HODOŞ Iosif, Hodoşiu Iosif

Mezőbánd, 1829. okt. 20. † Nagyszeben, 1880. dec. 9.: irodalmár, történész, politikus. – Papi családban született, az apja és nagyapja is pap volt. – Az elemi és középiskolát Mv.-en a r. k. iskolában végezte; Balázsfalván filozófiát tanult a líc. -ban, ahol Bărnuţiu volt a tanára, amikor Bărnuţiu kénytelen elhagyni a katedráját, H. Kv.-on folytatta a tanulmányait, jogot hallgatott és diplomázott (1845–48. jún). Kv.-on érték az 1848-as események, amelyekben szerepet vállalt: titkára volt a máj. 3–15. nagygyűlésnek, majd alprefektusként részt vett a fegyveres harcokban, végül Bukovinába menekült. Visszatért a szüleihez Mezőbándra (1849–50), Bărnuţiu és Papiu-Ilarian barátai tanácsára, balázsfalvi ösztöndíjjal folytatta jogi tanulmányait Bécsben (1850. ápr. –52) és Pádován.-ban (1852. nov. –54. jan.), ahol doktori címet szerzett. Abrudbányán telepedett le, megnősült (1857). Szebenben volt joggyakornok (1860), Abrudbányán ügyvéd és Zaránd megye alispánjává választották (1861–), a megye román kultúrális és közösségi életének vezető személyisége lett. Képviselő a szebeni diétán (1863–); képviselő a bp.-i ogy.-en (1865–76), ahol bátor kiállásai románok nemzeti jogainak védelmében nagy feltűnést keltettek: kérte a román színház létesítésének támogatását, sikertelenül. A Román Akad. alapító tagja, megalakulásakor elsők között tagjává választotta (1866. ápr. 22. –), elismerésül a Román nyelv szótára c. mű összeállításában kifejtett tevékenységéért. A Román Akad. történelmi szekciójának alelnöke volt, közgyűléseinek tudományos titkára haláláig (1867–80). Az alapítók egyike volt olyan jelentős szervezeteknek és intézeteknek mint: a brádi román gimn., az ASTRA, amelynek titkára is, az erdélyi román színházi alapot létrehozó egyesület (Societatea pentru fond de teatru român), amelynek első elnöke (1870). Az ASTRA titkáraként Szebenbe költözött, a papnevelde iskolai szenátusának referense volt korai haláláig (1876–80). A román nép nemzeti jogainak elismertetésért harcolt egész életében. Tükrözik ezt beszédei, írásai, cikkei pl. a Foaie pentru minte, inimă şi literatură közlésében. Mezőbánd központi parkjában áll a mellszobra (1981. máj. 31. -től), alkotója Iuliu Togănel, emlékét az iskola központi épületének falán elhelyezett márványtábla is őrzi. Mv.-en utca viseli a nevét. – F. m.: Cuvânt de bună venire a junimei române către P. S. Episcop Şaguna (Sibiu, 1850); Discurs despre literatură şi belle arţi, în şedinţa de 15 sept. 1868 (Analele Academiei Tom I. 1868); Românii şi constituţiunile Transilvaniei (Pest, 1871); antolog.: Torouţiu, Ilie: Studii şi documente literare (Buc., 1931–46); Scrisori (Sibiu, 194]); ford.: D. Cantemir. Istoria imperiului otoman. 2. köt. (Buc., 1876), Principiile ale dreptului patrii; Istoria dreptului roman; Răsunetul din Munţii Apuseni ai Transilvaniei; kézirat: Istoria anilor 1848–49, de la 15 mai înainte.
Irod.: Acad. Română Memoriile Secţiunii Literare (Buc., 1927–36); Breazu, Ion: Literatura Transilvaniei (Buc., 1944); Caliga, G.: Almanahul dicţionar al presei din România şi a celei româneşti de pretitundeni (Buc., 1926); Chiorean 2008; Chiorean, Ioan: I. H.: viaţa şi activitatea sa (Tg. M., 1996); Din corespondenţa lui Simion Bărnuţiu şi a contemporanilor săi (Sibiu, 1944); DS–2000; G. Bariţ şi contemporanii săi vol. 5; Goldiş, Vasile: Mişcarea teatrală la noi în anul 1900 (S. l., s. a.); Gulyás; Gyergyói Ferenc: I. H.-ra – emlékezünk (V. Z., 1981. máj. 30.); Hodoş, Enea: O viaţă de luptă, suferinţă şi nădejde (Sibiu, 1941); Hodoş, Enea: Cercetări cu privire la trecutul şcoalelor confesionale ortodoxe române din Ardeal (Sibiu, 1944); Lupaş, Ioan: Cronicari şi istorici români din Transilvania (Craiova, 1933); Máthé Levente; Mikó Imre : Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kv., 1944); Moldovan, Valeriu: Dieta Ardealului din 1863–64 (Cluj, 1932); Neş, Teodor: Oameni din Bihor 1848–1918 (Oradea, 1937); Omagiu lui Ioan Lupaş (Buc., 1943); Pascu, Ştefan: Transilvania în lumina datelor geopolitice, istorice şi statistice (Blaj, 1944); Păcăţian; Predescu; Profiluri mureşene. 1.; Puşcariu, Ioan: Notiţe despre întâmplările contemporane (Sibiu, 1913); Rosetti, Dimitrie R.: Dicţionarul contimporanilor (Buc., 1898); Sepsiszéki; Szinnyei; Todea 2013; Transilvania; Transilvania 1848–49; Vartolomei, Vasile: Mărturii culturale bihorene (Cluj, 1944); Veress; Veress Endre: Matricula et acta hungarorum in universitatibus Italiae studentium (Kv., 1915–17)