
TOK Béla
Mi lesz a moldvai csángó magyarokkal? Vasárnap. 1992. 20. sz. -
TOK Béla
Csángók nemcsak Moldvába élnek. Vasárnap. 1993. jún. 27. -
TOLDI Éva
„Csángó magyar, mivé lettél…?” Napló. 1996. márc. 12. -
TÓTH László Levente
Csángó fájdalom. Pesti Hírlap. 1992. aug. 24. -
TÜSKÉS Gábor
Zarándoklat a csángókért. Új Ember. 1992. jún. 19. -
VETÉSI László
„Jába tapodják le a csángó nemzetséget!” Beszélgetések. Felebarát. III. évf. (1992) 1–2. sz., 24–29. -
VETÉSI László
„Jába tapodják le a csángó nemzetséget!” Beszélgetések. Romániai Magyar Szó. 1992. ápr. 11–12. -
VITA Zsigmond
Magyarok Moldvában. Ellenzék. 1932. máj. 8. -
VITA Zsigmond
A moldvai csángók nyomában. Ellenzék. 1932. máj. 15., jún. 5., jún. 13., jún. 19. -
VIVIANO, Frank
In the shadows of Attila. Romania`s Csángós cling to fading customs and beliefs – folkways of the nomadic Asians they claim as ancestors. [Attila árnyékában. A romániai csángók ragaszkodnak elhaló szokásaikhoz és hiedelmeikhez – őseik, a nomád ázsiaiak kultúrájához.] National Geographic. (2005) június. 67–83. -
WALKÓ György, B.
Merre csángálsz, csángómagyar? Magyar Nemzet. 2000. febr. 19. -
ZALA M.
Párbeszédek csángókkal. Örökké rakva bajjal. Magyar Nemzet. 2001. szept. 15. -
(n. n.)
Moldvában, valaha. Népszabadság. 1990. nov. 24. -
(n. n.)
A moldvai csángó magyarok részvétele a pápa budapesti látogatásán. Romániai Magyar Szó. 1991. ápr. 26–27. -
(n. n.)
A legpechesebb magyarok. Moldvai Magyarság. VI. évf. (1995) 58. sz., 3. -
(n. n.)
Csángó hírek. Néprajzi Hírek. XXVII. évf. (1998) 1–4. sz., 156. -
(n. n.)
Moldvai csángók. Néprajzi Hírek. XXX. évf. (2001) 1–4. sz., 176–178. -
(n. n.)
Az első fecskék. Magyarfalu ünnepel. Moldvai Magyarság. XIII. évf. (2003) 8. sz., 7. -
AMBRUS Lídia
Interjú Istoc Roberttel. Csángó Tükör. II. évf. (2004) 7. sz., 10. -
ANTALNÉ TANKÓ Mária
Diák voltam a bákói magyar tanítóképzőben. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 4. sz., 12–14., 5. sz., 12–13., 6. sz., 13–15. -
BALAJTHY Katalin
„…Ot vagyand a mük országunk…” Egy moldvai magyar asszonyról. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 1–2. sz., 183–188. -
BEJAN-TOPSI Valentin
Egy legendás csángó-magyar: Bezsán Ferenc. Moldvai Magyarság. XIV. évf. (2004) 9. sz., 18–19., 10. sz., 19. -
BEKE György
A hűség próbája. Élet és Irodalom. XXVII. évf. (1983) 50. sz., 14. -
BEKE György
Mécsvilág. Fehér Kati írógépe. Magyar Nemzet. 1993. jún. 22. -
BEKE György
Gajdó plébános úr csángói. Új Magyarország. 1996. márc. 20. -
BEKE György
Csángók gyóntatója. Romániai Magyar Szó. 1997. okt. 4–5. -
BEKE György
Csángók gyóntatója. Moldvai Magyarság. IX. évf. (1998) 94–95. sz., 1. -
BERECZKI Alexandru
Drept la replică. [A replika jogán.] Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 6. sz., 8. -
BERECZKI Alexandru
A replika jogán. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 6. sz., 8. -
BERECZKI Károly
Öreg legény fiatal lány ismeretségét keresi. A Hét. XI. évf. (1980) 13 sz., 2–3. -
BIHARI László
Szőcs Anna – egy csángó Budapesten. Magyar Hírlap. 1994. aug. 30. -
BOGDÁN István
Tisztelt szerkesztőség! Csángó Újság. I. évf. (1990) 7. sz., 3. -
CONSTANTINESCU, Ovidiu
Torţionar sau înscenare diabolică? [Besúgó vagy ördögi átverés?] Monitorul de Bacău. 2005. máj. 24. -
CSÁKY Zo1tán
„Engem anyám úgy szeretett“. Képzelt riport egy moldvai csángóasszonyról. A Hét. X. évf. (1979) 38 sz., 2. -
CSEKE Péter
Akiket Moldvába szólított a hivatás. In: Horváth Andor (szerk.): Haza, szülőföld, nemzetiség. A Hét évkönyve 1978. Bukarest, 1978, 57–64. -
CSICSÓ Antal
Meditaţia unui tânăr. [Egy ifjú elmélkedései.] Moldvai Magyarság. IV. [V.!] évf. (1994) 51–52. sz., 2. -
DANI PÉTER Tinka
Scrisoare celor de-acasă. [Levél az otthoniakhoz.] Csángó Újság. I. évf. (1990) 3. sz., 4. -
DANI PÉTER Tinka
obb jövőre várva. Csángó Újság. I. évf. (1990) 4. sz., 3. -
ERŐSS [J.] Péter
Pe firul amintirilor. [Az emlékek szárnyán.] Csángó Újság. II. évf. (1991) 11. sz., 1., 4. -
ERŐSS [J.] Péter
Ilona néni temetése. Csángó Újság. III. évf. (1992) 21. sz., 4. -
ERŐSS J. Péter
Luca néni emlékére. Csángó Újság. I. évf. (1990) 9. sz., 3. -
FEJÉR László
„Én Moldovából indultam”. Moldvai Magyarság. IX. évf. (1998) 102–103. sz., 3. -
FERENCZ Imre
A nyomorúság útjai. Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 10. sz., 15., 11. sz., 17., 12. sz., 19. XII. évf. (2002) 2. sz., 18., 4. sz., 21., 5. sz., 21., 6. sz., 21. -
FERENCZES István
„Istenem és Dumnyezóm”. Kelet–Nyugat. II. évf. (1991) 28. sz., 16. -
FERENCZES István
Istók János morzsa revolúciója. Moldvai Magyarság. III. évf. (1992) 23. sz., 2., 24. sz., 2. -
FERENCZES István
Istók János morzsa revolúciója. Kelet–Nyugat. IV. évf. (1993) 3. sz., 5–8. -
FERENCZES István
Perka Mihály balladája. Hitel. VII. évf. (1994) 3. sz., 58–69. -
FERENCZES István
„Raitunc a holal kosaia”. Helikon. IV. évf. (1994) 7. sz., 6–7. -
FERENCZES István
Jánó Ilona pokolra száll. Hitel. IX. évf. (1996) 7. sz., 45–57. -
FODOR István (lejegyezte)
Gyermekkori álmom volt, hogy pap legyek. [Interjú Jitaru-Szél Antal nagypataki származású tasnádszántói plébánossal.] Vasárnap. 2001. ápr. 29. -
GAZDA József
Búsultam, hogy nem volt úgy, mint kellett lennie… Kortárs. XXVIII. évf. (1984) 109–112. -
GAZDA József
A klézsei Szálkáné Vastag Erzse sanyarú élete. Pesti Hírlap. 1993. máj. 8. -
GAZDA József
„Úgy vót, hogy úgy legyen…!” Baróti Péterné Csüdöm Mári megélt élete. Pesti Hírlap. 1993. júl. 3. -
GAZDA József
Antal Poulec Kelgyestről. Pesti Hírlap. 1993. júl. 5. -
GAZDA József
„Jaj, milyen szomorúság vót akkor.” Háromszék. 1993. júl. 13. -
GAZDA József
Keressünk egy kicsi csillagot. Bartos Mihályné Petrás Rózsa a gyermekkoráról. Pesti Hírlap. 1993. aug. 7. -
GAZDA József
„Nem élhet úgy az egész világ, mint mi élünk.” Háromszék. 1993. aug. 7. -
GAZDA József
Verésvel vót akkor… Háromszék. 1994. febr. 16. -
HALÁSZ Péter
Simon Ferenc Józsefné halálára. Honismeret. X. évf. (1982) 6. sz., 17–18. -
HALÁSZ Péter
„Hogyan ment ki tátám nyomorúságból?” Forrás. XVI. évf. (1984) 6. sz., 80–89. -
HALÁSZ Péter
Meghalt Luca néni. Honismeret. XIX. évf. (1991) 2. sz., 90–92. -
HALÁSZ Péter
„Hogyan ment ki tátám nyomorúságból?” In: Uő: Bokrétába kötögetem vala. A moldvai magyarok néprajzához. Európai Folklór Intézet. Budapest, 2002, 89–100. -
HALÁSZ Péter
„Merre tekereggyünk immá…?” In: Uő: Bokrétába kötögetem vala. A moldvai magyarok néprajzához. Európai Folklór Intézet. Budapest, 2002, 101–110. -
HALÁSZ Péter
Száz + egy esztendeje született Kaszáp István. Moldvai Magyarság. XIII. évf. (2003) 10. sz., 16–17. -
HALÁSZ Péter
Simon Ferenc Józsefné halálára. In: Uő: Nem lehet nyugtunk…! Esszék, gondolatok, útirajzok a moldvai magyarokról. Magyar Napló. Budapest, 2004, 281–283. -
HALÁSZ Péter
Lőrincz Györgyné Hadaróg Luca halálára. In: Uő: Nem lehet nyugtunk…! Esszék, gondolatok, útirajzok a moldvai magyarokról. Magyar Napló. Budapest, 2004, 284–290. -
HARANGOZÓ Imre
S mennyeknek ajtaja kinyitatódik…. A jeles pusztinai hagyományőrző László Istvánné Laczkó György Katalin emlékezete. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 8. sz., 7. -
HARDI Péter
Perka Mihály. Új Magyarország. 1992. jún. 18. -
JAKAB László
A két Anti. Hargita Népe. 2002. jan. 16. -
JÁKI Sándor Teodóz
Csángóföldi tudósítás. Meghalt János páter. Új Ember. 1999. ápr. 18. -
KARDALUS János
Látogatóban. [Szászka Péter látogatása Csíkszeredában] Hargita Népe. 1991. júl. 4. -
KOCSIS Mónika
Megmutató szavak. Korunk. 3 f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 87–89. -
KÓKA Rozália
Jánó Anna emlékezete. Honismeret. XXXII. évf. (2004) 2. sz., 86–87. -
KOVÁCS László
Csedő Csaba, a falu orvosa. Falvak Dolgozó Népe. XXVIII. évf. (1972) 39. sz., 9. -
KOVÁCS László
Csedő Csaba, a falu orvosa. Moldvai Magyarság. VIII. évf. (1997) 83–84. sz., 3. -
MAGYARI Márta
„Ezen szent reggel vót, nagypénteken…” Moldvai Magyarság. X. évf. (2000) 8. sz., 12–13. -
MAROSI Júlia
Vallomások egy csángó asszony életéből. Kortárs. XX. évf. (1976) 11. sz., 1787–1797. -
MAROSI Júlia
Egy moldvai csángó asszony történeteiből. Tiszatáj. XXXIV. évf. (1980) 5. sz., 2–35. -
MAROSI Júlia
Én vagyok az igazi árva. Új Írás. XX. évf. (1980) 7. sz., 9–20. -
MAROSI Júlia
„Ez vélünk történt…” (Epizódok egy moldvai csángó asszony életéből.) Tiszatáj. XXXVI. évf. (1982) 8. sz., 20–28. -
OLÁH-GÁL Elvira
Életemben nem volt büntetésem, csak szabadszájú voltam a „nincsenség” miatt… Moldvai Magyarság. XII. évf. (2002) 2. sz., 8–9. -
OLÁH-GÁL Elvira
„Chiar” magyarok és „tényleg” magyarok. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 9. sz., 16. -
OLÁH-GÁL Elvira
Öten maradtak árván. Egy klézsei család tragédiája. Moldvai Magyarság. XVI. évf. (2006) 2. sz., 5. -
PÉTERBENCZE Anikó
Lőrincz Luca moldvai csángómagyar asszony emlékére. Néprajzi Hírek. XIX. évf. (1990) 3–4. sz., 112–114. -
POZSONY Ferenc
Megállt Krisztus a Szeret partján. [Emlékezés Lőrincz Györgyné Hodorog Lucára] Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 11–12. sz., 28. -
ROMÁN Győző
Rendőrök nyelvüldözőben. Feer Catrina vesszőfutása. Orient Expressz. 1993. máj. 28. -
ROMÁN Győző
Rendőrfület sértett a magyar szó. Orient Expressz. 1993. jún. 11. -
SYLVESTER Lajos
Csángók a hegyen innen. Moldvai szaporaság Erdélyben. Háromszék. 1998. aug. 11. -
SYLVESTER Lajos
A sepsiszentgyörgyi Szent György-napok színeiből. Moldvai Magyarság. XIV. évf. (2004) 5. sz., 4. -
SYLVESTER Lajos
„Igaz, nem igaz, de így volt…” Demse Márton kálváriája. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 3. sz., 12–13., 4. sz., 8–9., Jelentés Demse Mártonról. 5. sz., 7–8. -
SYLVESTER Lajos
Három öreg a Remetepusztán. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 5. sz., 11. -
SYLVESTER Lajos
Egy félreértés kiegyenesítési kísérlete. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 6. sz., 9. -
SZÁNTÓ Emese
Itthon hazátlanok vagyunk. Moldvai Magyarság. X. évf. (2000) 2. sz., 14–15. -
SZÁNTÓ Emese
A jószívű székelyek és a hálás csángók. Moldvai Magyarság. X. évf. (2000) 3. sz., 14–15. -
SZÁNTÓ Emese
„Visszacsángáltam Székelyföldre”. Moldvai Magyarság. X. évf. (2000) 4. sz., 13. -
SZÁNTÓ Emese
„Hálás vagyok a jó Istennek, hogy itt élhetek”. Moldvai Magyarság. X. évf. (2000) 12. sz., 13. -
SZÁNTÓ Emese
„Ahhoz, hogy elérjek valamit az életben, tanulni kell”. Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 1. sz., 21. -
SZÁNTÓ Emese
Keressük a forrást, a gyökereket, az igazi értékeket. Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 6. sz., 10–11. -
SZÁNTÓ Emese
Nem voltam vadréce, így összeházasodhattunk… Moldvai Magyarság. XII. évf. (2002) 1. sz., 15–17.