Kereső
Showing 101–200 of 756 results
-
/ks/:
Hazajött a gazda Szibériából. Családi tragédia a külvárosban. Újság, 1925. április 21., 90. sz. -
/név nélkül/:
Újévre. Brassói Lapok, 1938. január 1., 1. sz. -
Balázs Ferenc:
Kacsó Sándor: Vakvágányon. Korunk, 1930., 674. -
Balogh Edgár:
Vallomás és irodalom. Kacsó Sándor írásgyűjteményéről. Előre, 1965. április 3. -
Benedek Marcell (főszerk.):
Magyar irodalmi lexikon, I. kötet. Budapest, 1963. -
Benedek Marcell:
Előszó. In: Kacsó Sándor: Nagyidő.Marosvásárhely, 1946. -
Berde Mária:
Kacsó Sándor: Vakvágányon. Pásztortűz, 1931., 68. -
Blénessy Károly – Kacsó Sándor:
A méh a kisgazda ingyen napszámosa. ÁGISZ Szövetkezet Közművelődési Szakosztálya, Brassó, 1936., 80. Tovább -
Gara Ernő(szerk.):
Volt, van lesz, … In: 50 erdélyi író és újságíró. Fegyverek közt Múzsák. Almanach 1940. Nagyvárad, 1940., 13–16. -
Gulyás Pál:
Magyar írói álnévlexikon. Budapest, 1956. -
Izsák József:
Régi könyv – mai tanulsággal. Utunk, 1957. augusztus 1. -
Jancsó Béla:
Kacsó Sándor novellái. Pásztortűz, 1927., 311–312. -
K-ó S-r:
„Ritmuri” román irodalmi és kritikai lap. Brassói Lapok, 1929. október 1., 223. sz. -
K-ó:
Az utcaseprő piros húsvéti szíve. Újság, 1925. április 15., 85. sz. -
k.:
Kedvezményes jeggyel utazgatnak. Újság, 1925. augusztus 9., 179. sz. -
K.:
Gidófalviné Pataky Etelka képeinek kiállítása. Újság, 1925. április 18., 88. sz. -
k.s.:
Tessék a szabadság kétélű kardja: éljenek vele! Brassói Lapok, 1931. augusztus 8., 179. sz. -
k.s.:
Veszélyben a székely népi egység. Brassói Lapok, 1931. október 24., 244. sz. -
k.s.:
Kézdivásárhely a környékét, Sepsiszentgyörgy a kereskedőit. Brassói Lapok, 1931. november 4., 253. sz. -
k.s.:
Meghalt Csutak Vilmos, a Székely Mikó Kollégium rektorprofesszora és a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Brassói Lapok, 1936. május 16., 112. sz. -
K.S.:
Friss aranybetűk egy mohos emlékkövön. Újság, 1925. március 18., 63. sz. -
k.s.:
Rokkant testtel és lélekkel az életponton. Újság, 1925. augusztus 4., 174. sz. -
K.S.:
Szövetkezeti forgácsok. A „Szövetkezés” tavaszi évfolyama. Szövetkezés, 1942., 7. sz. -
k.s.:
Csendőr, aki tanulni akar. Brassói Lapok, 1927. november 20., 263. sz. -
k.s.:
Csizmadiás székely Balogh Tamás fia elindult a firenzei angol intézet húszezerdolláros pályadíja után. Brassói Lapok, 1927. november 22., 265. sz. -
k.s.:
Tizenkét sóvidéki vádlottat hallgattak ki a tárgyalás második napján. Brassói Lapok, 1927. november 25., 267. sz. -
k.s.:
Ma véget ért a sóvidéki székely vádlottak kihallgatása. Brassói Lapok, 1927. november 27., 269. sz. -
k.s.:
Felmentették a sóvidékieket, csak a távollevők kaptak 20–20 évi kényszermunkát. Brassói Lapok, 1927. december 2., 273. sz. -
k.s.:
Halmagyi Mária: Versek. Brassói Lapok, 1929. szeptember 15., 209. sz. -
k.s.:
Valahol elfeküdtek a gyergyótölgyesi földmívelők kártalanítására letétbe helyezett milliók. Brassói Lapok, 1928. június 10., 129. sz. -
k.s.:
Hát te mit kapsz? Brassói Lapok, 1928. december 22., 297. sz. -
Kacsó Sándor (szerk.):
A tűzhely köré; Kisebbségi jövőnk útja . In: Erdélyi Magyar Évkönyv. A kisebbségi magyar polgár kézikönyve. Brassói Lapok és Népújság, Brassó, 1937., 33–36.; és 175–184. -
Kacsó Sándor (szerk.):
Anyanyelvünk a kisebbségi sorsban.In: Anyanyelvünk. A helyes és tiszta magyarság kézikönyve. Idegen szavak szótára. Kosztolányi Dezső „Nyelvőr”-ének erdélyi kiadása. ÁGISz, Brassó, 1934., 12–15. -
Kacsó Sándor–Sőni Pál–Abafáy Gusztáv:
Három portré. Bukarest, 1963. -
Kacsó Sándor:
Szomorú hírt hozott a „titokzatos távirat”. Brassói Lapok, 1929. május 24., 113. sz. -
Kacsó Sándor:
A bukaresti „egyezmény”. Brassói Lapok, 1937. október 24., 225. sz. -
Kacsó Sándor:
Szégyellni való erkölcsösség. Brassói Lapok, 1929. június 22., 138. sz. -
Kacsó Sándor:
Írók a templomban. Brassói Lapok, 1937. október 25., 226. sz. -
Kacsó Sándor:
Utoljára még megkapaszkodunk. Lyceum nyomda, Kolozsvár, 1927., 192. -
Kacsó Sándor:
Isecescu prefektus úr erőszakot követett el a Közérdekkisasszonyon. Brassói Lapok, 1929. július 18., 159. sz. -
Kacsó Sándor:
Tanúvallomásra jelentkezünk. Brassói Lapok, 1937. október 31., 231. sz. -
Kacsó Sándor:
Vakvágányon. Brassói Lapok, Brassó, 1930., I. köt. 204; II. köt. 256. -
Kacsó Sándor:
Hatezer ember a kovásznai dalünnepélyen. Brassói Lapok, 1929. július 24., 164. sz. -
Kacsó Sándor:
A gazdátlan pajzsok. Brassói Lapok, 1937. november 14., 242. sz. -
Kacsó Sándor:
Lélekvesztőn. Erdélyi Szépműves Céh, Kolozsvár, 1941., 181. -
Kacsó Sándor:
Ejtsük rezignáltan mellünkre a fejünket! Brassói Lapok, 1929. július 25., 165. sz. -
Kacsó Sándor:
Álljon az élre az E.M.K.E.Brassói Lapok, 1937. november 19., 246. sz. -
Kacsó Sándor:
Nagyidő. Bolyai, Marosvásárhely, 1946., 238. -
Kacsó Sándor:
Nem vagyok hitehagyott, nincs havi hatvanezer lej fizetésem, s nem lehet kiütni a tollat a kezemből. Brassói Lapok, 1929. augusztus 28., 193. sz. -
Kacsó Sándor:
10 százalék, 5 százalék. 1 százalék… Ez már nem is „politika”, hanem bomlasztó belső vetélkedés. Brassói Lapok, 1929. augusztus 30., 195. sz. -
Kacsó Sándor:
A fénynél – árnyék. Brassói Lapok, 1937. december 19., 272. sz. -
Kacsó Sándor:
Megújul a kúria; A nagyerdő halála; Köd ül a Hargita lábaihoz. In: Versek – elbeszélések – tanulmányok. Tizenegy fiatal erdélyi írótól erdélyi művészek rajzaival. Erdélyi Fiatal Írók Antológiája. Kolozsvár, 1923., 73–81.; 82–86.; 87–94. -
Kacsó Sándor:
A csíkszenttamási vész. Brassói Lapok, 1929. szeptember 2., 198. sz. -
Kacsó Sándor:
Hősi halál a betlehemi jászol mellett? Brassói Lapok, 1937. december 25., 277. sz. -
Kacsó Sándor:
Csíkszenttamás községe gyászban és romokban. Brassói Lapok, 1929. szeptember 4., 199. sz. -
Kacsó Sándor:
Az „iskolabank”. Brassói Lapok, 1397. december 30., 280. sz. -
Kacsó Sándor:
Kristóf professzor első hallgatói. In: Kristóf György emlékkönyv. Minerva, Kolozsvár, 1939., 9–13. -
Kacsó Sándor:
Csíkszereda, Csíktapolca, Mikóújfalu: Dühöng az iskolaterror Székelyföldön. Brassói Lapok, 1929. szeptember 12., 206. sz. -
Kacsó Sándor:
Magyar gyermekek vágóhídján. Brassói Lapok, 1929. szeptember 18., 211. sz. -
Kacsó Sándor:
Az új helyzet és a magyarság. Brassói Lapok, 1938. január 2., 2. sz. -
Kacsó Sándor:
Elmebeteg gyermekekre építették az állami iskolát. Brassói Lapok, 1929. szeptember 15., 212. sz. -
Kacsó Sándor:
A törvényesség jegyében… Brassói Lapok, 1938. január 9., 6. sz. -
Kacsó Sándor:
Gyerneklelkek a vágóhídon. Alfalu: Rút alku a gyermekekre. Csomafalva: Asszonyroham. Ditró: Cigánynak nem kell tanulni. Brassói Lapok, 1929. szeptember 20., 213. sz. -
Kacsó Sándor:
A cselédkérdés. Brassói Lapok, 1938. január 14., 10. sz. -
Kacsó Sándor:
Felvételek a magyar gyermekek vágóhídjáról. – Ne okoskodjanak románok… Be az állami iskolába. Brassói Lapok, 1929. szeptember 21., 214. sz. -
Kacsó Sándor:
Az élet törvényei. Brassói Lapok, 1938. január 16., 12. sz. -
Kacsó Sándor:
Magyar gyermeklelkek a vágóhídon. – Csíkrákos, Csíkszépvíz, Gyimesbükk, Csomafalva: Nagybajszú magyar, a tűz égessen meg! Brassói Lapok, 1929. szeptember 22., 215. sz. -
Kacsó Sándor:
Az erdélyi magyar kisebbségi sajtó. /Válasz Eugen Victor Popa cikkére/. Brassói Lapok, 1938. január 23., 18. sz. -
Kacsó Sándor:
Napkeltekor. /Rajz a Székelyföldről/. Előre, 1922. március 1., IV. sz. -
Kacsó Sándor:
Szüntessék meg a dováda-rendszert! Küldjék haza a regáti tanítókat! Zárják be a fölösleges állami iskolákat! Mentsék meg a magyar gyermekeket Anghelescu vágóhídjától! Brassói Lapok, 1929. szeptember 23., 216. sz. -
Kacsó Sándor:
Magyar antennák nélkül. Brassói Lapok, 1938. február 6., 29. sz. -
Kacsó Sándor:
Világosságot. Előre, 1922. március 1., IV. sz. -
Kacsó Sándor:
30 napja éhségsztrájkol 34 fogoly Doftanában. Brassói Lapok, 1929. november 3., 251. sz. -
Kacsó Sándor:
Kapudöngetésem. Előre, 1922. március 15., V. sz. -
Kacsó Sándor:
Így rabolják a lelkeket! Brassói Lapok, 1929. november 6., 252. sz. -
Kacsó Sándor:
Fényjelek mindenfelől. Brassói Lapok, 1938. február 20., 40. sz. -
Kacsó Sándor:
Elhágyom én a tarka szárnyat. Pásztortűz, 1922., 519. -
Kacsó Sándor:
Miért nincs egy iskola sem Kászonimpéren! Brassói Lapok, 1929. november 7., 253. sz. -
Kacsó Sándor:
A szerény lehetőségek megbecsülése. Brassói Lapok, 1938. február 27., 47. sz. -
Kacsó Sándor:
Karácsonykor este. Pásztortűz, 1922., 774. -
Kacsó Sándor:
Nincs állam és törvény, csak csendőr. Brassói Lapok, 1929. november 8., 254. sz. -
Kacsó Sándor:
A „kedvező pillanat”. Brassói Lapok, 1938. március 6., 53. sz. -
Kacsó Sándor:
Koldus-ének. Pásztortűz, 1923., 207. -
Kacsó Sándor:
Jönnek már… Bartha István: Holtak néznek. Brassói Lapok, 1929. december 1., 274. sz. -
Kacsó Sándor:
Székely kesergő. Pásztortűz, 1923., 326. -
Kacsó Sándor:
Adj Uram erősebb gerinceket! Brassói Lapok, 1929. december 5., 277. sz. -
Kacsó Sándor:
A fű kizöldül. Brassói Lapok, 1938. március 13., 59. sz. -
Kacsó Sándor:
Két levél . Cimbora, 1923. április 22., 16. sz. -
Kacsó Sándor:
Milyen nyilatkozatot adott Gaál plébános Serban inspektornak. Brassói Lapok, 1929. december 11., 282. sz. -
Kacsó Sándor:
A Duna-völgyi élettér. Brassói Lapok, 1938. március 20., 65. sz. -
Kacsó Sándor:
Mikes haza vágyik. Cimbora, 1923. május 20., 18. sz. -
Kacsó Sándor:
Háromszék magyarsága valószínűleg önálló listával indul. Brassói Lapok, 1930. január 12., 10. sz. -
Kacsó Sándor:
Tág hómezőkön szobrot állok. Vasárnapi Újság, 1923., 2. sz. -
Kacsó Sándor:
Szabónak és Grófnak: Tombol Bukarest publikuma. Mit tettél Szabó Dezső. Brassói Lapok, 1930. január 22., 17. sz. -
Kacsó Sándor:
Az igazi erdélyi szellemiség. Erdélyi Helikon, 1938., 1. sz. -
Kacsó Sándor:
Nem kell már álom. Vasárnapi Újság, 1923., 12. sz. -
Kacsó Sándor:
Az avastúró és a rongyos bocskor legendája. Brassói Lapok, 1930. május 17., 110. sz. -
Kacsó Sándor:
Nem a két állam, hanem a két nép. Brassói Lapok, 1938. március 27., 71. sz. -
Kacsó Sándor:
A nyár nyomában. Pásztortűz, 1923., 710. -
Kacsó Sándor:
Börtönfejezet a székelyföldi közbirtokosság rémregényéből. Brassói Lapok, 1930. július 23., 157. sz.