Bolt – Oldal 8 – A moldvai csángók bibliográfiája

In the shadows of Attila. Romania`s Csángós cling to fading customs and beliefs – folkways of the nomadic Asians they claim as ancestors. [Attila árnyékában. A romániai csángók ragaszkodnak elhaló szokásaikhoz és hiedelmeikhez – őseik, a nomád ázsiaiak kultúrájához.] National Geographic. (2005) június. 67–83.

Tovább olvasom

WALKÓ György, B.

Merre csángálsz, csángómagyar? Magyar Nemzet. 2000. febr. 19.

Tovább olvasom

ZALA M.

Párbeszédek csángókkal. Örökké rakva bajjal. Magyar Nemzet. 2001. szept. 15.

Tovább olvasom

(n. n.)

Moldvában, valaha. Népszabadság. 1990. nov. 24.

Tovább olvasom

(n. n.)

A moldvai csángó magyarok részvétele a pápa budapesti látogatásán. Romániai Magyar Szó. 1991. ápr. 26–27.

Tovább olvasom

(n. n.)

A legpechesebb magyarok. Moldvai Magyarság. VI. évf. (1995) 58. sz., 3.

Tovább olvasom

(n. n.)

Csángó hírek. Néprajzi Hírek. XXVII. évf. (1998) 1–4. sz., 156.

Tovább olvasom

(n. n.)

Moldvai csángók. Néprajzi Hírek. XXX. évf. (2001) 1–4. sz., 176–178.

Tovább olvasom

(n. n.)

Az első fecskék. Magyarfalu ünnepel. Moldvai Magyarság. XIII. évf. (2003) 8. sz., 7.

Tovább olvasom

AMBRUS Lídia

Interjú Istoc Roberttel. Csángó Tükör. II. évf. (2004) 7. sz., 10.

Tovább olvasom

ANTALNÉ TANKÓ Mária

Diák voltam a bákói magyar tanítóképzőben. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 4. sz., 12–14., 5. sz., 12–13., 6. sz., 13–15.

Tovább olvasom

BALAJTHY Katalin

„…Ot vagyand a mük országunk…” Egy moldvai magyar asszonyról. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 1–2. sz., 183–188.

Tovább olvasom

BEJAN-TOPSI Valentin

Egy legendás csángó-magyar: Bezsán Ferenc. Moldvai Magyarság. XIV. évf. (2004) 9. sz., 18–19., 10. sz., 19.

Tovább olvasom

BEKE György

A hűség próbája. Élet és Irodalom. XXVII. évf. (1983) 50. sz., 14.

Tovább olvasom

BEKE György

Mécsvilág. Fehér Kati írógépe. Magyar Nemzet. 1993. jún. 22.

Tovább olvasom

BEKE György

Gajdó plébános úr csángói. Új Magyarország. 1996. márc. 20.

Tovább olvasom

BEKE György

Csángók gyóntatója. Romániai Magyar Szó. 1997. okt. 4–5.

Tovább olvasom

BEKE György

Csángók gyóntatója. Moldvai Magyarság. IX. évf. (1998) 94–95. sz., 1.

Tovább olvasom

BERECZKI Alexandru

Drept la replică. [A replika jogán.] Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 6. sz., 8.

Tovább olvasom

BERECZKI Alexandru

A replika jogán. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 6. sz., 8.

Tovább olvasom

BERECZKI Károly

Öreg legény fiatal lány ismeretségét keresi. A Hét. XI. évf. (1980) 13 sz., 2–3.

Tovább olvasom

BIHARI László

Szőcs Anna – egy csángó Budapesten. Magyar Hírlap. 1994. aug. 30.

Tovább olvasom

BOGDÁN István

Tisztelt szerkesztőség! Csángó Újság. I. évf. (1990) 7. sz., 3.

Tovább olvasom

CONSTANTINESCU, Ovidiu

Torţionar sau înscenare diabolică? [Besúgó vagy ördögi átverés?] Monitorul de Bacău. 2005. máj. 24.

Tovább olvasom

CSÁKY Zo1tán

„Engem anyám úgy szeretett“. Képzelt riport egy moldvai csángóasszonyról. A Hét. X. évf. (1979) 38 sz., 2.

Tovább olvasom

CSEKE Péter

Akiket Moldvába szólított a hivatás. In: Horváth Andor (szerk.): Haza, szülőföld, nemzetiség. A Hét évkönyve 1978. Bukarest, 1978, 57–64.

Tovább olvasom

CSICSÓ Antal

Meditaţia unui tânăr. [Egy ifjú elmélkedései.] Moldvai Magyarság. IV. [V.!] évf. (1994) 51–52. sz., 2.

Tovább olvasom

DANI PÉTER Tinka

Scrisoare celor de-acasă. [Levél az otthoniakhoz.] Csángó Újság. I. évf. (1990) 3. sz., 4.

Tovább olvasom

DANI PÉTER Tinka

obb jövőre várva. Csángó Újság. I. évf. (1990) 4. sz., 3.

Tovább olvasom

ERŐSS [J.] Péter

Pe firul amintirilor. [Az emlékek szárnyán.] Csángó Újság. II. évf. (1991) 11. sz., 1., 4.

Tovább olvasom

ERŐSS [J.] Péter

Ilona néni temetése. Csángó Újság. III. évf. (1992) 21. sz., 4.

Tovább olvasom

ERŐSS J. Péter

Luca néni emlékére. Csángó Újság. I. évf. (1990) 9. sz., 3.

Tovább olvasom

FEJÉR László

„Én Moldovából indultam”. Moldvai Magyarság. IX. évf. (1998) 102–103. sz., 3.

Tovább olvasom

FERENCZ Imre

A nyomorúság útjai. Moldvai Magyarság. XI. évf. (2001) 10. sz., 15., 11. sz., 17., 12. sz., 19. XII. évf. (2002) 2. sz., 18., 4. sz., 21., 5. sz., 21., 6. sz., 21.

Tovább olvasom

FERENCZES István

„Istenem és Dumnyezóm”. Kelet–Nyugat. II. évf. (1991) 28. sz., 16.

Tovább olvasom

FERENCZES István

Istók János morzsa revolúciója. Moldvai Magyarság. III. évf. (1992) 23. sz., 2., 24. sz., 2.

Tovább olvasom

FERENCZES István

Istók János morzsa revolúciója. Kelet–Nyugat. IV. évf. (1993) 3. sz., 5–8.

Tovább olvasom

FERENCZES István

Perka Mihály balladája. Hitel. VII. évf. (1994) 3. sz., 58–69.

Tovább olvasom

FERENCZES István

„Raitunc a holal kosaia”. Helikon. IV. évf. (1994) 7. sz., 6–7.

Tovább olvasom

FERENCZES István

Jánó Ilona pokolra száll. Hitel. IX. évf. (1996) 7. sz., 45–57.

Tovább olvasom

FODOR István (lejegyezte)

Gyermekkori álmom volt, hogy pap legyek. [Interjú Jitaru-Szél Antal nagypataki származású tasnádszántói plébánossal.] Vasárnap. 2001. ápr. 29.

Tovább olvasom

GAZDA József

Búsultam, hogy nem volt úgy, mint kellett lennie… Kortárs. XXVIII. évf. (1984) 109–112.

Tovább olvasom

GAZDA József

A klézsei Szálkáné Vastag Erzse sanyarú élete. Pesti Hírlap. 1993. máj. 8.

Tovább olvasom

GAZDA József

„Úgy vót, hogy úgy legyen…!” Baróti Péterné Csüdöm Mári megélt élete. Pesti Hírlap. 1993. júl. 3.

Tovább olvasom

GAZDA József

Antal Poulec Kelgyestről. Pesti Hírlap. 1993. júl. 5.

Tovább olvasom

GAZDA József

„Jaj, milyen szomorúság vót akkor.” Háromszék. 1993. júl. 13.

Tovább olvasom

GAZDA József

Keressünk egy kicsi csillagot. Bartos Mihályné Petrás Rózsa a gyermekkoráról. Pesti Hírlap. 1993. aug. 7.

Tovább olvasom

GAZDA József

„Nem élhet úgy az egész világ, mint mi élünk.” Háromszék. 1993. aug. 7.

Tovább olvasom

GAZDA József

Verésvel vót akkor… Háromszék. 1994. febr. 16.

Tovább olvasom

HALÁSZ Péter

Simon Ferenc Józsefné halálára. Honismeret. X. évf. (1982) 6. sz., 17–18.

Tovább olvasom

HALÁSZ Péter

„Hogyan ment ki tátám nyomorúságból?” Forrás. XVI. évf. (1984) 6. sz., 80–89.

Tovább olvasom

HALÁSZ Péter

Meghalt Luca néni. Honismeret. XIX. évf. (1991) 2. sz., 90–92.

Tovább olvasom

HALÁSZ Péter

„Hogyan ment ki tátám nyomorúságból?” In: Uő: Bokrétába kötögetem vala. A moldvai magyarok néprajzához. Európai Folklór Intézet. Budapest, 2002, 89–100.

Tovább olvasom

HALÁSZ Péter

„Merre tekereggyünk immá…?” In: Uő: Bokrétába kötögetem vala. A moldvai magyarok néprajzához. Európai Folklór Intézet. Budapest, 2002, 101–110.

Tovább olvasom

HALÁSZ Péter

Száz + egy esztendeje született Kaszáp István. Moldvai Magyarság. XIII. évf. (2003) 10. sz., 16–17.

Tovább olvasom

HALÁSZ Péter

Simon Ferenc Józsefné halálára. In: Uő: Nem lehet nyugtunk…! Esszék, gondolatok, útirajzok a moldvai magyarokról. Magyar Napló. Budapest, 2004, 281–283.

Tovább olvasom

HALÁSZ Péter

Lőrincz Györgyné Hadaróg Luca halálára. In: Uő: Nem lehet nyugtunk…! Esszék, gondolatok, útirajzok a moldvai magyarokról. Magyar Napló. Budapest, 2004, 284–290.

Tovább olvasom

HARANGOZÓ Imre

S mennyeknek ajtaja kinyitatódik…. A jeles pusztinai hagyományőrző László Istvánné Laczkó György Katalin emlékezete. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 8. sz., 7.

Tovább olvasom

HARDI Péter

Perka Mihály. Új Magyarország. 1992. jún. 18.

Tovább olvasom

JAKAB László

A két Anti. Hargita Népe. 2002. jan. 16.

Tovább olvasom

JÁKI Sándor Teodóz

Csángóföldi tudósítás. Meghalt János páter. Új Ember. 1999. ápr. 18.

Tovább olvasom

KARDALUS János

Látogatóban. [Szászka Péter látogatása Csíkszeredában] Hargita Népe. 1991. júl. 4.

Tovább olvasom

KOCSIS Mónika

Megmutató szavak. Korunk. 3 f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 87–89.

Tovább olvasom

KÓKA Rozália

Jánó Anna emlékezete. Honismeret. XXXII. évf. (2004) 2. sz., 86–87.

Tovább olvasom

KOVÁCS László

Csedő Csaba, a falu orvosa. Falvak Dolgozó Népe. XXVIII. évf. (1972) 39. sz., 9.

Tovább olvasom

KOVÁCS László

Csedő Csaba, a falu orvosa. Moldvai Magyarság. VIII. évf. (1997) 83–84. sz., 3.

Tovább olvasom

MAGYARI Márta

„Ezen szent reggel vót, nagypénteken…” Moldvai Magyarság. X. évf. (2000) 8. sz., 12–13.

Tovább olvasom

MAROSI Júlia

Vallomások egy csángó asszony életéből. Kortárs. XX. évf. (1976) 11. sz., 1787–1797.

Tovább olvasom

MAROSI Júlia

Egy moldvai csángó asszony történeteiből. Tiszatáj. XXXIV. évf. (1980) 5. sz., 2–35.

Tovább olvasom

MAROSI Júlia

Én vagyok az igazi árva. Új Írás. XX. évf. (1980) 7. sz., 9–20.

Tovább olvasom

MAROSI Júlia

„Ez vélünk történt…” (Epizódok egy moldvai csángó asszony életéből.) Tiszatáj. XXXVI. évf. (1982) 8. sz., 20–28.

Tovább olvasom

OLÁH-GÁL Elvira

Életemben nem volt büntetésem, csak szabadszájú voltam a „nincsenség” miatt… Moldvai Magyarság. XII. évf. (2002) 2. sz., 8–9.

Tovább olvasom

OLÁH-GÁL Elvira

„Chiar” magyarok és „tényleg” magyarok. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 9. sz., 16.

Tovább olvasom

OLÁH-GÁL Elvira

Öten maradtak árván. Egy klézsei család tragédiája. Moldvai Magyarság. XVI. évf. (2006) 2. sz., 5.

Tovább olvasom

PÉTERBENCZE Anikó

Lőrincz Luca moldvai csángómagyar asszony emlékére. Néprajzi Hírek. XIX. évf. (1990) 3–4. sz., 112–114.

Tovább olvasom

POZSONY Ferenc

Megállt Krisztus a Szeret partján. [Emlékezés Lőrincz Györgyné Hodorog Lucára] Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 11–12. sz., 28.

Tovább olvasom

ROMÁN Győző

Rendőrök nyelvüldözőben. Feer Catrina vesszőfutása. Orient Expressz. 1993. máj. 28.

Tovább olvasom

ROMÁN Győző

Rendőrfület sértett a magyar szó. Orient Expressz. 1993. jún. 11.

Tovább olvasom

SYLVESTER Lajos

Csángók a hegyen innen. Moldvai szaporaság Erdélyben. Háromszék. 1998. aug. 11.

Tovább olvasom

SYLVESTER Lajos

A sepsiszentgyörgyi Szent György-napok színeiből. Moldvai Magyarság. XIV. évf. (2004) 5. sz., 4.

Tovább olvasom

SYLVESTER Lajos

„Igaz, nem igaz, de így volt…” Demse Márton kálváriája. Moldvai Magyarság. XV. évf. (2005) 3. sz., 12–13., 4. sz., 8–9., Jelentés Demse Mártonról. 5. sz., 7–8.

Tovább olvasom