801–890 termék, összesen 890 db
-
SZABÓ Bálint
Adatok a téli néphagyományok ismeretéhez. Hetven néprajzi gyûjtõ munkája alapján összeállította: Makkai Endre és Nagy Ödön.„…Nagy örömmel kell megállapítanunk, hogy néphagyományaink sokkal erõsebben és teljesebben élnek, mintsem gondolni mertük volna. Íme lõttünk van hatvan falu népi hagyománya (bár nem teljesen), amely magába foglalja a falu szokásait, mûvészetét, babonáit, életétét és szórakozását.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Etnográfia.],X. évf.1939,3-4. szám,,p. 47 -
SZABÓ Bálint
Vámszer Géza: Szakadát. (Erdélyi Enciklopédia kiadása, 1940.).Szemle.”Szakadát a Vöröstoronyi szoros vidékén levõ magyar földmíves szórványok egyike. Egy a sok közül. A könyvnek a célja – amint a szerzõ mondja – nem az egész község leírása, hanem csupán az ott élõ magyarság múltjának és jelenének ismertetése…. Népdal költészetük megegyezik a székelyekével. Ruhaviseletük nem õrzött meg magyar vagy székely dísztõ elemet, hanem szinte mind román és szász átvétel”.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szórvány magyarság.],XI. évf.1940,1. szám,,p. 6. -
SZABÓ Dezsõ
a magyarországi nyilaskeresztes mozgalmakról és a magyarság igazi programjáról.„Magyarországon számos olyan pártalakulat van, amely a német nemzeti szociálizmus mintájára szervezkedik. (Festetich Sándor gróf nyilaskeresztes pártja, Szálasy Ferenc Nemzeti Akarat pártja stb.). Szabó Dezsõ két nagy tanulmányban is keményen bírálja ezeket. (Virrasztó Koppány címû 26. sz. és a „Jóhiszemû káoszhoz” 33 sz.).,[Szakcsoport: Magyar belpolitika. Politikai pártok és mozgalmak.],IX. évf.1938,1. szám,(1. negyed),p. 15. -
SZABÓ Dezsõ
nyíltlevele „A magyar miniszterelnökhöz”.„Az Anschluss után két nappal Szabó Dezsõ nyílt levelet intézett a magyar miniszterelnökhöz. Ez a nyíltlevél a Szabó Dezsõ-füzetek 38.-k számában jelent meg: „… A napnál világosabb, hogy a német hódító akarat azért igyekszik a tömegek egyetlen szenvedélyévé, mintegy történelmet formáló szadizmussá tenni az anti-judaizmust, hogy ennek megvakító erejével észrevétlenül hatalmába kerítse a magyar Vazult.”,[Szakcsoport: Magyar külpolitika. Magyarországi politikai pártok. Szabó Dezsõ.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 11-12. -
SZABÓ Dezsõ
Karácsony Kolozsvárt. Regény. Egyszerû kis koldustörténet, Budapest, 1932. Káldor-kiadás, 174. o.A mi könyveink.Könyvismertetés.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szabó Dezsõ.],III. évf.1932,6. szám,(november),p. 113-114. -
SZABÓ Géza
Domokos Pál Péter: Mert akkor az idõ napkeletre fordul. (Ötven csángómagyar népdal. Szerzõ kiadása. Cluj-Kolozsvár 1940.).Szemle.”Domokos tudatában van kincsmentõ ténykedésének s komoly tudományos felkészültséggel közöl elõbb 18 népballadaszöveget magyarázó jegyzetekkel, a dallam- és szövegváltozatok pontos feltûntetésével. Továbbiakban a csángó-magyar dallamanyag szerkezeti és osztálybeli hovatartozandóságáról szól.” A második részben közli a 47 dallamot, túlnyomó részben fonográf felvétel után Bartók Béla lejegyzései.”,[Szakcsoport: Magyar kultúra. Csángó magyarok. Népzene.],XI. évf.1940,2. szám,,p. 15. -
SZABÓ Géza ifj.
Ifjúsági daloskönyv. Összeállították: Balázs Ferenc, Szent-Iványi Sándor és Mikó Imre.Fiatalok munkája.Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar fiatalok. Magyar kultúra. Zene.],II. évf.1931,1. szám,(január),p. 23. -
SZABÓ István
A tanárkérdés. Az erdélyi magyar ifjúság jövõje. Hozzászólások Dr. Péterffy Jenõ cikkéhez.Viták, hozzászólások.A kolozsvári egyetem magyar hallgatósága évrõl évre szaporodott, közismert viszont „nagyjaink diplomás nyomora”. „Az erdélyi magyar sajtóra vár a feladat, hogy állandó felvilágosító munkájával gazdasági, kereskedelmi pályák felé irányítsa a tanulni vágyó ifjúságot. Az erdélyi magyar ifjúság jövõje.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Pályaválasztás. Sajtóügy.],I. évf.1930,4. szám,(április),p. 55-56. -
SZABÓ Lajos
A romániai magyar könyvkiadás utolsó 18 éve.„Az 1919-1936 években Románia területén megjelent magyar könyvek táblázatos kimutatásából látjuk, milyen nehézségekkel indult az erdélyi magyar könyvtermelés. A kezdet nehézségeit fokozta az a tény, hogy a közhatalom-változásig kulturális és irodalmi téren a központosítási rendszer érvényesült, minek következtében a könyvnyomtató ipar centruma Erdélyen kívül esett. A közölt kimutatást a kolozsvári Egyetemi Könyvtár köteles példányai alapján állítottuk össze…A kimutatás a számokat illetõleg kedvezõ képet nyújt kisebbségi életünk kulturális múltjáról.” Összesen 5157 cím jelent meg Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon, Brassón, Aradon, Marosvásárhelyen.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Romániai magyar könyvkiadás. Statisztika.],IX. évf.1938,3-4. szám,,p. 24-25. -
SZABÓ Lajos
Erdélyi ritkaságok: Az erdélyi magyar színészet hõskora.Erdélyi ritkaságok gyujto címmel új könyvsorozatot indított Dr. Jancsó Elemér. Célja, hogy az erdélyi irodalom kiadatlan és értékes emlékei napvilágot lássanak….A sorozat elsõ kötet Nagy Lázár: Az Erdélyi Magyar Színészet hõskora 1792-1821-ig.” Jancsó Elemér bevezeto tanulmányával. „Külön meg kell említeni a könyv 32 gyönyöru képét, illusztrációját színészetünk elso hajlékairól, elso színlapjainkról, kiváló színészeinkrol…”,[Szakcsoport: Mûvészettörténet. Színháztörténet. Magyar mûvelõdéstörténet.],X. évf.1939,2. szám,,p. 27. -
SZABÓ Lajos
Járai István 1884-1933.Megemlékezés. „Az igazgató-tanár Járai Istvánnak pedig arany lapjai lesznek a Bethlen-kollégium történetében.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Enyed.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 57-58. -
SZABÓ Lajos
A „Viharsarok”.„Féja Géza éveken keresztül tanulmányozta az alsó Tiszavidék területét, az örök nyugtalanság földjét… A Viharsarok vidéke: Békés, Csanád, Csongrád vármegye, az alsó Tiszavidék….”Gyóntam a magyar néprõl.” – Egy tájegységet dolgozott föl Féja, de mindig szem elõtt tartotta az egész ország és népe sorsát.” E nép sorsán csak „…az egész ország gazdasági életét megújító igazi földreform” segít. Részletes könyvelemzés.,[Szakcsoport: Hungarológia. Szociográfia. Magyar falu. Földreform.],VIII. évf.1937,2. szám,,p. 12-13. -
SZABÓ Lajos
Koós Kovács István 1910-1937.Szemle.”Ifjúságunk szimbolikus alakja volt. Lázongó kérdései voltak, melyekre sose tudott kielégítõ feleletet találni. A Keleti Újságnak és a Magyar Újságnak volt belsõ munkatársa. Témáit az életbõl vette. Szürke, elesett emberek tragédiáit írta meg oroszos realizmussal.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Újságírás. Koós Kovács István.],VIII. évf.1937,3. szám,(3. negyed),p. 24. -
SZAPPANYOS József
A bukaresti „Koós Ferencz Kör” Diákosztálya. Köri jegyzõkönyvek alapján ismerteti: Szappanyos József.A „Koós Ferenc Kör”-be tömörült magyar diákok alkották meg az impérium változás után az elsõ, összes egyetemi hallgatókat magába foglaló magyar fõiskolás egyesületet még az 1925-26-os iskolai évben. Rendszeres összejövetelek szolgálják a diákok közeledését, összefogását.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek. Bukarest.],II. évf.1931,4. szám,(április),p67-69. -
SZÁSZ Kálmán
A felsõbb tanárképzõ intézetek (ªcoala Normalã Suprioarã) létesítése.Fõiskolás élet.”A középiskolai tanárok minél jobb kiképzéséért és megválogatásáért három intézet létesíttetik a bukaresti, jassi és kolozsvári egyetemek mellett.”,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Tanárképzés. Román oktatási törvény.],IX. évf.1938,3-4. szám,,p. 8. -
SZÁSZ Kálmán
A bukaresti magyar diáknap.Egyesületi élet.A bukaresti magyar közösség közönye a diákság problémái iránt. Elõadók: Rákossy István és Kiss Dezsõ, Mikó Imre, Serester Zoltán, Dóczy Zoltán, Nagy Sándor.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Bukarest.],III. évf.1932,3-4. szám,(március-április),p. 61-62. -
SZATMÁRI Jenõ
Halász Gyula: Petõfi Sándor élete. Hasznos Könyvtár, 3-ik szám.Szemle.A kötet ismertetése, a válogatás bírálata.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Petõfi Sándor.],VI. évf.1935,téli szám,(4. negyed),p. 123-124. -
SZÉCHENY [István]
gondolataiból.Többek között: „Nem lehet a földön oly alávaló nép, melynek kitörlése az egész emberiségre, sõt az egész alkotásra nézve ne volna veszteség.”,[Szakcsoport: Hungarológia. Etika.],XI. évf.1940,1. szám,,p. 2. -
Székely László
Balázs Ferenc: Bejárom a kerek világot.Fiatalok munkája.Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Útleírás.],I. évf.1930,3. szám,(március),p. 47-48. -
SZENTIMREI Jenõ
4. Iskola – élet – irodalom. Miért kell ismernünk a magyar irodalmat? Hozzászólás Dr. Jancsó Elemér cikkéhez.Ha nem ébred elég érdeklõdés a középiskolás ifjúságban a magyar irodalom iránt, a száraz tankönyvek az okai. A középiskolai irodalmi oktatás gerincévé az olvasást kell tenni. Nagy írók, költõk szülõhelyére kirándulásokat kell szervezni, nyomdákat kell látogatni, módszert kell változtatni és a tanár órán kívül se hagyja magára diákjait, fesztelen beszélgetéseket folytasson velük érdeklõdés felkeltés céljából.,[Szakcsoport: Nevelés és oktatás. Iskolán kívüli nevelés és oktatás. Magyar irodalom.],I. évf.1930,5. szám,(május),p. 71-73. -
SZENTIVÁNYI Elek
Egy új kötelesség. Hozzászólások Dr. Péterffy Jenõ cikkéhez.Viták, hozzászólások.”Nagy felkészültségû kisebbség-jogi speciálistákat az erdélyi magyar jövõnek!”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Jogászképzés.],I. évf.1930,4. szám,(április),p. 56. -
SZIGETHI Béla
Falú-fejlõdés.Falú-munka.”Az erdélyi magyar falvak fennmaradása létkérdésünk, mert az itt még kezünkben levõ föld és az azon élõ magyarok megmaradása, vagy elveszése határozza meg azt, hogy leszünk-e tovább is, vagy sem.” Szövetkezetek létrehozásának fontossága.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Falumozgalom. Szövetkezetügy.],II. évf.1931,4. szám,(április),p. 83-84. -
SZILÁGYI Olivér
Mit kívánunk középiskoláinktól?Cikk.A felekezeti iskolák válsága. Szükség van egy etnikailag és szociálisan képzett magát fegyelmezni tudó új kultúrnemzedékre.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Felekezeti iskolák. A nemzedékváltás kérdései.],I. évf.1930,7. szám,(október),p. 109-111. -
SZILÁGYI Olivér dr.
Az Erdélyi Fiatalok Marosvásárhelyen.Bemutatkozás 1931. május 17-én. Elõadók: László Dezsõ, Jancsó Béla, dr. Szilágyi Olivér.,[Szakcsoport: Magyar fiatalok. Sajtóügy.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 107-108. -
SZILÁGYI Olivér dr.
Bernády.Szemle.”Marosvásárhely városának akkor van magyar polgármestere, amikor ez a többi városban elérhetetlen álomnak látszik, az, akinek szavát a kormány felelõs tényezõi mindig meghallgatják.” Tiszteletadás Bernády Györgynek, Marosvásárhely híres polgármesterének, halála alkalmával.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Erdélyi magyar városok. Marosvásárhely. Bernády György.],IX. évf.1938,3-4. szám,,p. 26-27. -
SZILÁGYI Olivér dr.
Intellektuelek a válaszúton!Az intellektuel az Ókortól napjainkig. A jelen megváltozott körülményei. „Az intellektuelek egy mindnyájukat nemzetközileg is átfogó osztályszolidaritás hiányában válaszúton vannak mindenütt, …Az erdélyi magyar intellektuelek gyökérzete pedig az erdélyi magyarság és annak alaprétege: a falu. Ennek szükséglete, igényei, életformája és pszychéje szabja meg az öntudatos új erdélyi magyar intellektuel útját.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. A nemzedékváltás kérdései. Társadalmi osztályok. Értelmiség.],IV. évf.1933,tavaszi szám,(1. negyed),p. 17-20. -
szl.
Lõrinczi – Kakassy: A tyúk nem hibás.A tyúk „háládatos és jövedelmezõ lakója a baromfi-ketrecnek s állandó örömszerzõje gazdasszonyának.” Könyvismertetõ.,[Szakcsoport: Állattenyésztés.],VII. évf.1936,nyári szám,(2. negyed),p. 73. -
szl.
D. Gusti professzor negyedszázados tanári jubileuma.Együtt élõ népek!”Gusti professzor falu-kutatásának eszméi, módszerei oly átfogó és egyetemes érdekeket szolgálnak, melyek nemcsak egy népnek az életében, de az egész emberiség társadalmi helyzetének vizsgálásában igen nagy jelentõségûek s ma már nemzeközi iskolát is teremtettek.”,[Szakcsoport: Román tudomány. Szociológia. Falumunka. Gusti Dimitrie.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 9. -
szl.
A regáti ifjúság Transilvániája.Együtt élõ népek!”A Gând Românesc decemberi számában Vasile Bãncilã érdekes cikkben írta meg, hogyan élt a világháború elõtti ifjúság lelkében a transzilván gondolat. Már a cím „Ardealul Adolescenþei Noastre”[Serdülõkorunk Erdélye] nagyszerûen mutatja azt a tudatos történelmi készülõdést, melyben élt és dolgozott a Kárpátokon túli román ifjú nemzedék.” „Transzilvánia ifjúságunk etikai és metafizikai funkciója volt.”,[Szakcsoport: Román történelem. Román ifjúsági mozgalmak. Nemzeti érzelmek.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 10. -
Termék
FERENCZI Sándor dr.: Az erdélyi fiatal magyar tanár-nemzedék és a „Capacitate” vizsga.„Az eddig lezajlott capacitate vizsgák tanulságai szerint a kisebbségi jelöltek 99%-os bukásának az volt az oka, hogy azokat úgy tekintették, mint állami tanszékre pályázó jelölteket. Már pedig a törvény szerint az állam köteles lévén a sikeresen vizsgázott tanárokat elhelyezni, nyilvánvaló dolog, hogy csak annyit engedtek át, amennyi üres tanszék volt az állami iskolákban s ide is elsõsorban román nemzetiségûeket. … Egyházaink autonóm jogaira és ama tényre való tekintettel, hogy felekezeti iskoláink semminemû államsegélyt nem élveznek, méltányosnak tartanók egy külön, csak a felekezeti tanárokat vizsgáztató bizottság kiküldését, melybe egyházi fõhatóságunk is elküldhetné a maga képviselõjét.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Tanárképzés. Román tanügyi törvény. Elhelyezkedési lehetõségek. Magyarellenesség.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 80-83. -
Termék
PARÁDI Ferencz ifj.: A kisebbségi gyógyszerészek mai és holnapi lehetõségei.„Kisebbségiekre nézve tanulmányi szempontból hátrányos, hogy Bukarestbe kell menjenek egyetemre, ahol sokkal nehezebb a megélhetés, de elhelyezkedés szempontjából még hátrányosabb az, hogy a fogyasztó közönséget a magángyógyszertárak körébõl a hivatalos patikák felé terelik, ahol nem alkalmaznak a lakossággal arányosan kisebbségi gyógyszerészeket is.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Elhelyezkedési lehetõségek.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 86-87. -
Termék
Az Erdélyi Fiatalok: Dsida Jenõ.In memoriam Dsida Jenõ.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Dsida Jenõ.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 5. -
Termék
A Székelyek Kolozsvári Társasága Ifjúsági Bizottsága által rendezett jogi szeminárium programja.Egyesületi élet.Megtartott elõadások szerzõi: Paál Árpád, Péterffy Jenõ, Suba Károly, Várady Aurél, Zágoni István, Balázs András. Következõ elõadások szerzõi: Müller Hermann, Sándor József, Bartha Ignác, Gaál Gábor, Sulyok István, Balogh Arthur, Paáll Árpád.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],I. évf.1930,2. szám,(február),p. 32. -
Termék
Hogyan fogadták az Erdélyi Fiatalokat?Hír.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Sajtóügy.],I. évf.1930,3. szám,(március),p. 43. -
Termék
DEBITZKY István: Bucureºti hírek.Fõiskolás élet.A K.F.K. diákosztálya életében új változások: alapszabály módosítás, november helyett márciusi tisztújítás. A három mûködõ kör munkája. Tuódosítás.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúségi egyesületek. Bukarest.],VI. évf.1935,tavaszi szám,(1. negyed),p. 40. -
Termék
MIKES Kelemen élete és néhány válogatott levele, Tamási Áron Mikesrõl szóló bevezetõ tanulmányával. A Hasznos Könyvtár 6-ik füzete.Könyvismertetõ.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Mikes Kelemen.],VII. évf.1936,nyári szám,(2. negyed),p. 62. -
Termék
Az Erdélyi Fiatalok harmadik tordai estélye.Az Erdélyi Fiatalok hírei.”Március 26 a ref. leányszövetség rendezésében folyt le harmadik tordai estélyünk. László Dezsõ Élet és irodalom címen tartott elõadást.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],IV. évf.1933,tavaszi szám,(1. negyed),p. 37. -
Termék
Török Erzsébetnek a kiváló szavaló mûvésznõnek modern magyar versek elõadó-estjét lapunk rendezte meg, 1933. ápr. 7.-én Kolozsvárt. Dr. Császár Károlynak a modernséget és a modern magyar lírát élesen megvilágító bevezetõ elõadása Török Erzsébet… Az Erdélyi Fiatalok hírei.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek. Magyar irodalomtörténet.],IV. évf.1933,tavaszi szám,(1. negyed),p. 37. -
Termék
Az Erdélyi Fiatalok elõadásai a Róm. Kath. Népszövetség Ifj. Szakosztályában.Egyesületi élet.Elõadó: Jancsó Béla.,[Szakcsoport: Magyar fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,1. szám,(január),p. 24. -
Termék
Az I.K.E.-ben az irodalmi elõadássorozatban…A fõiskolás egyesületek munkája.Elõadók: dr. Járosi Andor, Kós Károly, Janovics Jenõ.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],V. évf.1934,tavaszi szám,(1. negyed),p. 29. -
TONK Emil
Magyar Népegészségügyi Szemle.„(Egészségügyi, embervédelmi és népnevelõ folyóirat. Megindították: Dr. Schmidt Béla és Dr. Szigeti Imre. Szerkeszti: Dr. Schmidt Béla.) Ismertetés.,[Szakcsoport: Magyar közegészségügy. Sajtóügy.],V. évf.1934,téli szám,(4. negyed),p. 129-130. -
TONK Emil
Az I.K. magyarvistai konferenciája.Egyesületi élet.A kalotaszegi Magyarvistán június 28-július 2 között tartották a megbeszélésekkel egybekötött elõadásokat. Elõadók: Debreczeni László, dr. Tavaszy Sándor, László Dezsõ, László József, dr. Imre Lajos, Járosy Andor, Jancsó Béla és Molnár Károly.,[Szakcsoport: Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,7. szám,(október),p. 139. -
TONK Emil
A fõiskolás IKE.Fõiskolás élet.”Ez évben érkezett el oda, hogy a lelki, szellemi, testi és a szolgálati nevelést teljes egészében véghezviheti”. Beszámoló.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],V. évf.1934,téli szám,(4. negyed),p. 133. -
TONK Emil
Szociális betegségek Transilvaniában.„… dr. Banu orvos kitûnõ könyve a Fundaþia Regelui Carol kiadásában „Sãnãtatea poporului român” címmel, gazdag és mindenre kiterjedõ anyagából dolgoztuk ki a Transilvaniai szociális betegségekre vonatkozó adatok egy részét”: I. A tuberkulózis; II. A sifilis; III. A malária; Elterjedésük városokban, falvakban – táblázatokba foglalva.,[Szakcsoport: Közegészségügy. Románia. Statisztika.],VII. évf.1936,õszi-téli szám,(3-4. negyed),p. 91-102. -
TONK Emil
Az alkoholizmus Romániában.Közzétett román és erdélyi magyar hivatalos munkák alapján összehasonlító táblázatokat közöl. „Az alkoholmennyiséget elosztva az ország összes lakosságával, fejenként 48 liter alkohol, de ha csak a felnõtt férfi lakosságot számítjuk, úgy fejenként 150 liter jut a szeszesitalokból évente…. a felsorakoztatott adatok alapján az alkoholfogyasztás szempontjából Transilvania helyzete a legsúlyosabb.”,[Szakcsoport: Közegészségügy. Románia. Statisztika.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 5-7. -
TONK Emil
Az IKE 1932-33-ban.Egyesületi élet.Részletes beszámoló. Elõadók: Dr. Tavaszy Sándor, dr. Makkai Sándor, Márton Áron, Rohonyi Vilmos, Járosi Andor, Maksay Albert, Bíró Mózes, Kovács Dezsõ, dr. Imre Lajos, László Dezsõ.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 67-68. -
TONK Emil
Az új fõiskolás nemzedék feladatai.Fõiskolás élet.”A kérdések felvetése még nem jelenti a kérdések megoldását is. A legtermészetesebb folytatása a fõiskolás célkitûzéseknek az lesz, amelyik hangyaszorgalommal fog hozzá az erdélyi élet viharában a maga kérdései feldolgozásához. ..1. közös munkával reáirányítani a fõiskolások figyelmét az élet elkerülhetetlen kérdéseire, a kérdések alapos feldolgozása alapján. 2. Egyéniségeket adni a magyar közösségek számára”.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. A nemzedékváltás kérdései.],V. évf.1934,tavaszi szám,(1. negyed),p. 27-29. -
TÖRÖK Bálint dr.
Gazdasági pálya.Pályaválasztási tanácsadó.”Elhelyezkedési lehetõségek: A gazdasági pályán megélhetésüket biztosíthatják azok az ifjak, akik földbirtok fölött rendelkeznek…. Mivel jelenleg elenyészõen csekély a gazdamérnökök száma, a magyar ifjúságnak a gazdasági akadémia végzése után elõreláthatólag kilátása lehet… Gazdasági akadémia. Tanulmányi idõ négy év és egy gyakorlati év.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Nevelés és oktatás. Pályaválasztás.],IX. évf.1938,2. szám,,p. 21. -
TÖRÖK Bálint dr.
Az ifjúság a gazdasági pályán.„A transzilvániai magyar tanulóifjúság elhelyezkedési lehetõségeinek köre egyre jobban szûkül. … Minden földbirtokkal rendelkezõ ifjúnak el kell végeznie a gazd. akadémiát. …Sajnos, magyar nyelvû gazdasági középiskolánk nincsen, pedig erre nagyobb szükségünk volna, mint az akadémiára. A másik független, szabad foglalkozási ág a kertészet. Folytatásához kisebb tõke szükséges, mint a gazdálkodáshoz.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Pályaválasztás.],VII. évf.1936,nyári szám,(2. negyed),p. 42-43. -
TÓTH Kálmán
A világgazdasági élet kialakuló rendszerei.„…. minden korban a kor szelleme, világnézete volt az, mely megszabta a korában élõ ember mindennemû tevékenységét, így a gazdaságit is. Napjainkban mi is láthatjuk, mily nagy kihatással vannak a jelszavak folytonos hangoztatása s újabban faji, nemzeti közösségek kívánalmai a gazdasági élet kialakulására.” A háború utáni gazdasági rendszerek (szocialista tervgazdaság, fasizmus, a Roosevelt féle „kapitalista tervgazdaság”) rövid elemzése.,[Szakcsoport: Világgazdaság. Világnézet. Gazdasági rendszerek.],IX. évf.1938,1. szám,(1. negyed),p. 13-15. -
TÓTH Kálmán
Dr. Nagy Zoltán: „Les régimes légaux des coopératives en Transylvanie”. (A szövetkezeti törvények rendszerei Erdélyben.).Szemle.”… munkájának fõcélja a régi és új szövetkezeti törvény és az általa megnyitott gazdasági lehetõségek ismertetése.”,[Szakcsoport: Szövetkezetügy. Szövetkezeti törvény. Erdély.],VII. évf.1936,tavaszi szám,(1. negyed),p. 34-36. -
TÓTH Kálmán
Gazdaság és filozófia.„A filozófiai, etikai és szociál-politikai elemek, egyszóval a világnézet, a gazdasági élettel szorosan összefüggött úgy a múltban, mint a jelenben is…. A múlt század ötvenes éveiben új eszme indult világhódító útjára: a szocializmus, melyet a kényszer által megvalósított egyenlõség jellemez….a javak egyenlõ elosztását követeli. A szabad verseny helyébe az egyeduralmat állítja.”,[Szakcsoport: Gazdaságpolitika. Világnézet.],VIII. évf.1937,2. szám,,p. 20. -
TÓTH L. Dr.
Dr. Herskovits János: Ismerd meg a fertõzõ betegségeket, hogy védekezni tudj ellenük.Szemle.A fertõzõ betegségek ismertetését adja.,[Szakcsoport: Közegészségügy. Fertõzõ betegségek.],VII. évf.1936,õszi-téli szám,(3-4. negyed),p. 106. -
Tóth Z.
Két kiáltás.„Két könyv fekszik elõttem: Két kiáltás. Illyés Gyula: Puszták népe és Szabó Zoltán: A tardi helyzet. Ezt a két könyvet nem lehet megindultság nélkül olvasni. Ha elolvastuk, nem lehet hallgatni róluk.” Részletes ismertetés.,[Szakcsoport: Szociográfia. Magyar falu. Gyakorlati szociális problémák.],VIII. évf.1937,1. szám,,p. 7-8. -
TÓTH Zoltán
Az Erdélyi Fiatalok munkája Temesváron.A Kolozsváron tanuló temesvári fiatalok a Temesvár-Blaskovics telepi magyar ifjúsággal rendezett találkozót az erdélyi fiatalság új orientációjának ismertetésére. Elõadok: Melius József, Fráter Géza, Tóth Zoltán.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Temesvár.],II. évf.1931,8-10. szám,(november-december),p. 153. -
TÓTH Zoltán
Tóth András: Az erdélyi román kérdés a 18. században. Budapest, Pázmány Péter T. Egyetem Tört. Szem. Kiadv. 1938. in 8°. 98 o.„A nemzeti öntudat úgy a magyarnál, mint a románnál a 18. században alakul ki. A szerzõ ezt a folyamatot mutatatja be az erdélyi románság körében. Feltételeit elsõ sorban a román nép belsõ törvényszerûségében keresi, csak azután a külsõ behatásokban. … Micu-Klein püspök formulázza meg legelõszõr a románok politikai igényeit. … A gazdag dokumentációjú dolgozat a budapesti Országos Levéltár és a bécsi udvari levéltár sok eddig ismeretlen adatát is értékesítette.”,[Szakcsoport: Román történelem. XVIII. sz. Román nemzeti öntudat. Magyar nemzeti öntudat.],IX. évf.1938,3-4. szám,, -
TÓTH Zoltán
Helyzetjelentés a zsebfrontról.A fõiskolás magyar diákság talán legnehezebb évkezdete gazdasági szempontból. Segítséget reméltek az Országos Magyar Párt diáksegélyzõ akciója részérõl, (dr. Sulyok István fõszerkesztõ nyilatkozott), az Ellenzék-menza részérõl (dr. Groisz László nyilatkozott), a Báthory-Apor-szeminárium részérõl (az igazgató, dr. Bíró Vencel nyilatozott), a Ref. Kollégium részérõl (internátusának igazgatója, Gönczy László nyilatkozott), az Unitárius Kollégium részérõl (Gálfi Zsigmond igazgató nyilatkozott), mindenütt a pénzhiányt emlegették. Megoldás a magyar diáksegélyezés központi megszervezése jelenthetné.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Gyakorlati szociális problémák. Diáksegélyezés.],III. évf.1932,6. szám,(november),p. 102-106. -
ÜRMÖSI Károly ifj.
Az „Új Élet” és az ifjú katolicizmus.Fiatal magyarok.”Az „Új Élet” a szlovenszkói magyar katolikusság megmozdulásáról hoz hírt.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Csehszlovákia.],III. évf.1932,3-4. szám,(március-április),p. 52-53. -
ÜRMÖSI Károly, ifj.
A Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Körei Egyetemes Szervezetének az 1931-32 munkaévben lefolytatott tevékenysége…Egyesületi élet.Beszámoló.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 98. -
UZONI Lajos
Holló Ernõ: Estéli utazás. 1930. Budapest.Fiatalok munkája.Ismertetõ.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Holló Ernõ.],II. évf.1931,2. szám,(február),p. 42. -
V.Gy.
Nyári falumunkánk.Falu-munka.Felszólítás a kész adatlapok beküldésére.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Falumunka.],III. évf.1932,6. szám,(november),p. 109. -
V.Gy.
Olasztelki táborozás.Egyesületi élet.Beszámoló az Ifjúsági Keresztyén Egyesület augusztus 15-19 között megrendezett 150 fõs táborozásáról.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek.],III. évf.1932,6. szám,(november),p. 116. -
VÁMSZER Géza
Az erdélyi szász ifjúság.A világháború után az erdélyi szászoknál is jelentékeny eszmei változások álltak be, annak ellenére, hogy azelõtt is kisebbségi sorsban éltek. A mai szász ifjúság új szervezeti formák között igyekszik célkitûzéseit elérni. A háború elõtt egységes, zárt diák-típust mutattak, mely differenciálódott. Jelenleg négy új diák-típust lehet megkülönböztetni. Mindannyian elég jól megtanultak románul, a magyar nyelvet már az idõsebb nemzedék is kezdi elfelejteni. A szászoknál is nagy a világnézeti különbség apák és fiúk között. Az õ elhelyezkedési lehetõségeik is nehezek.,[Szakcsoport: Nemzeti kisebbségek. Szász kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Világnézet.],II. évf.1931,3. szám,(március),p. 51-54. -
VARGA Imre, SIRCHICH László, SZTRANYOVSZKY György
A prágai fõiskolás cserkészkör alakulásához.Fiatal magyarok.Hír.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Ifjúsági egyesületek. Csehszlovákia.],II. évf.1931,2. szám,(február),p. 43. -
VARGHA Lajos
A diáksegélyezésrõl.Viták, hozzászólások.A kisebbségi magyar egyetemi hallgatóság súlyos anyagi nehézségekkel küzd. Csak társadalmi segélyre támaszkodni nem lehet. Intézetet kell létrehozni, melynek fenntartását szövetkezeti alapon kell biztosítani.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Diáksegélyezés.],I. évf.1930,7. szám,(október),p. 111-112. -
VARGHA Lajos dr.
Az egyetemi év elején.Áttekinti a magyar egyetemi hallgatók egyesületük megalapítására folytatott törekvését. „A faji alapon való egyesülés gondolatát legelõszõr 1925-ben vetette fel néhány diák. A második kísérlet 1927-ben történt. 1929-ben újabb kísérlet történt…1930-ban alakult meg az „Erdélyi egyetemi hallgatók Bólyai mûvelõdési köre” A régebbi évfolyamok diákjainak ez a munkája útmutatóul szolgálhat a mai diákságnak.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],IX. évf.1938,3-4. szám,,p. 6. -
VÁRÓ György
Szabó Dezsõ füzetek 6-9. szám.Új magyarság.Újabb füzeteiben „…a magyarság minden életmozdulatát féltõ szeretettel kísérõ lélek szeizmogáf-szerûen rezdül meg az élet minden kérdésére…. A Karácsonyi Levél folytatásaképpen a népképviseletrõl beszél.” Majd: A magyar nyelv védelme és a kisebbségek; Magyarország helye Európában: Keleteurópa; A kis nemzetek sorsa; A húszévesekhez; A falu Budapest. „Életeim, születéseim, halálaim, feltámadásaim címen megragadó önéletrajzot kezd meg ezekben a füzetekben.”,[Szakcsoport: Hungarológia. Szabó Dezsõ.],VI. évf.1935,nyári szám,(2. negyed),p. 55-58. -
VÁRÓ György
A falumunka jövõbeli feladatai.A feladat meghatározása: „…meg kell ismernünk a falut és amennyiben módunkban áll, közelebb kell hoznunk a várost a faluhoz és fel kell készülnünk arra, hogy akik tényleg olyan körülmények közé kerülnek, vezetõk legyenek a szó legigazibb értelmében. … Az igazi értelemben vett falumunka nem az ifjúság feladata, de az erre való felkészülés igen.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar ifjúság. Falumunka.],IV. évf.1933,nyári szám,(2. negyed),p. 53-55. -
VÁRÓ György dr.
Román falu-munka. Hogyan dolgoztak és milyen eredményeket értek el a diák munkacsapatok?Falu-munka.”Érdekes és igaz az a megállapítás, hogy a románság tanult rétege nem szakadt el annyira a falusiaktól, mint az más népeknél történt. … külföldi viszonylatban is figyelemreméltó falu-munkát fejt ki a „Károly herceg mûvelõdési egyesület.”. A munka szellemi vezetõje Gusti professzor. „Három irányban dolgozik a mûvelõdési egyesület: tanulmányozzák a falu helyzetét, irányítják a kultúrházak munkáját és kiadványaikkal, meg könyvtárakkal szolgálják a falu mûvelõdését.”,[Szakcsoport: Fõiskolás fiatalok. Román ifjúság. Falumunka.],VII. évf.1936,tavaszi szám,(1. negyed),p. 25-29. -
VENCZEL József
Az „Erdélyi Fiatalok” faluszemináriuma. (Egy évi munka távlati képe).Falú-munka.Áttekinti az év folyamán megtartott elõadásokat. Elõadók: Gyallay Domokos, Botos János, Nyirõ József, dr. Csûry Bálint, Kós Károly, Roska Márton, Dóczyné Berde Amál, Debreczeni László, Kelemen Lajos, Imre Lajos, Demeter Béla, Mikó Imre.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Sajtóügy. Falumunka.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 110-112. -
VITA Sándor
Az erdélyi magyar fogyasztási szövetkezeti mozgalom.„Minden új gazdasági rendszer társadalmi és gazdasági krízisek idején születik meg.” 1898-ban megalakult a Hangya szövetkezeti központ. 1919-ben számuk mintegy 600 volt. A szövetkezeti keret bõvítése jelenthetne ma megoldást a gazdasági bajokra.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Szövetkezetügy.],V. évf.1934,nyári szám,(2. negyed),p. 40-43. -
VITA Zsigmond
A németországi falu-kérdés.Szemle.”Stuttgartban a Neue Deutsche Generation címû sorozatban csinos füzetek jelentek meg, melyek a magát keresõ ifjúság kérdéseit tárgyalják. Az egyik utolsó számában Hans v. Thünen foglalkozik a német falu és a telepítés kérdésével.”,[Szakcsoport: Európa története. Németország. Német falu.],V. évf.1934,nyári szám,(2. negyed),p. 75-76. -
VITA Zsigmond
A német munkatáborok munkája.Szemle.”A szász Selbsthilfe mozgalommal kapcsolatban már az erdélyi magyarság is sokat hallott a szász munkatáborokról, melyekben a német ifjúság kéthetes táborozás alatt önként vállalkozik valamely földmunka elvégzésére. A munka kötelezettség hivatala Brassóban most Deutsche Jugend im Welt címmel kiadta a táborokról szóló beszámolóját és jelentését.” Ismertetés.,[Szakcsoport: Német kisebbség. Német ifjúság. Ifjúsági munkatáborok.],V. évf.1934,õszi szám,(3. negyed),p. 10-108. -
VITA Zsigmond
Szerb Antal Irodalomtörténete.Szemle.”… az elsõ komoly, a nemzet egész irodalmi életét feldolgozó irodalomtörténet, amely a nagyközönség számára készült és amit minden ember tényleg élvezettel olvashat… elõször mutatja ki következetesen az egész magyar irodalmi életben az erdélyiség jelentkezéseit, külön színezetét.”,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Szerb Antal.],V. évf.1934,téli szám,(4. negyed),p. 137-139. -
VITA Zsigmond
Faj vagy nemzet.Viták, hozzászólások.Balázs Ferenc, a nép, nemzet és faj lényegének vizsgálatát értékeli; az erdélyi magyar ifjúságnak feladatai a fajért való küzdelemben.,[Szakcsoport: Nemzeti érzelmek. Csoporttudat. Magyar ifjúság.],I. évf.1930,4. szám,(április),p. 51-52. -
VITA Zsigmond
László Dezsõ: A sietõ ember. (Az Erdélyi Fiatalok kiadása.).„Zrinyi, a költõ, Bethlen Gábor, Eötvös József báró, Szabó Dezsõ és maga a magyar történelem küldi üzenetét a mai erdélyi magyar életnek a László Dezsõ könyvén keresztül…László Dezsõ a prófétai egyéniségeket keresi, hogy általuk önmagára és kötelességeire ébressze életét.”,[Szakcsoport: Hungarológia. Magyar történelem.],VI. évf.1935,nyári szám,(2. negyed),p. 52-53. -
VITA Zsigmond
Konzervatív marad-e Erdély?„Erdély konzervatív fõemberei nem éreztek a levegõben semmit. Meg voltak gyõzõdve, hogy a három nemzet és négy vallás elvére fektetett politikai rendszer alapján kiváltságaik rendületlenül fenn fognak maradni egész világvégezetéig.” „Sokat kéne még arról is írni, hogy a sérelmi politika, késõbb pedig a Pesttõl való függés hogyan fagyasztotta be mindinkább Erdélyben az akció-kedvet, a közügyek iránt való érdeklõdést.”,[Szakcsoport: Magyar történelem. Nemzetiségtörténet. Politikatörténet. Erdély.],III. évf.1932,1-2. szám,(január-február),p. 13-14. -
VITA Zsigmond
A Tanu harca egy új magyarságért.Új magyarság.A cikk Németh László lapját, a Tanu-t mutatja be, elemzi a folyóiratot, mely „… nemcsak valóságot kutat és elemez, hanem összefüggéseket mutat ki és egy életideálért harcol…”.,[Szakcsoport: Magyar nemzeti érzelmek. Sajtóügy.],VI. évf.1935,nyári szám,(2. negyed),p. 58-60. -
VITA Zsigmond
Varjas R. Béla: Erdély és irodalmunk nemzeti egysége. (Budapest, 1934.).Szemle.”Az erdélyiség gyökereinek és az erdélyi lélek sajátos irodalmi megnyilatkozásainak kimutatása igen nagy anyag volt ehhez a kis könyvhöz.” Könyvismertetés.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Nemzeti érzelmek. Nemzeti egység.],VII. évf.1936,tavaszi szám,(1. negyed),p. 31-32. -
VITA Zsigmond
Oláh György: Lázadás a Tiszánál. (Budapest, 1932.)Szemle.A szerzõ újságíró. Feltárja az Alföldön látottakat: a közigazgatás visszaéléseit, a nép kihasználását, nyomorát és makacs harcát az életért.,[Szakcsoport: Gyakorlati szociális problémák. Magyar Alföld.],IV. évf.1933,tavaszi szám,(1. negyed),p. 35. -
VITA Zsigmond
Makkai János: Germánia új utakon. (Danubia KK, Bpest).Szemle.”Még Hitler kormányra jutása elõtt írja meg ezt a könyvet Makkai, de olyan világosan, belülrõl meglátva írja le a háború utáni Németország alakulását, a nemzeti szocializmus megindulását, céljait, a Hitler módszereit és várható politikáját.”,[Szakcsoport: Európa története. Németország. Nemzeti szocializmus. Hitler Adolf.],IV. évf.1933,tavaszi szám,(1. negyed),p. 35. -
VITA Zsigmond
Kulturális szervezkedésünk egysége.„Az erdélyi magyarság kultúrát akart teremteni itt a megváltozott viszonyok között is, de ezekben a próbálkozásokban nem gondolta át, hogy ezek a megnyilatkozások a helyi viszonyokból nõnek-e ki, nemzeti érdekeknek felelnek-e meg, erdélyi és egyetemesen magyar célok irányában állnak-e, szükségesek-e tehát?… Talán jó volna minden városban egy közmûvelõdési egyesületet csinálni, amely tekintélyével szellemileg irányíthatna… Minden helynek más, különleges viszonyai vannak, azokat kell felismerni és hozzájuk alkalmazkodni.”,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Csoporttudat. Magyar kultúra. Erdély.],IV. évf.1933,õszi szám,(3. negyed),p. 76-80. -
VITA Zsigmond
Régi erdélyi iratokat tanulmányozva a Bethlen-kollégium könyvtárában kis füzet került kezembe: Barabás Endre: Az erdélyrészi népfajok birtokaránya c. mûve. 1905.Csillámok a homokban.”Megállapítja elõször, hogy a magyar faj arányszáma a románokhoz viszonyítva Erdélyben már kétszáz éve fogy,…, hogy a román faj Erdélyben céltudatosan elõretör. Míg azelõtt néhány évtizeddel még senki sem gondolt a román közép- és nagybirtokra, a román társadalmi tényezõk 1905-ig kialakítottak már egy román középosztályt, mely folyamatosan erõsödött…. Még érdekesebbek és megdöbbentõbbek a kisbirtokokra vonatkozó adatok. Ezek mutatják leginkább a románság számbeli és anyagi gyarapodását.”,[Szakcsoport: Magyar történelem. Erdély. Román gazdaságpolitika. 1905.],IV. évf.1933,téli szám,(4. negyed),p. 102-104. -
VITA Zsigmond
Kosztolányi Dezsõ Kolozsvárt.Szemle.”Marosvásárhely után ápr. 11-én Kolozsváron tartott Kosztolányi Dezsõ felolvasó estét.” Beszámoló.,[Szakcsoport: Magyar irodalomtörténet. Kosztolányi Dezsõ.],V. évf.1934,tavaszi szám,(1. negyed),p. 34-35. -
WASS László
Az egész emberért.A „valóságirodalom” divatja: versekbõl és regényekbõl szakadatlan ömlik a nyomor. „A napi politika megmérgezte a kritikát, megfertõzte az irodalmat.” „A szó mûvészete nem lehet embertõl elvonatkoztatott… Az új társadalom felépítése egész embereket követel.”,[Szakcsoport: Európa története. Gyakorlati szociális problémák. Világirodalom történet.],II. évf.1931,8-10. szám,(november-december),p. 144-147. -
ZÁGONI István dr.
Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. Mikó Imre tanulmánya az Erdélyi Fiatalok Falu-füzetei számára.„Feltárja az erdélyi falú magyar tömegének a valódi életmotívumait, más nemzetbeliekhez való viszonyát.” Alap-munka az ifjúság számára.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Magyar falu. Románok. Szászok.],III. évf.1932,5. szám,(június),p. 86-88. -
ZIEGLER Emil
A büntetõjog relatív elmélete.Fiatalok munkája.Könyvhír. Kiadót keres a szerzõ.,[Szakcsoport: Jog. Büntetõjog.],I. évf.1930,2. szám,(február),p. 31. -
ZSOMBORY László
Hány ügyvédjelöltünk van?„Az ügyvédszövetség hivatalos lapja 1937 szeptemberi számában leközli az 1936. év folyamán bejegyzett ügyvédjelöltek névsorát. … az ország ügyvédi kamaráiba beiratkozott 355 ügyvédjelölt közül 251 román, 52 magyar, 37 izraelita, 9 német és 6 orosz-kisorosz nemzetiségû.” Megyék szerinti megoszlás.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Jog. Ügyvédek. Elhelyezkedési lehetõség.],VIII. évf.1937,4. szám,(4. negyed),p. 7. -
Zsombory László
A Róm. Kath. Népszövetség egyetemi és fõiskolai szakosztályának 1930/31 évi mûködése.Egyesületi élet.Beszámoló.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Ifjúsági egyesületek.],II. évf.1931,4. szám,(május-június),p. 121-122 -
ZSOMBORY László, ifj.
Diák segély-akciók. (Hozzászólás Vargha Lajos „A diáksegélyezésrõl” szóló I. cikkéhez.).Viták, hozzászólások.A segélyakciókban csak az erdélyi magyar társadalomra lehet támaszkodni. Az akciókat egy bizottságnak kell összefognia. Ajánlatos a tégla akció is.,[Szakcsoport: Magyar kisebbség. Fõiskolás fiatalok. Diáksegélyezés.],I. évf.1930,8. szám,(november),p. 127-128.