301–400 termék, összesen 890 db
-
ANGYAL Andor
A húszévesek és harmincévesek kérdéséhez. Hozzászólás László Ferenc: Húszévesek és harmincévesek címû cikkéhez.„Igazi harmincas mozgalom nincs, mint ahogyan lényegében húszas sincs, csak egyetemi nevelés. Innen ki kell zárni a politikát… Létre kell hozni a közeledést a különbözõ évesek között, hogy – mire megvénülünk – az a 15 évnyi kor és véleménykülönbség éppen úgy elenyésszen, amint az a régi, idejétmúlt kényelmesség és cselekvési iszony is, remélhetõleg el fog tûnni.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. A nemzedékváltás kérdései.],III. évf.1932,3-4. szám,(március-április),p. 46-48. -
ANTAL Gusztáv
Ifjúsági Keresztyén Egyesület.Egyesületi élet.”Az I.K.E. ezelõtt 10 évvel alakult és dr. Imre Lajos theol. Prof. Elnöksége alatt mûködik.” Beszámoló.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 120-121. -
ANTAL Gusztáv
A bukaresti magyar diákbál.Egyesületi élet.Beszámoló.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Bukarest.],II. évf.1931,3. szám,(március),p. 63. -
Az ERDÉLYI FIATALOK SZERKESZTÕSÉGE
Az Erdélyi Fiatalok szerkesztõségének válasza a „Vásárhelyi Találkozó” elõkészítõ bizottságának nyilatkozatára.„Szerkesztõségi tagjaink távolléte miatt csak most tudtuk letárgyalni az u.n. Vásárhelyi Találkozó elõkészítõ bizottsága nevében Tamási Áron, Nagy István, dr. Asztalos Sándor, Jordáky Lajos, Petrovay Tibor és Vita Sándor által aug. 18. kelettel aláírt és napilapjainkban közzétett nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat számos tévedést és lapunk elleni vádat tartalmaz.” Részletes helyzet-elemzés és cáfolat.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. A nemzedékváltás kérdései. A Vásárhelyi Találkozó.],VIII. évf.1937,3. szám,(3. negyed),p. 15-18. -
B. BÁNYAI László
Párisi levél.Cikk.Az erdélyi fiatalokra váró feladatok. Az erdélyi magyarság jövõje. A faji kérdés.,[Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat. Magyar ifjúság.],I. évf.1930,5. szám,(május),p. 67-69. -
B. BÁNYAI László
Kisebbség és nyelv.Cikk.Az anyanyelv a gondolkozás alapja is. A nyelvi szellem annál erõteljesebb, minél kultúráltabb nyelvrõl van szó. A nyelvnek az õre az iskola. „Az uralkodó többség sértésként könyveli el azt a jogot, hogy a kisebbség megõrizhesse nyelvi autonómiáját” – mondja Meillet. „Svájc példája megmutatja, miként mûködhet egy állam anélkül, hogy közös nyelve lenne. Mindehhez föderális típusú intézmények kellenek, széleskörû autonómia a föderáció minden része…számára…” (Meillet: A nyelvek az új Európában”, 1928).,[Szakcsoport: Nemzeti kisebbségek. Magyar kisebbség. Anyanyelv.],I. évf.1930,7. szám,(október),p. 106-109. -
B. BÁNYAI László
Csík.Cikk.Csík megye, azaz Csíkország rövid ismertetése.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Monográfia. Csíkmegye.],I. évf.1930,9-10. szám,(december),p. 148. -
B. BÁNYAI László
Nemzet, nemzetiség, kisebbség és az Európai Konföderáció.A fogalmak tisztázása. Nemzetállam. „Minél hatékonyabb lesz ez a nemzetközi tekintély, annál közelebb állunk majd az Európai-Konföderációhoz, amely államiságokba szervezett nemzetekkel és konföderált nemzetiségcsoportokból állna. És ez lenne a „nemzetiségi problémának” teljes, egyelõre utópisztikusnak tûnõ megoldása.”,[Szakcsoport: Európa története. Nemzetiségi kérdés. Európai konfederáció.],II. évf.1931,3. szám,(március),p. 55-58. -
B.E.
Beszámoló az Unitárius Teológiai Akadémia Önképzõköre mûködésérõl.Egyesületi élet.A jövõ papjainak egyesülete szoros kapcsolatot tart a testvérszervezetekkel.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Iskolán kívüli nevelés és oktatás. Egyesületek.],I. évf.1930,6. szám,(június),p. 103-104. -
B.L.
Maradj!…Apák és fiak.René Bazin 1901-ben megjelent „Les Oberlé” c. regényének aktuális tanulságai.,[],I. évf.1930,8. szám,(november),p. 141-142. -
B.L.
Hasznos Könyvtár 9, 10, 11, 12. füzete. Biró Sándor: A bujdosó fejedelem. (II. Rákóczi Ferenc élete).Szemle.Biró Sándor „munkájában felhasználja a legújabb történelmi kutatás és beállítás eredményeit és azokat világos, nép által is érthetõ formában dolgozza fel aránylag szûk terjedelemben.”,[Szakcsoport: Magyar történelem. XVII-XVIII. sz.],VII. évf.1936,õszi-téli szám,(3-4. negyed),p. 106. -
B.S.
„Gând românesc” áprilisi számában Victor Jinga, a helybeli gazdasági akadémia tanára, ismerteti dr. Gh. Dragoº könyvét az erdélyi szövetkezeti mozgalom történetérõl. (Dr. Gh. Dragoº: Cooperaþia în Ardeal, istorie, situaþia actualã, perspective. Imprimera Naþionalã, Bucureºti, 1933. pag. 198.).Szemle.,[Szakcsoport: Gazdaság. Erdély. Szövetkezetügy.],V. évf.1934,nyári szám,(2. negyed),p. 76. -
B.S.
Kelemen Lajos 60 éves…Szemle.”Országrészünk történelmének egyik legalaposabb ismerõje…Hosszú levéltárosi munkássága kibeszélhetetlenül értékes történeti adatok birtokába juttatta õt s ezekbõl a leginkább kiadatlan anyagból bõségesen adott mindenkinek, aki komoly érdeklõdést tanúsított történelmünk valamelyik kérdése iránt. Mint az E.M.E. levéltárosa, szinte két évtizeden keresztül állott a kutatók rendelkezésére.”,[Szakcsoport: Magyar történelem. Történetírás. Kelemen Lajos.],IX. évf.1938,1. szám,(1. negyed),p. 27. -
B.S.
Szorvány-misszió a címe annak a kis füzetnek, melyet Földes Károly, mezõújlaki lelkész írt a pusztuló mezõségi szórványokról.Szemle.”Egyházunk mai belmissziós munkái közé fel kell vegye a szórványok gondozását.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szórványmagyarság. Keresztény egyházak.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 107. -
B.S.
Az Erdélyi Fiatalok fõiskolás konferenciája.Okt. 21-23 között került megrendezésre. Elõadók: dr. Imre Lajos, Balázs Ferenc, dr. Paál Árpád, Jancsó Béla, László Dezsõ. A kolozsvári fõiskolai egyesületek külön d.u. keretében beszéltek tevékenységükrõl, A „Temesvári Hírlap”-ban dr. Pogány László vezércikkben méltatta a kongresszust. A „Magyar Hírlap” okt. 31-i számában Szentimrei Jenõ ismerteti a magyarországi olvasók elõtt az Erdélyi Fiatalok törekvéseit.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,8-10. szám,(november-december),p. 151-153. -
B.S.
Mester Miklós: Az erdélyi románok elsõ törvényhatósági küzdelmei a magyarokkal és a szászokkal. (Különlenyomat a Magyarság tudományból. 22 oldal).Szemle.Mester Miklós „Komoly román, magyar és szász forrásokból állítja elénk azt a küzdelmet, melyet a románok 1860-63-ig vívtak a magyarokkal és szászokkal a nemzeti egyenjogúságért a közélet minden terén.” S,[Szakcsoport: Román történelem. Történelmi források.],VII. évf.1936,tavaszi szám,(1. negyed),p. 33-34. -
B.S.
Dr. Jancsó Elemér: Északi rokonainknál.Fiatalok munkája.A 106 oldalas könyvben az északi népek, különösen az esztek és finnek életviszonyainak, kulturális leírását adja. Sok jó fényképpel.,[Szakcsoport: Európa története. Finnország. Észtország.],III. évf.1932,6. szám,(november),p. 112. -
B.S.
Mester Miklós könyve a transzilvániai románság nemzetiségi követeléseirõl.Együtt élõ népek!”A Fiatalok megindulásától kezdve folyton hangsúlyozta a románság múltja és jelene megismerésének szükségességét… A két egymás mellett élõ nép szenvedélyektõl izzó mai világában különösképpen nagy értéknek látjuk a fiatal magyar történetíró tárgyilagosságát….Évekig gyûjtötte a román forrásból származó anyagot, hogy azt a magyar és német írók adataival egységbe hozva törekedjék a történeti múlt megjelenítésére.”,[Szakcsoport: Román történelem. Román nemzetiségtörténet. Magyar történetírás.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 10. -
B.S.
Gând românesc.Szemle.”Az erdélyi román ifjúság érdekes megmozdulásáról tanúskodik a fenti cím alatt megjelenõ havi folyóirat, mely az „Astra” kiadásában 1933 májusában kezdte meg elsõ évfolyamát.” Szerkesztõje Ion Chinezu, aki az erdélyi magyar irodalomról írta doktori értekezését. „A cikkek legnagyobb részét egy nagy felismerés vezeti: a kultúrának a politika felett való elsõdleges, primér fontossága.”,[Szakcsoport: Román kultúra. Román ifjúság. Sajtóügy.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 60-61. -
B.Z.
Róm. Kath. Népszövetség Egyetemi és Fõiskolai szakosztálya múlt számunk megjelenése óta…Egyesületi élet.Hír.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],I. évf.1930,3. szám,(március),p. 48. -
BABOS Sándor
Kipergõ búzaszemek.Erdélyi magyar kivándorlók a regátba. A kivándorlás okai, az ottani magyarok élete és sokuk értelmetlen halála.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szociográfia. Kivándorlás.],I. évf.1930,4. szám,(április),p. 57-58. -
BACZÓ Gábor
A kolozsvári magyar ügyvédjelöltek néhány kérdése.„Az egyetem padjai közül egy-két éve kerültünk ki….Mindössze 15-en vagyunk Erdély legforgalmasabb városában, ahol több mint 250 ügyvéd van, mégis a legnehezebb elhelyezkedési lehetõségek kínálkoznak számunkra. Tényleges ügyvédi gyakorlatot mindössze nyolcan folytatunk…”.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Elhelyezkedési lehetõségek.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 83-84. -
BACZÓ Gábor
A falú-munka mérlege.Az Erdélyi Fiatalok falumunkája 1930. novemberében kezdõdik a szerkesztõség felhívására. Az érdeklõdés központjában a kisebbségi sorsra jutott erdélyi magyarság falú problémája áll. Beszámoló az addig végzett munkáról, elõadásokról és a „Erdélyi Fiatalok Falu Füzetei” sorozatban megjelent munkákról.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Sajtóugy. Falumunka.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 50-53. -
BACZONI Flóra
Magyar fõiskolai hallgatónõk szervezkedése.A székelyek Kolozsvári Társaságának Ifjúsági Bizottsága Jancsó Béla kezdeményezésére felhívást intézett a fõiskolai hallgatónõkhöz, hogy lépjenek be a Társaság ifjúsági tagozatába. Fõcél a tanulás, szemináriumok formájában.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,1. szám,(január),p. 14. -
BAJKÓ Erzsébet
Kákonyi József.Ismeretlen értékeink.”Az erdélyi magyar közönség alig ismeri az Ókirályságban szétszórt magyarság életét….Ezek közül az emberek közül való Kákonyi József, targu-mureºi származású, Budapesten tanult fiatal ötvösmûvész, aki a fõváros egyik nagy ezüstgyárában dolgozik lezárt, páncélos ajtók mögött. Dolgozik bronzban, aranyban, ezüstben és platinában… Ötvösmûvészeti munkáit nagy formagazdagság jellemzi… Kisplasztikai mûvei egészen modernek… ez az õ igazi szerelme.”,[Szakcsoport: Magyar fiatalok. Szórvány magyarság. Bukarest.],IX. évf.1938,1. szám,(1. negyed),p. 26. -
BAKK Elek dr.
A syphilis társadalmi vonatkozásairól.„A tüdõbaj, alkoholizmus, csecsemõhalandóság és az egyke terjedése mellett a syphilis elsõ helyen szerepel, mint társadalmi veszély, degeneráló ok. A syphilis társadalmi veszélye elsõsorban felismerésének nehézségébõl származik.” Részletesen kitér minden, a társadalmat tragikusan érintõ hatására. A megelõzés érdekében hangsúlyozza a fiatalok nevelésének fontosságát.,[Szakcsoport: Közegészségügy. Szociális betegségek.],IX. évf.1938,1. szám,(1. negyed),p. 16-18. -
BAKK Péter
A bukaresti magyar diákok.Cikk.1924-ben még csak 6 magyar diák tanult Bukarestben; 1930-ban már 100-on felül. A „Koós Ferenc Kör” fogadta be a magát magyarnak valló diákokat. Ennek egyik alosztálya a „Diákosztály”, melynek a diákok tagjai. Három év óta van Otthona is, ahol 52-en laknak és menza is mûködik. Szemtanúi Erdély tragédiájának: sok százan, sok ezren érkeznek Bukarestbe magyarok jobb megélhetést keresni, de nagyon sokan a társadalom peremére kerülnek.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Bukarest.],I. évf.1930,3. szám,(március),p. 43. -
BALÁZS Ferenc
A falú jelentõsége.Falú-munka.A szerzõ a falú felé azért fordul, mert „letelepedési formája a legegyetemesebb élet lehetõségeit foglalja magában s így a falú kérdésének megoldása sok tekintetben az egyetemes emberi élet kérdését oldja meg.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szociográfia. Magyar falu. Falumunka.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 108-109. -
BALÁZS Ferenc
Bejárom a kerek világot.Útleírás: ötévi angliai, amerikai, japáni, indiai tapasztalatok gyûjteménye. Könyv megjelenési hír.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Útleírás.],I. évf.1930,1. szám,(január),p. 15. -
BALÁZS Ferenc
gondolataiból.Idézetek Balázs Ferenc „Bejárom a kerek világot” és „A rög alatt” c. munkáiból.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Nemzeti érzelmek. Balázs Ferenc.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 2. -
BALÁZS Ferenc
Nép, nemzet, faj.Viták, hozzászólások.E fogalmak tisztázása. Erdélyi példák.,[Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek.],I. évf.1930,2. szám,(február),p. 17-18. -
BALÁZS Ferenc
Fajtánkért küzdjünk-e?Viták, hozzászólások.Válasz Vita Zsigmond, Balázs F. Nép, nemzet, faj cikkét bíráló írására.,[Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat.],I. évf.1930,5. szám,(május),p. 70-71. -
BALÁZS Ferenc
Mit tehetnek a tanult emberek a falu érdekében?Cikk.Mind termelõ- mind pedig fogyasztási szövetkezetek szervezése. Dániai példára népfõiskolák szervezésének szükségessége.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Társadalmi osztályok. Falumunka. Szövetkezetügy.],I. évf.1930,6. szám,(június),p. 85-88. -
BALÁZS Ferenc
A Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köre falumunkájáról.Egyesületi élet.Adatok ismertetése.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Falumunka. Statisztika.],I. évf.1930,6. szám,(június),p. 104. -
BALÁZS Ferenc
Kis társadalmak önellátása.Csoportos, szövetkezeti gazdálkodás jelentõsége; népfõiskolák létrehozásának szükségessége.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Gyakorlati szociális problémák. Magyar falu. Szövetkezetügy. Népfõiskolák.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 67-73. -
BALÁZS Ferenc
Kapitalizmus és Szocializmus.„A köztudat szerint két merõben ellentétes gazdasági rendszer. Az elsõ a magántulajdon szentségét és a haszonnak, a gazdasági élet mozgató erejének fontosságát emeli ki. Fölépítése a kevesek jólétét szolgálja. Utóbbi nem ismeri el az egyénnek azon jogát, hogy magának a földbõl egy darabot kiszakítson. A tulajdon a közé. A két rendszer hívei éles harcban állnak egymással.”,[Szakcsoport: Társadalmi rendszerek.],VII. évf.1936,tavaszi szám,(1. negyed),p. 6-14. -
BALÁZS Ferenc
A Hurkajuki Társaság utat mutat.A Hurkajuk „Torda városától mintegy tíz kilométerre, az Aranyos-folyó bal partján fekszik. Felette a sziklás hegyoldalban sekélyes barlang szája. Az a Hurkajuk, vagy a legújabb román eredetû nevén: a Kopta. … a mészkõi magyarság közösen bírt veteményes kertje, ahol minden utópisták és rendszer-alkotók ámulására, a föld birtoklásának és kezelésének emberségi és mindenségi szempontból talán legtökéletesebb rendszere már százharmincnégy évek óta gyakorlatban van.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Faluszociológia.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 41-46. -
BALÁZS Ferencz
Népuralom, vagy párturalom? Részlet egy készülõ könyvbõl.„Semmiképpen sem ajánlatos a korlátlan párturalom, a diktatúra. A pártok szerepe csak addig a mértékig jótékony, ameddig azok bizonyos politikai, vagy gazdasági rendszert kidolgoznak s a hozzájuk önként csatlakozó hívekkel annak megvalósítását kényszerítés nélkül megkísérlik. Ami azon túl halad, az veszélyes.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Politikai pártok.],V. évf.1934,nyári szám,(2. negyed),p. 56-61. -
BALÁZS Ferencz
Isten völgye.A szerzõ „A rög alatt” c., könyvérõl ír, melyben falú-munkájának történetét, tapasztalatait foglalja össze és falú-munkája távolabbi célkitûzéseirõl beszél.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Falumunka.],VI. évf.1935,téli szám,(4. negyed),p. 111-116. -
BALOGH Edgár
A regösjárástól a szociográfiai intézetig.Cikk.A szerzõ a felvidéki magyar diákmozgalmak elindítója, a pozsonyi Sarló elnöke. A Sarló-mozgalom dolgozta ki a kisebbségi magyar ifjúság világszemléletének alapjait. A csehszlovákiai új magyar nemzedék akkor született meg, amikor a prágai, brünni és a pozsonyi fõiskolás cserkészek Szent György Köre a parasztság, a falu felé fordult. Ezek a cserkészek barangolták be a Kisalföldet, a Vízközt, Csallóközt, Mátyusföldet, Garamvölgyet, a palóc nyelvszigetet és népszokásokat, játékokat, rigmusokat gyûjtöttek. Iskolákban tartottak mesedélutánokat, míg politikailag gyanússá, irredentizmussal megbélyegzetté vált a regös mozgalom. A gombaszögi tábor jelentõsége.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. A nemzedékváltás kérdései. Folklór. Csehszlovákia.],I. évf.1930,6. szám,(június),p. 82-85. -
BALOGH L.
Finta Gerõ: Berzsenyi Dániel élete és költészete.Szemle.”Finta Gerõ Berzsenyi könyve a magyar nép irodalmi mûveltségénél mutatkozó hiányokat iparkodik pótolni.”,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Népnevelés. Berzsenyi Dániel.],VII. évf.1936,õszi-téli szám,(3-4. negyed),p. 106-107. -
BALOGH László
Mi lesz velünk?A szerzõ I. éves sepsiszentgyörgyi diák. Nincsenek derûs, boldog „gólyák” – írja. Legtöbbjük igen kevés pénzt kapott otthonról. „Bíztak abban, hogy az Ellenzék, a Magyar Párt, a kollégiumok adnak valami segélyt, amivel a tanulmányaikat megkezdhetik. Azonban csakhamar keserû kiábrándulás érte õket.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Gyakorlati szociális problémák. Diáksegélyezés.],II. évf.1931,7. szám,(október),p. 135-136. -
BALOGH László
Német munkatáborok Romániában.„A romániai német ifjúság megszervezettségének és áldozatkész munkakedvének legjellemzõbb kifejezõje az önkéntes munkatábor-gondolat…. A német munkatáborok gyors fejlõdését a már azelõtt fennálló különbözõ egyesületek tették lehetõvé. … A szász munkatáborok célja a falu emelése gazdasági, kulturális, lelki és egészségügyi szempontból…. A munkatábor nem csak vállalat, hanem egy eszmének a hordozója.”,[Szakcsoport: Romániai német ifjúság. Falumunka. Munkatáborok.],VIII. évf.1937,2. szám,,p. 22-23. -
BEDE Emil
A „Kévekötés” januári száma. Balázs Ferenc szerkesztésében megjelent unitárius ifjúsági lap elsõ száma.Fiatalok munkája.Szerzõk: Balázs Ferenc, Máthé Lajos, ifj. Szabó Sámuel, Frideriksen Kriszti, Szent-Iványi Sándor, Fekete Lajos, Lõriczi Mikós, Bede Emil, Mikó Imre.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy. Ifjúsági lap.],I. évf.1930,2. szám,(február),p. 31. -
BEKE Ödön dr.
Finnország iskoláiról.Fejlett iskolaügy, melynek következménye a magas népmûveltség, analfabéták száma 1% alatt.,[Szakcsoport: Európa története. Finnország.],X. évf.1939,3-4. szám,,p. 45-46. -
BERECZKY Ernõ dr.
Kereskedelmi és ipari pályák.Pályaválasztási tanácsadó.”Elhelyezkedési lehetõségek: A kereskedelmi pályákon ma a bankok és a nagyvállalatok nem nyújtanak elhelyezkedési lehetõségeket…Mégis vannak lehetõségeink, de csak úgy, ha ezeket magunk teremtjük meg….Az új magyar kereskedõ generáció fõfeladata felkutatni a belföldi forrásokat, azok árúit összegyûjteni és standardizálni….Kereskedelmi Akadémia. (Bucureºti, Cluj). Tanulmányi idõ négy év és egy gyakorlati év; A bucureºti szövetkezeti akadémia….Két tanévbõl és a gyakorlati idõbõl áll tanulmányi idõ.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 21. -
BIRÓ János
3 és 4-5. Szabó Dezsõ füzet.Új Magyarság.”A harmadik füzet: 1. A magyar irodalom sajátos arca. „A magyar irodalom: a magyar paraszt ténye.” 2. Korunk nõproblémája. 3. Az ellenforradalom természetrajza. A negyedik-ötödik füzet. 1. Karácsonyi levél: Szabó Dezsõ-i program az új honfoglaláshoz. 2. A németség útja: „A németség roppant álma: Keleteurópa és a Balkán meghódítása teljesülõben van”, – a Szabó Dezsõ látása ez. Az uralkodó érdekszövetségek megkapják a maguk borravalóját a történelmi szolgálatért, – a magyar pedig lehet cseléd, uccaseprõ, csendõr, ágyútöltelék, – vagy mehet tányért mosni Amerikába.”,[Szakcsoport: Hungarológia. Szabó Dezsõ.],VI. évf.1935,tavaszi szám,(1. negyed),p. 38-40. -
BIRÓ Sándor
Új magyar föld.Fiatal magyarok.Új magyar öntudat. Bartha Miklós Társaság: „Új Magyar Föld” c. röpirata.,[Szakcsoport: Nemzeti érzelmek. Hungarológia.],I. évf.1930,1. szám,(január),p. 10-12. -
BIRÓ Sándor
Lehetünk urai a jövendõnknek?Tanévkezdés. A fõiskolának az életre kell nevelnie. „A fõiskolás élet mai kollektív formái már elég szélesek arra, hogy minden dolgozni akaró, becsületes szándékú magyar fõiskolást befogadjanak: de eredményt csak úgy érhetünk el, ha senki sem vonja ki magát a bennük folyó munkából. Mindenkit szívesen látunk e lap hasábjain is,…”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,7. szám,(október),p. 126-128. -
BIRÓ Sándor
Kisebbségi tanárok véglegesítõ államvizsgája. (Examen de capacitate).Fõiskolás élet.”1938 februárjától kezdve Románia új rendszerben él. Az ország kormányzása, a közélet, a különbözõ közintézmények irányítása új alapelvek szerint történik. Kétségtelen, hogy ez a változás a romániai magyar kisebbség életében is fontos következményekkel járt.” Joggal reméli, „hogy minden kisebbségi tanár ugyanazon tanárok elõtt vizsgázzék, ahol végzett. És azokból a tantárgyakból, amelyekbõl képesítése van.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Tanárképzés. Román oktatási törvény.],IX. évf.1938,3-4. szám,,p. 9. -
BIRÓ Sándor
II. Rákóczi Ferencz.Megemlékezés halálának 200. évfordulóján. Thaly Kálmán, Márki Sándor, Szekfü Gyula róla szóló munkáinak elemzése.,[Szakcsoport: Magyar történelem. II. Rákóczi Ferenc.],VI. évf.1935,tavaszi szám,(1. negyed),p. 5-9. -
BIRÓ Sándor
Húszéves visszapillantás.„A romániai magyarság jövõjére nézve kétségtelenül elhatározó fontosságú tény a Nemzeti Újjászületés Frontjába való beiratkozás és a Magyar Népközösség keretének létesítése. Az Országos Magyar Pártnak a román politikai megszüntetésével egyidejûleg bekövetkezett feloszlása egy majdnem húsz esztendõs sajátos politikai tevékenység korszakát zárta le.” Politikai, gazdasági, kulturális visszatekintés.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Politikai pártok és mozgalmak.],X. évf.1939,1. szám,,p. 7-9. -
BIRÓ Sándor
Dr. Jancsó Elemér: „Az erdélyi magyarság életsorsa nevelés-ügyének tükrében”. Budapest, 1935, 110 old.Szemle.”… az erdélyi magyar nevelésügyet tárgyalja annak társadalmi és anyagi függvényeivel együtt a világháború kitörésétõl 1934-ig…. Az iskolák helyzetét tárgyaló részben mindenekelõtt a statisztikai adatok hiányosságára kell rámutatnunk…. Egy másik hiánya a könyvnek: nem mutatja be az iskolák belsõ életét meghatározó állami törvények lényegbe vágó rendelkezéseit.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Statisztika.],VI. évf.1935,nyári szám,(2. negyed),p. 66-68. -
BIRÓ Sándor
A Kossuth-kérdés.Hegedûs Lóránt és Otto Zarek, német szerzõ Kossuthról írott munkái párhuzamba állítása. Zarek könyvének legérdekesebb megállapítása az, hogy szerinte Kossuth tette néppé a magyarságot. „Kossuth mai jelentõségét az adja meg, hogy a keleti kérdéssel kapcsolatban õ mindig feltételezte az osztrák birodalom bukását, s erre az esetre dolgozta ki a magyarság sorsára vonatkozó politikai elképzelését.”,[Szakcsoport: Magyar történelem. Kossuth Lajos.],VI. évf.1935,õszi szám,(3. negyed),p. 86-89. -
BIRÓ Sándor
Szabó Dezsõ a középiskola feladatairól.Felfogását „A középiskoláról” c. alatt a „Szabó Dezsõ-füzetek” 12.-ik számában közölte 1935-ben. Szerinte a magyar középiskola célja „egyént, magyart, polgárt és embert nevelni.” „Az újításokat nem szabad ötletszerûen, divatból, vagy napi politikai, pláne világnézeti áramlatok hatása alatt bevezetni. A középiskola négy alsó osztályában semmiféle idegen nyelvet ne tanítsanak.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés oktatás.],X. évf.1939,2. szám,,p. 26-27. -
BIRÓ Sándor
Az új középiskolai törvény alapelvei.„Az elmúlt két esztendõben a román közoktatásügy vezetõi nagyjelentõségû reformokat léptettek életbe. Az új törvény csak a fõiskolákra menõ tanulókra teszi kötelezõvé az érettségi vizsgát. A törvény szerint a VIII. osztályban csak egyetemi magántanárok, vagy olyan középiskolai tanárok taníthatnak, akik sikeresen letették az u.n. concordatul de agregaþi versenyvizsgát…Bizonyos könnyítést jelent a felekezeti középiskoláknál az a rendelkezés, mely az u.n. kis érettségi vizsgát az iskola tanárai elõtt téteti le.”,[Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Magyar ifjúság. Román tanügyi törvény.],X. évf.1939,3-4. szám,,p. 37-38. -
BIRÓ Sándor
Mátyás, az államférfi.„Az ötszáz esztendõ messzeségébõl megidézett Mátyás király alakjának néhány vonása még mindig homályos a magyar érdeklõdés elõtt. Külpolitikájával, belpolitikai alkotásaival, sõt családi életével kapcsolatban is rengeteg kérdés merül fel… Mátyás mint államférfi minden belsõ és külsõ nehézséget le tudott gyõzni.”,[Szakcsoport: Magyar történelem. Hunyadi Mátyás. Hungarológia.],XI. évf.1940,1. szám,,p. 3-4. -
BIRÓ Sándor
Bardóci Benkõ József.Születésének 200. évfordulóján munkássága méltatása. „Benkõ Józsefet az Isten nem közönséges képességekkel áldotta meg. Már nagyenyedi diákkorában jelentkezett nála a vérbeli történész okiratok és kéziratok iránti érdeklõdése.” Óriási összegyûjtött történelmi dokumentumait csak részben sikerült kinyomtatnia, anyagi támogatás híján. Õ állította össze az elsõ román Botanikai szótárt.,[Szakcsoport: Történettudomány. Történetírás. Benkõ József.],XI. évf.1940,2. szám,,p. 13. -
BIRÓ Sándor
A fiatal magyar tanárnemzedék kérdései.„Ha a romániai egyetemeken jelenleg tanuló magyar kisebbségi tanárjelöltek jövõjére s általában a fiatal magyar tanár nemzedék helyzetére gondolunk, csak a legmélyebb hit óvhat meg a legszélsõségesebb pesszimizmustól….Végeges mûködési engedélyt a minisztérium csak a capacitate vizsgával rendelkezõ tanároknak ad; újabban pedig még a kisebbségi vallástanárok is állami bizottság elõtt kell véglegesítési (capacitate) vizsgát tegyenek… a napról-napra, súlyosabbá váló kisebbségellenes légkörben még a jól elkészültek is kevés reménnyel állhatnak a vizsgáztató bizottság elé.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Tanárképzés. Magyar ellenesség.],VII. évf.1936,nyári szám,(2. negyed),p. 52-56. -
BÍRÓ Sándor
László Dezsõ: „Akarom”: tisztán lássatok.” Erdélyi Fiatalok kiadása, 1933. 96 oldal. 8°.A mi könyveink.A Széchenyi problémáról készült tanulmány. A „Széchenyi könyvvel nemcsak azt állítja elénk, amit Széchenyi ezelõtt 100 esztendõvel mondott és csinált, – hanem azt is, ahogyan a „legnagyobb magyar” látott. A látási módot,…”,[Szakcsoport: Hungarológia. Magyar kultúra. Magyar Tudomány. Széchenyi Ferenc.],IV. évf.1933,tavaszi szám,(1. negyed),p. 30-31. -
BÍRÓ Sándor
Makkai Sándor: „Harc a szobor ellen.” Négy tanulmány. Erd. Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1933.Szemle.A tanulmányok közül „Az elsõ a Széchenyi-problémát, második és harmadik az erkölcsi és aesthetikus ember egymáshoz, illetõleg a gyakorlati élethez való viszonyát, negyedik az erdélyi kisebbségi kérdést tárgyalja Meschendörfer „Corona” címû regényével kapcsolatban.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Hungarológia. Makkai Sándor.],IV. évf.1933,õszi szám,(3. negyed),p. 90-91. -
BÍRÓ Sándor
Találkozás.„Ez a szó jut eszembe, amikor az Erdélyi Fiatalok által rendezett, folyó hó 17-én lezajlott estély jelentõségére gondolok. Az estélyen két ifjú csoport találkozott egymással; az egyik a „Tizenegyek” antológiájának vezérgárdája, amely 1923-ban fejezte ki az új erdélyi magyar öntudatot – a másik az Erdélyi Fiatalok. …Az elõadások közül különösen a Balázs Ferencé és a Kacsó Sándoré mutatnak rá arra a területre, melyen az Erdélyi Fiatalok és a Tizenegyek összefogó munkája mielõbb meg kell kezdõdjön.”,[Szakcsoport: Kisebbségi kérdés. Magyar ifjúság. Csoporttudat. Magyar irodalomtörténet.Tizenegyek. Sajtóügy.],IV. évf.1933,téli szám,(4. negyed),p. 99-101. -
BIRÓ Sándor
A kisebbségi magyar nevelés problémái.„Nem volt egy rendszeresen kidolgozott kisebbségi nevelési koncepció, nem volt tisztázva elvileg a közösségi nevelés célja s így nem lehet csodálkozni azon, hogy az iskolai nevelés eredménye olyan kevés volt. Ebbõl a szomorú helyzetbõl magyarázható a sok félrecsúszott élet.” Át kell szervezni a középiskolai nevelést, az iskolán kívüli kereteket egységbe kell fogni.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Iskolán kívüli nevelés és oktatás. Kisebbségi nevelés.],VIII. évf.1937,3. szám,(3. negyed),p. 3-5. -
BÍRÓ Sándor
Az erdélyi történetírás feladatai.„Csak át kell nézni a román középiskolás történelmi könyveket. Ott Erdély történetére vonatkozólag csak arról olvasunk, hogy a magyarok eleitõl kezdve mindig szándékosan elnyomták a románokat, mert magyarosítani akarták õket. A román történészek nemzeti és pedig román nemzeti színezetet adnak az összes társadalmi jellegû parasztmozgalmaknak.” A feladatatok tehát: „1. Megállapítani legelõször is azt, hogy mit alkotott eddig az erdélyi történetírás. …2. A szóban forgó bibliográfia nyomán mindenki látná, hogy hol vannak a legsürgetõbb teendõk…”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Erdély. Történetírás. Román nevelés és oktatás.],V. évf.1934,tavaszi szám,(1. negyed),p. 24-27. -
BÍRÓ Sándor
Az erdélyi kisebbségek kulturális élete.Õszintén megmondjuk.Az „Astra” által hirdetett elõadást I. Chinezu tartotta, aki a téma ismerõje. „Az elõadás azonban a nagyszámban megjelent magyarok között kínos meglepetést és mélységes csalódást okozott, mert bõvelkedett váratlan, furcsa és megalapozatlan megállapításokban.” Az Erdélyi Fiatalok mozgalma nem más, mint a „soviniszta és magyarosító E.M.K.E. programjának továbbvitele.” „Elhallgatott olyan tényeket, mint a román-magyar kulturális közeledésért: a két együttélõ és egymásra utalt nép közös érdekeinek felismeréséért tett lépéseinket…”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szász kisebbség. Kisebbségi jogok. Magyarellenesség.],V. évf.1934,tavaszi szám,(1. negyed),p. 30-31. -
BIRÓ Sándor
A francia ifjúság gondolkozása.Nem homogén ifjúság. Gyõztes nemzet ifjaiként nacionalisták, szélsõségesen öndicsérõk. Ez pragmatizmussal és cinizmussal társul. Innen van, hogy a világpolitikában tájékozatlan a francia diák. A szélsõséges nacionalista mozgalom, az „Action Française” egyre népszerûbb a diákság körében.,[Szakcsoport: Francia ifjúság. Fõiskolás fiatalok. Franciaország. Világnézet.],II. évf.1931,4. szám,(április),p. 72-74. -
BIRÓNÉ VÁRÓ Éva
„Új erdélyi anthológia”.Szemle.Az antológia bemutatása és bírálata. „Költõnek, írónak megparancsolni hogy mirõl írjon, mit írjon, nem lehet. De várjuk az „új transylvániai” megnyilatkozást. Nem újabb és újabb könyvekre, hanem új lélekre van szükségünk, mely tisztán és töretlenül transylvániai marad bármely irodalmi áramlat hatása alatt jöjjön is létre.”,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Erdélyi antológia.],IX. évf.1938,1. szám,(1. negyed),p. 27. -
BIRÓNÉ VÁRÓ Éva
Ady, a költõ-jós.„Ady Endre a lángész emberfeletti érzékével tisztán látta váteszi voltát. Fellépésekor nemzete még egész felhõtlennek látta az eget. Eltelve saját nagyságával, biztosítottnak tudta jövendõjét. Sejtelme sem volt azokról az erõkrõl, amelyek a mélyben már elõkészítették a nagy nemzeti tragédiát.” Halálának 20. évfordulójára.,[Szakcsoport: Hungarlógia. Magyar történelem. Ady Endre.],X. évf.1939,1. szám,,p. 2. -
BIRÓNÉ VÁRÓ Éva.
„Légy már legenda…”Halála alkalmából felidézi a költõ alakját és munkásságát. „Dsida Jenõnek mindössze két verskötete jelent meg: „Leselkedõ magány” (Minerva kiadás, 1928) és „Nagycsütörtök” (Erdélyi Szépmíves Céh 1933.) Ezenkívül számos verse és prózai írása jött a legjobb szépirodalmi folyóiratokban s a legnagyobb napilapok hasábjain.”,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dsida Jenõ.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 5-6. -
BÓDIS Gáspár dr.
A romániai magyarság orvos-ellátása.„A romániai magyar orvos-ellátás, alapjában pedig az egész orvos-kérdés, elhelyezkedés, továbbképzés a mai napig megoldatlan, legégetobb problémáink egyikét képezik… Románia orvos-ellátása nagyon hiányos.” Tartományokra lebontott lakosság- és orvos szám. „Erdély lakósságának 28,8%-át kitevõ magyarság az orvosoknak csak 14,2%-át képezi, holott még-egyszer annyi magyar orvos kellene legyen. A Bánátban hasonló a helyzet.” A 14 milliót meghaladó falusi lakósságnak csak 1935 orvos áll rendelkezésére. A falusi orvos-ellátás részletes táblázata.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Statisztika.],X. évf.1939,1. szám,,p. 10-11. -
BÓDIS Gáspár dr.
Bihar-megye egészségügyi adatai.Számszerû kimutatás orvosokról, bábákról, gyógyszerészekrõl.,[Szakcsoport: Közegészségügy. Bihar-megye. Statisztika.],VIII. évf.1937,2. szám,,p. 18. -
BÓDIS Gáspár dr.
A malária elleni küzdelem.A háború elõtti helyzet; Malária elõtanulmányok Erdélyben; A malária elleni közdelem módszere. Táblázatokba foglalt helyzetkép a megbetegedésekrõl és a kezelésrõl.,[Szakcsoport: Közegészségügy. Románia. Statisztika.],VIII. évf.1937,3. szám,(3. negyed),p. 19-11. -
BORBÁNDY J. Zoltán
Blénessy-Kacsó: A méh a kisgazda ingyen napszámosa. („Hasznos Könyvtár” gazdasági sorozat 2. szám.Könyvismertetés.,[Szakcsoport: Gazdaság. Méhészet.],VII. évf.1936,tavaszi szám,(1. negyed),p. 30. -
BORBÁTH Dániel
A svájci egyetemi ifjúság problémái és az erdélyi fiatalok.Cikk.A svájci egyetemi ifjúság legfõbb problémája a pacifizmus. Másik problémája a szociális kérdés, pedig az ottani szociális helyzet össze sem hasonlítható az erdélyi vagy a budapesti krízissel. A magyar ifjúságnak nincs érzéke mások szenvedése iránt. A svájci ifjúság világban élõ ifjúság: túlnéz országa határain, nem csupán hazája problémái foglalkoztatják. Az erdélyi magyar fiatalok problémáit Svájcban egy cionista fiú értette meg, érezte át.,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Svájc. Erdély.],II. évf.1931,1. szám,(január),p. 6-9. -
BORBÁTH Dániel
A bár ifjúsága és a magyar jövendõ.Márkus Lászlónak a Pesti Hírlapban közzétett cikkét összegezi a szerzõ: a bárokat látogató gazdag ifjak figyelmét arra, hogy létezik egy más magyar élet is; rájuk is kötelességek, nagy feladatok várnak.,[Szakcsoport: Magyar fiatalok. Gyakorlati szociális problémák.],II. évf.1931,2. szám,(február),p. 37-38. -
BRANDT József
Mérnökök kérdései.„A budapesti mérnöki diplomát, melyet pl. Amerika egyetemi hivatalos kimutatásaiban a zürich-i híres mûegyetemével egyenrangon elismer, – Románia a viszonossági elv alapján nem hajlandó elismerni, nosztrifikálni. … A fényûzést, a tudományokat önmagunkért mûveljük, – mi erdélyi magyarok egyelõre nem engedhetjük meg magunknak. Elhelyezkedés szempontjából pedig a belföldi diploma mérhetetlen elõnyben van bármely külföldi felett.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Egyetemi diploma. Román tanügyi törvény.],VI. évf.1935,õszi szám,(3. negyed),p. 93-95. -
BRÜLL Emánuel
Serkentés és utasítás a népnyelv tanulmányozására.A nép nyelvének kincsei.Az itt lefektetett elvek alapján rendszeres gyûjtésre hívja a fiatal kutatókat, a falusi értelmiséget: Mit kell gyûjteni? Hogyan kell gyûjteni? Hangtani tudnivalók.,[Szakcsoport: Magyar nyelv. Anyanyelv. Népnyelv.],VI. évf.1935,tavaszi szám,(1. negyed),p. 23-31. -
BUDAY György dr.
A Szegedi Fiatalok.Új magyarság.”A „Szegedi Fiatalok” legelsõ jelentkezése 1928 elején történt, mikor még meglehetõsen szûk körben, de nagy port felvert vitaestéinken a magyar Alföld népének problémáit gyûjtötte egybe.” A Szegedi Fiatalok erdélyi kollégiuma több tagja erdélyi vagy székely származású. E mozgalom tagjai „figyelemmel kísérik az erdélyi román és szász kulturtörekvéseket is és ezeket publicisztikailag feldolgozzák.”,[Szakcsoport: Szegedi fiatalok.],VI. évf.1935,õszi szám,(3. negyed),p. 96-99. -
CSABA Rezsõ
Szabó Dezsõ.Új magyarság.”Szabó Dezsõ a vereczkei szoros magyarságát kibontja ezer év sok hazugsága alól. Evangéliuma a magyar paraszt. A termõ élet gyökere. Ezt keresi az osztályhierarchia, a szertartásos hazafiság, a dogmatizált államélet, a tömjénes politika, a szobros és zászlós külsõségek mögött.”,[Szakcsoport: Hungarológia. Erdély. Magyar falu. Szabó Dezsõ.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 94-95. -
CSÁKÁNY Béla
Egyházaink szociális állásfoglalásai.„… az egyház olyan módon és eszközökkel segítse elõ a szociális kérdés megoldását, amelyek sajátos jelentõségénél fogva az emberiség boldogulásáért végzendõ sokrétû tevékenység nagy munkamegosztásában számára kijelöltettek.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Keresztény egyházak. Gyakorlati szociális problémák.],III. évf.1932,1-2. szám,(január-február),p. 10-12. -
CSÁKÁNY Béla
Demeter Béla: Az erdélyi falu és szellemi áramlatok. (Az Erdélyi Fiatalok falufüzetei 3 sz.).„A címben felvetett problémát négy fejezetre tagolva tárgyalja: a falú megközelítése, a vallás hatása a falú életére, a kapitalizmus hatása, a negyedik a falú népének s szociális irányzatokkal szemben megnyilvánuló felfogását, valamint azt az utat ismerteti, amelyen ezek az irányzatok eljutottak a faluba.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Társadalomrajz. Falukutatás.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 94. -
CSÁKÁNY Béla
Erdélyi Tudósító.Fiatalok munkája.Szemle. Az Erdélyi Tudósító XI. évf. 10 számát 1932 május 15. különösképpen az ifjú katolicizmus jegyében új lendületet vevõ erdélyi katholikus ifjúságnak szenteli. Szerzõk. Márton Áron, dr. Baráth Béla, Venczel József, Balázs Ferencz, dr. Párecz György, László Dezsõ.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 97-98. -
CSÁKÁNY Béla
Kovács Endre: Világének. Versek. Szerzõ kiadása. 1929. Pozsony.Fiatalok munkája.Húsz, munkásokról, proletárokról szóló vers közreadása.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Vers. Kovács Endre.],II. évf.1931,1. szám,(január),p. 23. -
CSAPÓ S.
Magyar fõiskolások Timiºoaran.Fõiskolás élet.”Timiºoarán két egyetemi jellegû fõiskola van: A mûegyetem (ªcoala Politechnicã), mely electro-gépész és bányászmérnököket képez ki (magyar diákok száma 25) és a Szépmûvészeti Akadémia (Academia de Artã Frumoase) (magyar diákok száma 8+3), mely rajztanárokat, festõ, szobrász és díszítõ mûvészeket nevel.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Temesvár.],VIII. évf.1937,2. szám,,p. 28. -
CSÁSZÁR Károly
3. Az irodalomtanítási válság okai. Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólások Dr. Jancsó Elemér cikkéhez.Viták, hozzászólások.A magyar irodalom iránt mutatkozó érdektelenség okait vizsgálja.” Amióta a magyar irodalom lekerült az érettségi tárgyak közül s többé egyáltalán nem kötelezõ, csak megengedett tantárgy, azóta szemmel láthatóan hanyatlás állt be e téren.”,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nevelés és oktatás. Magyar irodalom.],I. évf.1930,4. szám,(április),p. 53-55. -
CSEKE Péter
Egyetemes unitárius ifjúsági konferencia.Egyesületi élet.”Aug. 20-24-ig a negyedik konferenciára gyûlt össze Nyárádszentlászlón az unitárius ifjúság.” Elõadók: dr. Borbély András, ifj. Ferecz József, Fikker János, ifj. Kovács Lajos, Lõrinczy Géza, Szabó Samu, Deák Berta, Mikó Imre, Ürmösi Károly, Éberth Hajnalka, Gálfalvy József, Kriza Kálmán, Gy. Pap Zsigmond,Balázs Ferenc, Lõrinczy Géza, Gyarmathy Árpád.,[Szakcsoport: Magyar ksebbség. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,7. szám,(október),p. 139-140. -
CSIKY Andor
Az unitárius fõiskolások szervezkedése.Egyesületi élet.”November hó 5-én alakult meg a kolozsvári unitárius fõiskolai hallgatók egyesülete, mint a Dávid Ferenc ifjúsági körök egyetemes szervezetének egyik alosztálya.” Közlemény.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,8-10. szám,(november-december),p. 162. -
CSÖGÖR Lajos
László Dezsõ: Az erdélyi református egyház története.Fiatalok munkája.Népies nyelven, a nép és az ifjúság számára készült rövid egyháztörténet. Könyvismertetés.,[Szakcsoport: Keresztény egyházak. Egyháztörténet. Református egyház.],I. évf.1930,2. szám,(február),p. 30. -
CSÕGÖR Lajos
A jövõ egység útjai.Cikk.A szocializmus megismerésének szükségessége. „Osztályjellege s materializmusa miatt sem lehet jövõje minden magyarnak, de úgy érezzük, hogy meg kell ismerjünk minden világnézetet, amely elválaszt egymástól, hogy a megismerés közeledést teremjen.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Politikai ideológia. Vilégnézet.],I. évf.1930,5. szám,(május),p. 65-66. -
CZIRJÁK Károly
A Kalotaszegi Néprajzi Múzeum.Szemle.Október 15-én nyílt meg Bánffihunyadon. „Ez a múzeum már rég megvolt a kalotaszegi ref. egyházmegye néhai fõgondnokának Dr. Albrecht Lajosnak gondolatában és foglalkoztatta is az egyházmegyét….Kalotaszeg központjában akarta azt a gazdag anyagot bemutatni, melynek egyes darabjait a legtöbb néprajzi múzeumban fel lehet találni. Ezt a tervet a világháború akadályozta meg. Az atyai hagyatékban kutató fiú, Albrecht Dezsõ mihelyt felemelhette szavát az egyházmegyei fórumon, indítványt terjesztett be a múzeum megvalósítására.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Magyar néprajz. Múzeum. Kalotaszeg.],IV. évf.1933,õszi szám,(3. negyed),p. 89-90. -
D. iuris
A jogi pálya.Pályaválasztási tanácsadó.”Az ügyvédi pálya mondhatni egyetlen életlehetõség a kisebbségi jogásztársadalom részére. Kiss Árpád dr. a Magyar Kisebbségben megjelent tanulmányában 1936. év végén készült statisztikák alapján kimutatta, hogy a Transzivániában élõ 542 magyar ügyvédnek a magyarság számához viszonyított arányszáma jóval alatta marad az országos arányszámnak…Közéletünk számos kérdésének jogvédelme megfelelõ emberek hiányában még gyermekcipõben járkál…. A jogi pályára az ország négy egyetemének jogi fakultásán lehet tanulni. Tanulmányi idõ négy év, doktorátus még külön egy év.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 20. -
D.B.
Az Erdélyi Fiatalok falúpályázatának eredménye.Falú-munka.A meghirdetett pályázat iránt nagy volt az érdeklõdés és igen értékes munkák születtek. A nyertesek és munkáik ismertetése.,[Szakcsoport: Magyar fiatalok. Falumunka.],II. évf.1931,1. szám,(január),p. 18-19. -
D.J.
A Róm. Kath. Népszövetség egyetemi szakosztályának hírei.Egyesületi élet.Dr. Frána Péter, Nagy Zoltán, Blédy Géza elõadásai március hónap folyamán.,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],I. évf.1930,4. szám,(április),p. 64. -
d.L.
Szabó T. Attila: A helynév-gyûjtés jelentõsége és módszere. Hely- és népiségtörténeti dolgozatok 1. sz. (Különlenyomat a Magyar Nyelv XXX. (1934.) évfolyamából.) Budapest. 1934.Szemle.”… rövid rendszeres összefoglaló és módszert mutató dolgozat, amellyel a szerzõ azoknak akar segítségére lenni, akik a helynévkutatás és gyûjtés terén óhajtanának tevékenykedni.”,[Szakcsoport: Magyar nyelv. Helynévkutatés. Erdély.],VI. évf.1935,nyári szám,(2. negyed),p. 64-65. -
d.L.
Gazdasági kérdések Erdélyben – 123 évvel ezelõtt.Csillámok a homokban.”Szatsvai Sándornak, a Bécsi Magyar Kurir volt szerkesztõjének véleménye egy „jól rendezett Hazai Újság”-ról, 1912-ben. Jelentõs korabeli erdélyi gazdasági sikerekrõl számol be.,[Szakcsoport: Sajtóügy. Erdély. Gazdaságtörténet.],VI. évf.1935,õszi szám,(3. negyed),p. 107. -
D.L.
A Pozsonyi Takarékpénztár jegyzõkönyvei igen érdekes lapokat tartalmaznak.Csillámok a homokban.”1886. május 26-án évi 600 frt. segélyt szavaz meg az igazgatóság egy különös mániájú, 28 éves fiatalembernek. Ki s mi volt ez a fiatalember? Sok évvel ezelõtt csak egy kis lakatosinas! Hanem igaz, hogy különös lakatosinas!” – Fadrusz János, a magyarság legnagyobb szobrásza.,[Szakcsoport: Magyar képzõmûvészet. Szobrászat. Fadrusz János.],IV. évf.1933,tavaszi szám,(1. negyed),p. 31-32. -
D.L.
A Balaton vidék népének építészete. Gyûjtötték: Tóth Kálmán és v. Nászay Miklós építészek, elõszót írt Padányi Gulyás Jenõ építész. (A balatoni Intézõ Bizottság kiadása, B-pest, 1936.).Szemle.”E gyönyörû könyv újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar falú minden szeretetet, megbecsülést és áldozatos munkát megérdemel, mert mindig gazdag erõtartalék minden vonatkozásban.” Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar építészet. Etnográfia.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 11. -
D.L.
Székely táncok. Összegyûjtötték és kiadták: Vámszer Géza és Bándy Mária. (Minerva nyomása, Cluj, 1937. 124 oldal.).Szemle.”Az egyes ismertetések alaprajzokkal és figuraábrákkal illusztrált pontos leírásai a tánc menetének s mindeniknek mellékelve van a dallamjegyzése (kottája) is úgy, hogy belõlük bármelyik táncot könnyen lehet megtanulni és gyakorolni.” Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Etnográfia. Néptánc. Népzene.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 10. -
D.L.
Szász Mártonné, sz. Bene Ilona halála.Szemle.A magyarrégeni tiszteletes asszony halálára. „Ennek a magyarságnak igen szép hímzõ mûvészete van. …negyed milliónál többet fektetett abba, hogy levarassa e négy falú (Disznajó, Magyaró, Marosvécs és Holtmaros) összes mintáit és propagálja õket.” Kiállításokat rendezett s megrendeléseket a kenyérnélküli családoknak.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar etnográfia.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 59-60. -
D.L.
Kalotaszeg. Kós Károly képes hetilapja.Csillámok a homokban.”1912 januárjában, kis rózsaszín fedelû lapocska ment szét Kalotaszegen. Címlapján virágos dombtetõre szúrt fejfa. Szerkesztõje egy 29 éves fiatalember. ” a lap célja: „Azt akarjuk, hogy az új Kalotaszeg magyar legyen, mûvelt legyen és a miénk legyen. Legyen folytatása a réginek, mint ahogy folytatása vagyunk apáinknak mi. … Mivel a célul tûzött magyar Kalotaszeg sorsa Erdély sorsától függ, majd mindenkérdés erdélyi kérdéssé szélesedik.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy. Kalotaszeg.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 63-65.