401–500 termék, összesen 890 db
-
DÁNÉR Lajos
„Csak még egyszer tudnék haza menni!” (Manyák Ernõ és Manyák Károly operettje.”).Fiatalok munkája.Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Operett.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 119. -
DÁNÉR Lajos
Koródi Ferenc nótái.Fiatalok munkája.Koródi Ferenc a kihalófélben lévõ magyar nótás-diák egyik erõteljes alakja. Dalaiban inkább a zenész, mint a költõ van elõtérben.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Népzene.],II. évf.1931,2. szám,(február),p. 42. -
DÁNIEL Viktor
2. Iskola és irodalom: Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólások Jancsó Elemér cikkéhez.Viták, hozzászólások.Sivár kor, sivár az iskolája. A háború utáni ifjúság más és mások a szellemi szükségletei is. Újítani kell a tanítást és ebben a tanár egyéniségének van nagy szerepe. Antológiába kellene foglalni a magyar irodalom ma is élõ alkotásait.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Magyar nyelv és irodalom.],I. évf.1930,3. szám,(március),p. 39-40. -
DEBITZKY István
A Koós Ferenc Kör Diákosztályának tíz éves története.Az elhelyezkedési esélyeket tartva szem elõtt, 1923-24-es egyetemi évvel kezdõdõen egyre nagyobb számú erdélyi magyar fiatal tanul bukaresti egyetemeken. 1925 novemberében megalakították a K.F.K. diákosztályát. Az eltelt tíz év erõfeszítései, eredményei, további céljaik.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Bukarest.],VI. évf.1935,tavaszi szám,(1. negyed),p. 32-35. -
DEBRECENI László
Erdélyi református templomok és tornyok.50 grafika. Könyvmegjelenési hír.,[Szakcsoport: Mûvészettörténet. Építészet. Templomok.],I. évf.1930,1. szám,(január),p. 15. -
DEBRECENI László
Kós Károly ötven éves.„Mert Kós Károlyt ötven évvel a vállán és hússzal-harminccal elõttünk is, mindmáig fiatalnak tudjuk, közénk tartozónak, mienknek érezzük.” Munkássága méltatása.,[Szakcsoport: Magyar kisebbég. Nemzeti érzelmek. Magyar irodalomtörténet. Kós Károly.],IV. évf.1933,õszi szám,(3. negyed),p. 69-71. -
DEBRECZENI László
Szempontok a falu igazi megismeréséhez.A jó adatgyûjtés feltételei: a bizalomkeltés, tetetett érdektelenség, a néplélek ismerete, a nép életét egységben kell látnia. Csak ezek alapján kaphatunk hû képet, melyet érdemes megõrizni, konzerválni.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Falumunka.],V. évf.1934,nyári szám,(2. negyed),p. 61-64. -
DEBRECZENI László
Finn jelképek.„Észak országának, Suominak február 28.-a nagy ünnepe. Ezen a napon tette le egykor ama fiatal fanatikus, Lönrot Illés, szegény, elmaradt és veszélyben levõ népének oltárára 12 évi ernyedetlen munkájának eredményét: a Kalevalát.”,[Szakcsoport: Kultúra. Etnográfia. Finnország.],IX. évf.1938,1. szám,(1. negyed),p. 1. -
DEBRECZENI László
Gyökérbajok az iskoláztatásban.„Bajok”: elemi iskola: nincs benne szervesen a falú életében. „Amolyan szükséges rossznak tekinti a falú, ahova muszáj küldeni a gyerekeket.” Mert…”az iskola csak a tanítás technikáját szolgálja, de elhagyja a mélyebb mûvelést. A középiskolában meghalványodik az intézményi szerep,.. a tanárszemélye kerül elõtérbe” de sajnos, kevés a jó középiskolai tanár. „…a fõiskolán tanulók [számára pedig meg kell szervezni] a mûvelõdését elõsegítõ külsõ kereteket.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 87-90. -
Debreczeni László
Kós Károly: Erdély. (Kultúrtörténeti vázlat. Erdélyi Szépmíves Céh kiadása, Kolozsvárt, 1929.).A Mi Könyveink.Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar történelem. Mûvelõdéstörténet. Honismeret.],I. évf.1930,3. szám,(március),p. 45-46. -
DEBRECZENI László
Szegedi Kis Kalendárium 1932.Fiatalok munkája.”A naptári részen kívül tartalmaz 12, jórészt kiadatlan, kottával ellátott paraszt dalt és betyárnótát. A dalokat Salló György egyetemi hallgató gyûjtötte a kiskunhalasi tanyák között. A rajzok valamint a kalendárium megtervezése Buday György munkái.”,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Folklór.],III. évf.1932,1-2. szám,(január-február),p. 22-23. -
DEBRECZENI László
Liber Miserorum. 50 imagines Xylographi Belae Gy. Szabó Claudiopoli 1935.Szemle.”A Nyomorúságok könyve 50 fametszetet tartalmaz, szöveg nélkül, hatalmas ábrázoló erõvel. A könyv hat ciklusban mutatja be a nyomor embereinek világát….az utóbbi évek legszebb erdélyi könyve és Szabó Béla ma már az egész magyarság egyik legsúlyosabb mûvészegyénisége.”,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Kõpzõmûvészetek. Fametszet. Gy. Szabó Béla.],VI. évf.1935,nyári szám,(2. negyed),p. 65-66. -
DEBRECZENI László
Tudományos életünk elsorvadása.„Tudósok nélkül nincs tudomány. És ez nálunk az igazi baj. A tudósi pályák emberanyagának utánpótlása úgyszólván megállott s e révén tudományos életünkben az elsorvadás nehéz ijesztései mutatkoznak mindenütt. Erdély nagy történészeinek: pl. Bod Péternek, Benkõ Józsefnek, de más tudományok mûvelõinek, pl. Körösi Csoma Sándornak, Orbán Balázsnak nincsenek követõi.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Tudományos tevékenység.],X. évf.1939,3-4. szám,,p. 33. -
DEBRECZENI László
„Földindulás.” Kodolányi János népi drámája.Szemle.”Egy meghasonlott dunántúli parasztcsalád életén keresztül a ma romboló belsõ népi bûnök s a nyomukban leselkedõ külsõ veszedelmek kérdéseit vitte így a megmutató színpadra.” Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kodolányi János.],X. évf.1939,3-4. szám,,p. 48. -
DEBRECZENI László
Lieber vagabundi. I. Solitudo. 50 imagines xylographi. Gy. Szabó Béla fametszetes könyve, Kolozsvár, 1939.Szemle.”Ezelõtt négy évvel jelent meg Gy. Szabó Béla elsõ képeskönyve, mellyel akkor a legszebb magyar könyv kitûntetést is elnyerte. Új képsorozata: a Barangoló könyv: „Pusztán, tengeren és erdõn barangoltam magamban. Emberektõl távol sem kínzott az egyedüllét.” Végül aztán nekiült, õsztõl nyárig papírra veti, fába metszi és könyvbe rendezi élményeit.” Részletes méltatás.,[Szakcsoport: Képzõmûvészetek. Grafika.],X. évf.1939,3-4. szám,,p. 48-49. -
DEBRECZENI László
Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság. (Csiksomlyó 1931.).A mi könyveink.”Moldvában közel 100.000 katólikus magyar él. Ez a magyarság nagyrészben õslakosság, mely még a vándorlások idején maradt a Szeret, Pruth, Beszterce és a Tatros vizek vidékein. Erre a magyarságra az utolsó ezer esztendõben a sorsnak szinte elviselhetetlen mostohaságai nehezedtek.” Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szórványmagyarság. Keresztény egyházak. Katolikus egyház. Moldova.],III. évf.1932,3-4. szám,(március-április),p. 57-58. -
DEBRECZENI László
Kós Károly: Kalotaszeg. (Erdélyi Szépmíves Céh.).A mi könyveink.Kalotaszeg a legõsibb települések egyike. A szerzõ históriákban, leírásokban és elbeszélésekben mutatja be, hogyan fejlõdött „Kalotaszeg mûvészeti fogalommá, népe a legintelligensebb és legöntudatosabb magyar népévé.”,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kós Károly. Kalotaszeg. Monográfia.],III. évf.1932,3-4. szám,(március-április),p. 58-59. -
DEBRECZENI László
Több, mint legenda…Legenda tanulsága: „…erõ és nagyság nincs hivatalhoz kötve s hogy lelkünk építésében mindnyájunk élete lehetne több, akár a legendák példáinál is.”,[Szakcsoport: Csoporttudat.],XI. évf.1940,1. szám,,p. 1. -
DEBRECZENI László
Boldogasszony búcsúja: Buday György fametszetei a Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszonynapi búcsú emlékezetére. (Szeged 1931).Fiatalok munkája.Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzõmûvészet. Buday György.],III. évf.1932,3-4. szám,(március-április),p. 59-60. -
DEBRECZENI László
A finn falumunka kezdetei. Mozzanatok a falumunka történetébõl.A finnek a falumunkában mintegy száz éves múltra tekinthetnek vissza. 700 éves svéd uralom után, a finn nyelvet, kultúrát a falu õrizte meg. A nép életének tanulmányozása szinte kultusszá vált. A Kalevala jelentõsége.,[Szakcsoport: Európa története. Finnország. Finn kultúra. Finn falu.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 73-76. -
DEBRECZENI László
Orbán Balázs.„Orbán Balázs életének fõmûve a hatkötetes székelyföldi monográfia…igazi írói készséggel írta meg mûvét. … Már külsõ alkatra is feltûnõ jelenség: Erdély egyik legszebb férfiának tartották….De mindenek felett is leginkább jellemzi õt határtalan fajszeretete.”,[Szakcsoport: Hungarológia. Nemzeti érzelmek. Honismeret.],XI. évf.1940,2. szám,,p. 11-12. -
DEBRECZENI László
Új fiatal mûvésztehetség.„A kolozsvári unitárius gimnázium rajz és kézimunka kiállításán már másodízben tûnt ki munkáival Bandi Dezsõ most VII. osztályt végzett növendék Bandi Dezsõ egészen fiatalon is nagy reménysége a magyar mûvészetnek.” Rövid értékelés.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzõmûvészetek. Festészet.],XI. évf.1940,2. szám,,p. 12. -
DEBRECZENI László
Ötfokú hangsoron.„Félre a sallanggal, luxussal, nagyzolással és felelõtlenséggel. Félre a komolytalansággal, az érzelgõsséggel, a gyengeséggel. És félre az egyén önzésével. Szûkebb, de mélyebb és tartalmasabb életet. Egyszerût, tömöret, keményet és tisztát, mint az õsi dallam: Ötfokú hangsoron…”,[Szakcsoport: Hungarológia.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 1 -
DEBRECZENI László
Líraiságunk.Cikk.Visszatekintés a folyóirat elsõ évére. Sok volt az irónia, a vádaskodás, pl. hogy a lap lírai hangvételû. „A líraian beindított munka…megoldja a maga gyakorlati kérdéseit is.”,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Sajtóügy.],II. évf.1931,1. szám,(január),p. 1-4. -
DEBRECZENI László
Új fiatal szobrász-tehetség.Élet és mûvészet.”…új székely tehetség nevét kellett megtanulnunk… Benczédi Sándor küldötte el [a kolozsvári kiállításra] valahonnan a Dnyeszter mellõl, egyszerû agyagszobrocskáit, hogy bámulatra vonja a hozzáértõk figyelmét. Szárított, égetett és mázas, kisméretû munkák a Benczédi szobrai. … Benczédi Sándor istenáldotta tehetség. És üdvözöljük õt a kincstalálás forró örömével.”,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzõmûvészetek. Benczédi Sándor.],VIII. évf.1937,2. szám,,p. 17. -
DEBRECZENI László
A mai magyar kultúra a népmûvészet tükrében. Írta és az Erdélyi Fiatalok 1930 dec. 14-én tartott kolozsvári estélyén felolvasta Debreczeni László.A népmûvészet hanyatlása. A hanyatlás megállítása. Az Erdélyi Fiatalok célkitûzése: „az általános emberi kultúrát a magunkéval színezni.”,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Néprajz. Népmûvészet.],II. évf.1931,2. szám,(február),p. 27-30. -
DEBRECZENI László
Új lépés elõtt.A megjelenés óta eltelt 4 év eredményeinek felmérése. „Négy évi munka eredményeivel, sikertelenségeivel és tanulságaival, az Erdélyi Fiatalok csak még nagyobbnak látja a feladatok halmazát és még súlyosabbnak a felelõsséget. A szorosan vett ifjúsági kérdésekbõl szélesebb mezõre kell lépnie – ha akar, ha nem! Az élet kényszeríti, nem számolhat a veszteségekkel és nem állhat meg az elmaradt befejezetlenségeknél, szépséghibáknál.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat. Sajtóügy.],V. évf.1934,tavaszi szám,(1. negyed),p. 2-6. -
DEBRECZENI László
Hajlék. Építõmûvészeti, építészettörténeti és kritikai füzetek. Szerkeszti Csaba Rezsõ, fõmunkatárs Vámos Ferencz. Budapest (VIII., József körút 22. évi 10 sz. ).Szemle.”… ha nem ismernõk a viszonyokat, igen különösnek kellene találnunk, hogy egy országban kitanított, lenézett, hajléktalan nemzeti építõmûvészetrõl kell hallani.” Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar építészet. Néprajz.],VIII. évf.1937,3. szám,(3. negyed),p. 25-26. -
DEBRECZENI László
Magyar fatornyok. Írt Dr. Balogh Ilona. II. kiadás. Néprajzi füzetek. 1. sz. Budapest, 1935.Szemle.”Munkájában dr. Balogh Ilona összefoglalja és általános vizsgálat alá vonja a magyar nyelvterületen ismeretes teljes magyar fatorony- és fatemplom-építészeti anyagot s irodalmát….50 templom és toronykép egészíti ki a munkát.” Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Építészet. Népi építészet.],VIII. évf.1937,3. szám,(3. negyed),p. 26-27. -
DEBRECZENI László
Veszedelmek.A cikk számba veszi az Erdélyi Fiatalok-at és annak programját ért bírálatokat. A feltett kérdésekre, kételyekre igyekszik feleletet adni.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy. Ifjúsági sajtó.],II. évf.1931,4. szám,(április),p. 69-72. -
DEBRECZENI Sándor
Bálint Sándor [Népdal gyûjtése]. Buday György illusztrációival.Szemle.A szegedi Bethlen Gábor Kör kiadványa. Elsõ része, címe és más adatok is hiányoznak; valószínû, hogy a hiányzó 116. oldalon találhatóak.,[Szakcsoport: Magyar folklór. Népdalok.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 117. -
DEBRECZY Sándor
Végzettek nevében: A sepsiszentgyörgyi végzett ifjúság nevében küldöm az alábbi sorokat.Erdélyi Fiatalok postája.Az Erdélyi Fiatalok „…összeállították a ma szükséges tennivalók programját és kidolgozták a mai helyzetre és körülményekre alapuló létünk bástyáinak tervrajzát.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Elhelyezkedési lehetõségek.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 92-93. -
DEMETER Béla
A román ifjúság falúmunkája.Két román ifjúsági csoport foglalkozik falúmunkával. A egyik, fõiskolásokból álló csoport Dimitrie Guszti, a román szociológiai intézet elnöke, egyetemi tanár kezdeményezésére jött létre. Szervezett falukutatást folytatnak, külföldi diákcsoportok közremûködésével. Négyszáz oldalas munka megjelentetésével zárult az elsõ hét év. A második szintén diákcsoport az Astra ifjúsági szakosztálya. Ezekhez járul a Clopoþel Ion szerkesztésében megjelenõ Societate de Mâine társadalomtudományi folyóirat falú-akciója. Petru Sueni:A falú. Röpirat.,[Szakcsoport: Román ifjúság. Falumunka. Gusti Dimitrie.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 100-102. -
DEMETER Béla
Gazdasági válságunk.Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a gazdasági válság Erdély magyarságát sokkal jobban sújtja mint a román lakósságot. Tragikus eladósodás, óriási kamatok.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Gazdaságpolitika. Gyakorlati szociális problémák.],I. évf.1930,4. szám,(április),p. 59-60. -
DEMETER Béla
Az Erdélyi Fiatalok tordai estélye.Egyesületi élet.Elõadók: dr. Jancsó Elemér, dr. Kováts József, Demeter Béla.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,8-10. szám,(november-december),p. 164. -
DEMETER Béla
A közigazgatási pálya.Viták, hozzászólások.A néppel való érintkezésre a közgazdasági pálya kínál legtöbb lehetõséget. A magyar fiatalok mégis igen kis számban jelentkeznek ezekre a fõiskolára. Elfogynak a magyar köztisztviselõk ha nincs utánpótlás.,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Pályaválasztás.],I. évf.1930,5. szám,(május),p. 74. -
DEMETER Béla
Az Országos Magyar Földhitelintézet.Cikk.Az erdélyi magyar falu elérkezett a gazdasági leromlás legmélyére. Az Országos Magyar Földhitelintézet megalapításával a földmûvesek olcsó és hosszúlejáratú kölcsönökhöz jutnak. A nagybirtokok problémáira nem jelent megoldást.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Gyakorlati szociális problémák. Falumunka. Bakügy, hitelügy.],I. évf.1930,6. szám,(június),p. 88-89. -
DEMETER János
A falú gazdasági szanálása. A falú értelmiségének teendõi gazdasági téren.Cél: programot találni a falú gazdasági szanálására; megjelölni a falú értelmiségének teendõit gazdasági téren.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar falu. Magyar értelmiség.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 92-95. -
DEMETER János
Az erdélyi magyar ifjúság kapcsolatai a néppel.Cikk.Az erdélyi magyarság létérdeke a nép széles rétegeinek szervezése, nevelése. Nép és ifjúság egymásrautaltsága. Tereptanulmányozás. Székely Társaság ifjúsági csoportja, Dávid Ferenc Egylet, IKE, Katholikus Népszövetség Ifjúsági Szakosztálya.,[Szakcsoport: Népnevelés. Egyesületek. Ifjúsági egyesületek.],I. évf.1930,1. szám,(január),p. 5-8. -
DEMETER János
Vissza a faluba.Cikk.Minden út a faluba vezet. Meg kell nyerni a falu értelmiségiek iránti bizalmát. A szociológus szemével kell vizsgálni a jelenségeket: hol iparosodik el, hova vándorol a falusi népfölösleg, tudatában van-e a proletáriátussal való érdekközösségnek s annak, hogy össze kell fogniuk.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szociográfia. A népesség megoszlása és összetétele.],I. évf.1930,6. szám,(június),p. 81. -
DEMETER Jenõ dr.
Fontosabb népegészségügyi feladatok.A népegészségügyi siralmas állapota:. Okok: nyomor, prostitució, vérbaj, a túlfeszített munka, tuberkulózis, alkoholizmus. Kevés az egészségügyi intézmények száma, kevés az orvos, a szülésznõ. Népegészségügyi szervezet létrehozása, felvilágosító munka, kultúrális programok szervezés segíthetne.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy. Alkoholizmus. Népnevelés.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 95-98. -
DENDERLE József
Elhelyezkedési lehetõségek a magyar kisebbségi egyházaknál.Pályaválasztási tanácsadó.”Kisebbségi kereteink között…A papi pálya után a tanári és tantói élethivatás látszott olyannak, amely az oklevél megszerzése után biztos kenyeret nyújthat a fiatal nemzedék egy részének. Az egyre súlyosbodó körülmények azonban életbevágóan visszahatottak iskoláink létére, egymásután szûntek meg és zárták be kapuikat különbözõ okok folytán….Ifjainknak tehát inkább a szabad pályák álnak rendelkezésre továbbra is.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás. Elhelyezkedési lehetõségek.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 13-14. -
DENDERLE József
Az új magyar tanárnemzedék egy nagy nehézségérõl.„Kultúrális jövõnknek egyik égetõen fontos kérdése: a középiskolai tanátok véglegesítõ vizsgája (examenul de capacitate). Sajnos azonban magyar társadalmunk nincs kellõképpen tájékozódva ennek a vizsgának mibenléte és eredményei felõl, pedig … ez az egyik legnagyobb veszedelem, amely iskoláink fennmaradását veszélyezteti és a magyar középfokú oktatás létét aláássa.”,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Magyar kisebbség. Tanárképzés. Véglegesítõ vizsga.],VIII. évf.1937,3. szám,(3. negyed),p. 10-11. -
DISMACSEK Tibor
Az Egyetemi Mária Kongregáció élete 1939-40-ben.Ifjúsági élet.”Az Egyetemi Mária Kongregáció a tagok vallásos meggyõzõdésének elmélyítésére rendszeresen megtartotta heti összejöveteleit. A megbeszélések tárgya a szociális kérdés volt… Világnézeti vitadélutánok keretében nyilvánosság elé vitte a liberalizmus, eros és etos kérdését.” Elõadók: Márton Áron, Baráth Béla, dr. Búzás Gerõ, Csendõr Jenõ, dr. Erõs Alfréd, Fodor József, Kéki Béla, dr. Nappendruck Éva, dr. Venczel József.,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],XI. évf.1940,2. szám,,p. 15. -
DIZMACSEK Tibor
Szabad pályák a IV. és VIII. osztályt végzettek számára.Pályaválasztási tanácsadó.”Az ipari középiskolákról; Ipari gimnáziumok; Ipari líceumok; Textil fõiskola.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 22. -
dL
A kolozsvári székely alkalmazottak lapot indítottak.Erdélyi magyar ifjúság.A szám ismertetése.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy. Kolozsvár],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 102-103. -
dL
Elfelejtettük…Szemle.Orbán Balázs, a „legnagyobb székely” emlékét nem ápolják, munkáját, a Szekelyföld leírását még nem adták ki, szobra, bár gyûjtöttek rá, nem készült el, elfelejtették.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat. Orbán Balázs.],III. évf.1932,1-2. szám,(január-február),p. 19-20. -
dL
Somlyódy István szegedi kir. Járásbró „Gyökeres Igazságügyi Reformok” c. könyvérõl. Csillámok a homokban. (E cím alatt olyan régi iratokat ismertetünk, amelyek a háború elõtti magyar életben, mintegy összeesõen az Ady-Szabó-Móricz ideológiájával, a magyar nép elhagyatottságára és bajaira mutatnak reá és általában a valóságos magyarságnak igazi belsõ problémáit, külszínességtõl, hazugságoktól és önámításoktól mentesen tárgyalják.”).A könyv röpirat jellegû. 1909-1914 között adta ki maga a szerzõ. Célja: „… magyar fejjel végig gondolt és magyar szívvel átérzett gyakorlati életigazságok megmutatása.”,[Szakcsoport: Magyar történelem. Gyakorlati szociális problémák.],III. évf.1932,1-2. szám,(január-február),p. 20-22. -
dL
Szathmári Samu: Egyszerû, székely földmûves legény… És gyökeresen megreformálta a szövõszéket.Fiatalok munkája.Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság.],III. évf.1932,1-2. szám,(január-február),p. 23-24. -
dL
Szervátius Jenõ szobrászmûvész kiállítása.Fiatalok munkája.Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzõmûvészetek. Szobrászat. Szervátius Jenõ.],III. évf.1932,1-2. szám,(január-február),p. 24-25. -
dl
Buday György kitüntetése.Szemle.”Az Erdélybõl elszármazott, Szegeden élõ fiatal grafikus mûvész, ki a fametszés terén egészen új hangokat ütött meg, ezidén a Magyar Bibliophil Társaság részérõl külön e célból nyomtatott, nagyon arisztokratikus kiállítású díszoklevelet kapott.”,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Képzõmûvészetek. Grafika. Buday György.],IV. évf.1933,téli szám,(4. negyed),p. 105. -
dL
„Építõmunka”. Építõmûvészeti és építészeti szakfolyóirat. Szerkesztõk: Zeitler Sándor és Csaba Rezsõ. Budapest (I., Pauler-ucca 5).Szemle.Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Építészet. Sajtóügy.],IV. évf.1933,téli szám,(4. negyed), -
dL
Székely népballadák.Szemle.”Ötvennégy ballada és néhány változat van itt összeválogatva és mûvészi keretbe foglalva. (Az illusztrációk Buday Gy.-é).,[Szakcsoport: Magyar folklór. Népballadák.],VIII. évf.1937,2. szám,,p. 26. -
dL.
Elfelejtettük… Vagy talán nem is volt mit elfelejteni….Szemle.Gyarmathy Zsigánéra emlékezik a cikk, akinek „…szelleme, keze és akaratereje nyomán világhíres lesz a kalotaszegi varrottas és kenyér kerül a nép kezébe.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar kultúra. Néprajz. Kalotaszeg. Gyarmathy Zsigáné-],VI. évf.1935,nyári szám,(2. negyed),p. 63. -
dL.
Szabó Dezsõ-jubileum készül.A nép és az intelligencia.”Szabó Dezsõ ez évben lesz 60 éves. Negyven évvel ezelõtt tett érettségit. Harmincöt évvel ezelõtt jelent meg elso nyomtatott munkája és nemrég múlt huszonöt éve… hogy megszólalt a faja életéért harcoló és soha meg nem alkuvó Szabó Dezsõ.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Társadalmi csoportok. Nemzeti érzelmek.],X. évf.1939,1. szám,,p. 14. -
Doctor med.
A külföldi orvosi diplomák felülvizsgálása.„Országunkban a külföldi orvos-diplomák elismerése u. n. echivaláláshoz (egyenlõ értékûsítés) és azután a mûködési engedély megszerzéséhez (libera practicã) van kötve. … Az év elején – néhány e téren leleplezett visszaélésre hivatkozva – a Goga-kormány elrendelte az összes külföldi diplomák felülvizsgálását….riasztó hírek keltek szárnyra, hogy valamennyi echivalált diplomát csak meghatározott számú új vizsga letétele után érvényesítik továbbra is.” Ez csak tovább fogja fokozni az amúgy is súlyos orvos-hiányt.,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Orvosképzés. Egyetemi diploma.],IX. évf.1938,3-4. szám,,p. 10. -
DSIDA Jenõ
Egyesületi munkamegosztás.Cikk.Az összes kolozsvári magyar fõiskolai egyesületek meghatalmazott képviselõi egységes munkaprogramot állítva össze, körvonalazó, elhatároló és vállaló határozataikkal érvényre juttassák a munkamegosztás elvét. A Kolozsvári Magyar Egyetemi Hallgatók Egyesületének feladata az erdélyi magyar diákság központi problémainak megoldása és életének irányítása.,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Kolozsvár.],I. évf.1930,7. szám,(október),p. 105-106. -
DSIDA Jenõ
Új arcvonal. – Tizenkilenc fiatal erdélyi író antológiája.Fiatalok munkája.Könyvismertetõ. Versírók: B.Bányai László, I. Szemlér Ferencz, Varró Dezsõ, Dánér Lajos, Flórián Tibor; novellisták: Bélteky László, Janovics András, Grandpierre Emil, Kováts József, Thury Zsuzsa, Ováry Éva, Mélius N. József, Gagyi László, Kovács K. Jenõ, Kovács György, Wass Albert; tanulmányok: Debreczeni László, László Dezsõ, Jancsó Elemér.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar irodalomtörténet. Erdélyi antológia.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 95-97. -
DSIDA Jenõ
Anyanyelvünk védelme.„1753-ban íródott, 1760-ban nyomtatódott „Basileában.”, ismeretlenszerzõ által írt könyv „…kilencedik oldalán ezt olvashatjuk: „Tsodálatos dolog az, hogy Európában tsak magánosan állván a Magyar Nyelv, és annak más nyelvekhez atyafisága nem lévén, régen írott könyvekkel is nem segíttetvén, még is eddig épségben meg maradhatott.”…”Anyanyelvünk, népünk legfõbb, sõt talán egyedül megtartó ereje bizony „közél vagyon a megzavarodáshoz”: Szécsi Sándor az „Ágisz” kiadásában megjelent „Anyanyelvünk” címû kötetben : „Alábbi szótárunk több, mint négyszáz román szót foglal magában. Négyszáz olyan szót, amely egyre gyakoribb a transsylvániai magyar nyelvben.”,[Szakcsoport: Magyar nyelv. Anyanyelv. Magyar kisebbség.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 3-4. -
ELEKES György dr.; KACSÓ Sándor; KÕRÖSI K. Sándor; SZÉCSI Sándor
„Anyanyelvünk.”„Bejelentés. …A brassói ÁGISZ gazdasági szövetkezet közmûvelõdési szakosztálya elhatározta, hogy felkarolja a szórványosan már nálunk is megindult új nyelvmentõ és nyelvmûvelõ mozgalmat. Javaslatunkra kimondotta, hogy kiadja a jó és szép magyarság Kosztolányi Dezsõ szerkesztette, Budapesten megjelent kézikönyvét és bennünket bízott meg, hogy az itteni szükségleteknek és kívánalmaknak megfelelõen sajtó alá rendezzük.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar anyanyelv. Kosztolányi Dezsõ.],IV. évf.1933,téli szám,(4. negyed),p. 101-102. -
ERDÉLYI FIATALOK SZERKESZTÕSÉGE
Magyar fõiskolások lépjetek be az Erdélyi Fiatalok falú-szemináriumába!.Felhívás; a szemináriumok ügyrendje. A szeminárium szervezõi: Balázs Ferenc, Debreczeni László, Demeter Béla. A bevezetõ elõadást Gyallay Domokos, a Magyar Nép fõszerkesztõje tartja.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Falumunka.],I. évf.1930,8. szám,(november),p. 125. -
ERDÕ János
A Székely Társaság Szakosztálya és az eljövendõ fõiskolás élet. Fõiskolás élet.„A magyar fõiskolás ifjúság évekig tartó küzdelmek között próbálta kivinni a jogszemélyiséggel bíró magyar egyetemi egylet alakítását. Az egyetemi szabályzat ennek lehetõségét nem adta meg. Így a fõiskolás ifjúság a különbözõ felekezeti egyesületekben tömörült…. A fõiskolások tömörítésének parancsoló szükségességébõl alakult meg a Sz.T.F.Sz…. A szakosztály most új utakon próbál elindulni.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Román tanügyi törvény.],V. évf.1934,nyári szám,(2. negyed),p. 71-72. -
ERDÕ János
A népfõiskola jelentõsége népünk életében.„A népfõiskola ma minden országban korszerû kérdés.” Európai helyzetkép. „.. az erdélyi magyar tannyelvû oktatás és a magyar fajiság szellemi folytonossága és megõrzése szintén a népfõiskolára hárul.” Gyakorlati tanácsok népfõiskolák szervezésére falun.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Iskolán kívüli nevelés és oktatás. Népfõiskolák.],V. évf.1934,téli szám,(4. negyed),p. 122-128. -
ERDÕ János
A Székelyek Kolozsvári Társaságának Fõiskolás Szakosztálya.Fõiskolás élet.Az új iskolai évre kitûzött célok: „1. Kiépíteni olyan irányban a Fõiskolás tagozatot, hogy az még erõsebben össze tudja fogni és képviselni a kolozsvári magyar fõiskolásokat. 2. Kiterjeszteni a diáksegélyezést.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],V. évf.1934,téli szám,(4. negyed),p. 134-135. -
ERDÕS János
Jelentés az Unitárius Teológia Akadémia Önképzõkörérõl.Egyesületi élet.Alakuló gyûlés.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],III. évf.1932,6. szám,(november),p. 115. -
F. G.
Észrevételek a diákbállal kapcsolatban.Egyesületi élet.Beszámoló.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],III. évf.1932,3-4. szám,(március-április),p. 62-63 -
F.G.
Fõiskolások ismerkedési estje.Egyesületi élet.”A Székelyek Kolozsvári Társasága Fõiskolai Tagozata jól sikerült ismerkedési estet rendezett f. évi november 11-én a magyar fõiskolai hallgatóság részére.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,8-10. szám,(november-december),p. 163. -
FÁBIÁN Dániel [a budapesti Bartha Miklós Társaság ü.v. elnöke]
Erdélyi magyar ifjúság feladata a kisebbségi autonómia területén.Cikk.A kisebbségi autonómia jogi biztosítása a magyar kisebbségi politika irányítóinak feladata. A fiatal generáció feladata, hogy a jogi autonómiát lelki, gazdasági és kulturális alapokra fektesse.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Autonómia. Magyar ifjúság.],I. évf.1930,1. szám,(január),p. 8-9 -
FARKAS Sándor dr.
Dr. Kacsó László és Dr. Jancsó Béla: A szoptató anya és gyermeke. („Hasznos Könyvtár” egészségügyi sorozatának elsõ füzete.).Szemle.Kompedium szerûen összeállított füzet fõleg falusi fiatal anyák számára.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Közegészségügy.],VI. évf.1935,téli szám,(4. negyed),p. 123. -
FAZEKAS Sándor
Életrevalóságunk fokmérõje. (Az önsegélyzõ pénztár.).Viták, hozzászólások.Közismert a kisebbségi magyar egyetemi ifjúság nehéz anyagi helyzete. A Kolozsvári Református Theológia Ifjúsági Egyesülete 1928. isk. év folyamán felállítottak egy önsegélyzõ pénztárt. A pénztár kamat nélküli kölcsönt biztosít az arra rászorult egyetemi hallgatóknak. A pénztár kb. 300 diák tagra számíthat.,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Diáksegélyezés.],I. évf.1930,8. szám,(november),p. 130-131. -
FAZEKAS Sándor
A különbözõ fakultásbeliek egymáshoz való viszonya.Fõiskolások problémái.Egyéni érvényesülési törekvések helyett, az erdélyi egyetemi ifjúságnak össze kell fognia és a már létezõ egyesületekbe kell tömörülnie.,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],I. évf.1930,8. szám,(november),p. 132-133. -
FAZEKAS Sándor
Hozzászólás az ifjúmunkáskérdéshez. – Válasz Rohonyi Vilmos cikkéhez. –Az Erdélyi Fiatalok ifjúmunkás nevelése nem egy politikai frakciót akar kiképezni, hanem „…egyszerûen meg akarja menteni, folytonos figyelemmel az anyagi romlás okozta erkölcsi zülléstõl azokat a nemes székely palántákat, akikbõl kinõni látja a romániai magyar kisebbség egy eljövendõ iparos rétegét.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúmunkás fiatalok.],II. évf.1931,3. szám,(március),p. 60-61. -
FEKETE Domokos, ifj.
Az Erdélyi Fiatalok és a falú ifjúsága. Az oklándi ifjúság levele.Az oklándi fiatalok bejelentik csatlakozásukat az Erdélyi Fiatalok falu-programjához.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Falumunka.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 105-106. -
FEKETE Domokos, ifj.
Levél a falúból.Hogyan fogadták az Erdélyi Fiatalokat?A magyar falú lelkesen fogadja a megismerésére törekvõ egyetemi ifjúság kutató munkáját, melyet a folyóirat indított el és elõfizetések gyûjtésével igyekszik támogatni azt.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy.],II. évf.1931,1. szám,(január),p. 15-17. -
FERENCZ József, ifj.
A külföldi továbbtanulás kérdésérõl.Cikk.Tíz év kisebbségi lét tudatosította az erdélyi ifjúságban, hogy tanulmányait a romániai fõiskolákon kell végeznie, mert csak így tud elhelyezkedéshez jutni. De szükség van a külföldi továbbtanulásra is. Ennek anyagi fedezetét a Papp Ferenc által javasolt diáksegélyezés útján lehet megoldani.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Diáksegélyezés.],I. évf.1930,7. szám,(október),p. 112-113. -
FOGARASI Géza
A Székelyek Kolozsvári Társasága Fõiskolás Tagozatának közgazdasági és társadalomtudományi szemináriuma.Egyesületi élet.Elõadók: dr. Varga Béla, dr. Tavaszy Sándor, dr. Elekes Miklós, dr. Erdélyi Kálmán.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,8-10. szám,(november-december),p. 163. -
FOGARASI Géza
A Székelyek Kolozsvári Tagozatának közgazdasági és társadalomtudományi szemináriuma …Egyesületi élet.Elõadók: dr. Ligeti Ernõ, dr. Ligeti Sándor, dr. Diamant Izsó, dr. Lakatos Imre, dr. Böszörményi S., dr. Szigyártó G.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],III. évf.1932,1-2. szám,(január-február),p. 27. -
FOGARASI Géza
A román ifjúság falumunkájáról. Románia ifjúsága a falu felé fordul.„A román falu tanulmányozásával és tanításával eddig legrendszeresebben az „Astra” kultúregyesület és a Gusti professzor (jelenleg közoktatásügyi miniszter) vezetése alatt álló lelkes fõiskolás csoport foglalkozott.” „E mozgalmakon kívül megemlítést érdemel az a tény is, hogy a román fõiskolai ifjúság úgy a nyári, mint évközi vakáción igyekszik falujában értékesíteni azt, amit az iskolában tanul. Ismeretterjesztõ elõadásokkal emeli falujának kultúrnívóját. Mennyivel fontosabb volna ez a kisebbségben élõ magyarok esetében.,[Szakcsoport: Román ifjúság. Fõiskolás fiatalok. Román falumunka. Gusti Dimitrie.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 77-78. -
FOGARASI Géza
Követendõ példa.Fiatalok munkája.A dési fõisk. ifjúság önképzõ munkájáról. Munkájukhoz a törvény követelte keretet a helyi I.K.E. adta meg.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Iskolán kívüli nevelés és oktatás.],III. évf.1932,6. szám,(november),p. 110-111. -
FOGARASI Géza
A Székelyek Kolozsvári Társasága Fõiskolás Szakosztályának 1932-33 tanévben kifejtett tevékenységét…Egyesületi élet.Beszámoló. Elõadók: dr. Fóris Lajos, dr. Deutsek Géza, dr. Baráth Béla, Balázs Ferenc, dr. Ligeti Ernõ, br. Böszörményi Sándor, Szentimrei Jenõ.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 69-70. -
FOGARASI Géza dr.
A magyarországi fõiskolai hallgatók szociális és tanulmányi viszonyai az 1932-33 tanévben.Szemle.”A Magyar Statisztikai Szemle” 1934. febr. számában dr. Jánki Gyula hosszú és statisztikai táblázatokkal alátámasztott cikkben foglalkozik a magyarországi fõiskolások szociális és tanulmányi viszonyaival. A legfõbb probléma ott is az egyetemi évekhez szükséges költségek elõteremtése, továbbá az elhelyezkedés.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Fõiskolás fiatalok. Gyakorlati szociális problémák. Magyarország. Statisztika.],V. évf.1934,nyári szám,(2. negyed),p. 74-75. -
FOGARASSY Géza
Mi történt a Székelyek Kolozsvári Társaságában a fõiskolás ifjúsággal?Fõiskolás kérdések.”A Székelyek Kolozsvári Társaságának f.é. márc. 22.-én tartott közgyûlésén a magyar fõiskolai hallgatóságot sajnálatos sérelmek és sértések érték, amelyeknek elõzményét a Társaság elnökének, Deák Ferenc tanárnak a fõiskolásokkal szemben az év folyamán tanúsított ellenszenves magatartása képezi.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Egyesületek. Fõiskolás fiatalok. Kolozsvár.],IV. évf.1933,tavaszi szám,(1. negyed),p. 27-28. -
GAGYI László
A pusztuló magyar tanítóság.Múlt számunk visszhangja.”A tanítóság ügye a magyarság életének egyik legfontosabb kérdése. A pusztuló magyar tanító szomorú alakja mögött a halálra ítélt fajta legszélesebb rétege: a nép áll. …Az erdélyi magyar tanító minden szenvedése két forrásból fakad: Egyik a belsõ munkát megzavaró külsõ bajok, másik a külsõ munkát megzavaró belsõ bajok forrása… Nagy baj, hogy az új magyar tanító-nemzedéknek nincs egy összefogó nemzeti bástyája: egy folyóirata.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Magyar tanító.],V. évf.1934,téli szám,(4. negyed),p. 116-118. -
Gagyi László
A magyar tanítóság problémái.Cikk.Az erdélyi fiatal feladata megmenteni azt ami a mienk: a fajunkat, nyelvünket, kultúránkat. Az erdélyi magyar tanító szerepe.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Nemzeti érzelmek. Csoporttudat. Nevelés és oktatás.],I. évf.1930,3. szám,(március),p. 41-42. -
GAGYI László
A falusi ifjúság és az új magyar intelligencia.Cikk.A falusi ifjúság elveszette a hitét, nem tud, nem mer, nem akar bízni. Meg kell gyõzni munkája fontosságáról.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Falumunka.],I. évf.1930,8. szám,(november),p. 131-132. -
GULÁCSY László
A bukaresti magyar diákság munkája.Fõiskolás élet.250 magyar diák, legtöbbjük a gyógyszerészeti fakultáson tanul. A Koós Ferenc Kör Diákosztálya legfontosabb feladata az önmûvelés.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Bukarest.],VI. évf.1935,téli szám,(4. negyed),p. 125. -
GYARMATHY Árpád
Felsõ kereskedelmi iskolát és kereskedelmi akadémiát végzett ifjak elhelyezkedési lehetõsége.Múlt számunk visszhangja.”A magyar ifjúság a legnagyobb lehetõséget nyújtó állami hivataloktól el van zárva a mai túlzott nemzeti munkavédelmi rendszer mellett. Maradnának a magán kereskedelmi és ipari vállalatok. A gazdasági viszonyok miatt ezek a vállalatok azonban nem hogy új tisztviselõket nem alkalmaznak, hanem még a régiek közül is sokat kénytelenek voltak elbocsátani.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Elhelyezkedési lehetõségek.],V. évf.1934,téli szám,(4. negyed),p. 119-121. -
GYARMATHY Árpád
Vak-vágányon. Kacsó Sándor regénye.Cikk.Az 1927-ben antológiával jelentkezõ tizenegy fiatal író egyike. A regény egész problémakomplexumot tár az olvasó elé: a magyar fõiskolai hallgatók helyzete az impérium váltás után, a magyar falu elszegényedése.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Regény. Kacsó Sándor.],I. évf.1930,6. szám,(június),p. 94-95. -
GYERGYAI Judit
Unitárius ifjúsági konferencia.Egyesületi élet.A Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köre 1930. aug. 28-szept. 1. között tartotta meg III. egyetemes konferenciáját Nagyajtán. Elnöki megnyitó: dr. Vajda Béla, titkári jelentés: Mikó Imre, ünnepi beszéd: dr. Ferenczy Géza. Elõadók: Lõrinczi László, ifj. Szabó Samu, Balázs Ferenc, Gyergyai Judit, Lõfi Ödön, Fikker János, Kõváry Jakab, Borbély András, Ferenc József, Balázs Ferenc, Taar Géza, Lõrinczy István dr., Báró József, Dobai István, Fikker János, Fekete Lajos.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],I. évf.1930,8. szám,(november),p. 142-143. -
GYÖRFFY István dr.
A népi tudásról. Szemelvények Dr. Györffy István: Az új magyar mûvelõdés c. írásából.„Ha csak kicsit is foglalkozunk a népi tudással, csodálattal látjuk annak sokoldalúságát…Nincs az életnek egyetlen olyan vonatkozása sem, amelyben a hagyomány törvénye, a szokás el ne tudná igazítani a falusi embert.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Társadalmi csoportok. Etnográfia.],X. évf.1939,3-4. szám,,p. 38. -
GYÖRKE Árpád dr.;
GSPANN Károly dr.: A fiatal erdélyi magyar orvosi nemzedék elhelyezkedésének kérdése.„…az elhelyezkedés kérdése. Az álláshalmozási törvény az orvosi nemzedéknek hozzá fûzött reményeit nem váltotta be, mert végrehajtani nem lehetett. A már állásokban levõ kollegák inkább lemondanak a fizetésrõl, de az állásról nem. A megürülõ kevés állás pedig még a többségi kollegákat sem tudja mind fölvenni. A gazdasági válság viszont a másik szokott megélhetési módot, a magángyakorlatot csaknem a semmivel tette egyenlõvé s így a fiatal kisebbségi orvosok a legreménytelenebb helyzetbe kerültek.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Elhelyezkedési lehetõségek.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 84-85. -
HELTAI Gáspár
régi jó erdélyi meséibõl a mai magyaroknak. (Heltai Gáspár: Halhatatlan mesék. Szentimrei Jenõ átírásában).3 tanítómese.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Heltai Gáspár.],VIII. évf.1937,3. szám,(3. negyed),p. 2. -
HEXNER Béla
A mérnöki pálya. Szükségetek.Pályaválasztási tanácsadó.”Transzilvánia mûszakilag és mérnökileg szûz terület… Transzilvánia magyar fiatalsága lépjen a mérnöki pályára minél nagyobb számban.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 19. -
HORVÁTH Árpád
Méhkas (Kolozsvár).A Méhkas szövetkezetet „Még 1936 elején 101, 90%-ban pályája elején álló fiatal alapította Kolozsvárt. Nagy többségük fõiskolát végzett, a többi pedig iparos és kereskedõ. Célkitûzésük hármas volt: 1. Elõsegíteni a falu termékeinek városunkban való elhelyezését; 2. a nyers termékek lelkiismeretes ellenõrzésével, illetve feldolgozásával szolgálni a fogyasztó közönség érdekeit, 3. s végül mindezek során a lehetõ legtöbb munkaalkalmat biztosítani az arra szorulóknak.”,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Szövetkezetügy.],VIII. évf.1937,2. szám,,p. 25. -
HUSZÁR Kálmán dr.
Új magyar közszellem felé.„…A világháború elõtti magyarság nem érezte, hogy magára van utalva s ezért nem is igyekezett a magyar erõket közös munkára beállítani… A múltból átöröklött közszellem nem engedte, hogy a közösségi érdek és a közösségi szempontok fölibe kerülhessenek az egyéni érdekeknek.”,[Szakcsoport: Hungarológia.],VI. évf.1935,õszi szám,(3. negyed),p. 77-78. -
ILLYÉS Elemér
Románok az erdélyiségrõl.Szemle.Popa Grigore cikke az erdélyiségrõl („Pagini Literare” 1935 szept. száma) Lucian Blaga nyomán megállapítja, hogy a nemzeti lélek kialakulásában a fõtényezõ maga a lélek, míg a táj csupán a lélek keretét szolgálja. Erdély szellemi egységét csak a román lélek adja meg. Transzilvanizmus nincs. „…nem csak a magyar, hanem az erdélyi szász lelket sem ismeri a szerzõ.” Az ilyen írások a három nemzet közeledésének útjába csak akadályokat állít.,[Szakcsoport: Román nemzeti érzelmek. Magyarellenesség.],VI. évf.1935,téli szám,(4. negyed),p. 122-123. -
IMRE Lajos dr.
A falu kulturális tényezõi.A falú kultúrális életének jellemzõ vonásai. A tényezõknek két csoportja van: személyes és intézményes tényezõk. Intézményesek: az egyház, az iskola, iskolán kívüli népnevelés, egyesülete, könyvtárak. A magyar fõiskolai ifjúság feladatai a falú kulturális nevelésében.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar falu. Falumunka. Népnevelés.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 87-92. -
J. b.
„Két tûz között” címmel a Kiáltó Szó 4. füzetében László Dezsõ a modern magyar irodalom és a református egyház viszonyát vizsgálja meg abból a vitából kiindulva, amelyet a kérdés körül 1913-ban és 1926-ban Szabó Dezsõ indított meg.Szemle.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Keresztény egyházak. Református egyház.],VII. évf.1936,tavaszi szám,(1. negyed),p. 32. -
J.B.
Egy mostani halál és két halál évfordulója mellett nem mehetünk el szótlan.Szemle.”Július elsején egy budapesti szanatóriumban meghalt Szombati-Szabó István. Bizonyos, hogy Reményikkel, Áprilyvel, Tompa Lászlóval, Szentimreivel és Bartalissal együtt az erdélyi líra eddigi legmagasabb csúcsai közé tartozott.” Hét éve vitte el a tüdõbaj Sipos Domokost, aki elsõk közt „kiáltotta el: itt maradni.” És „már öt éve elmúlt” a Benedek Elek halála óta.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 105-106. -
J.B.
A Romániai Magyar Dalosszövetség fennállásának tízéves fordulójához érkezett…Szemle.Tudósítás.,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Zene. Egysületek.],II. évf.1931,7. szám,(október),p. 137.