HUSZÁR László, § kövesdi és brenhidai br., Huszar Ladislau

Anarcs, 1884. máj. 11., † Buenos Aires, 1966. okt. 27 : katonatiszt, cs. és kir. kamarás. – Brenhidai H. Imre (1846–1891) és boldogfalvi Czobel Emma (1852–1949) fia. Felesége brenhidai Huszár Marie Thérese br. -nő (1889–1968), az ő H. Károly, apjáé volt az abafáji kastély. Gyermekeik: József (1913–1958); Károly (Abafája, 1914–2005); Mária Terézia (Abafája, 1915. okt. 1. -.), férje Czékus Zoltán (Miskolc, 1917. márc. 26. † Ituzianyo, Prov. Buenos Aires, Argentína, 1972. ápr. 24.); Erzsébet (Abafája, 1917–1977) Miskolczy Dezsőné; Monika (Abafája, 1918–) Kolthay Lászlóné; Ilona (Abafája, 1921) Brokes Eduárdné. – Az I. vh. idején az ulánusoknál Zsolkiewben és Wiener-Neusttadtban szolgált. Kilépett a hadseregből. Kitűnő lovas volt, rengeteg díjat nyert. Fülpösön nagy erdőjük volt. Bécsben és Abafáján éltek. Dsida Jenő két évig volt házitanító a két fiú mellett (1928. nov. 17. – 1929), ennek emlékét a kastély falán elhelyezett emlékplakett hirdeti, Baróthi Ádám alkotása. Utazott, vadászott, kétszer volt szafarin Afrikában. A magyaro.-i Felsőgagyban a birtokán élt, itt volt egy szeszgyára, majd Miskolcon is. Afrikában és Dél-Amerikában vadászott, sokat költött. A háború közeledtével 13 év után visszatért Abafájára egy vagon afrikai trófeával, agyarakkal, kitömött antiloppal, kikészített állatszörmékkel. Malomtulajdonos Abafáján (1926). A kastély parkjában díjugrató lóversenyekre alkalmas pályát is létesítettek, az utolsó lóversenyt 1944 nyarán tartották. A háborus menekülés után (1944 után) többé nem tért haza. Felesége támogatta a r. k. egyházat, földterületet adományozott a kulturotthon építésére és konyuhakertet a pap és a kántortanító számára. Államosításkor (1948) a családot mindenükből kifosztották, el kellett hagyniuk a kastélyt és a falut. – F. m.: Kwaheri: Afrikai vadásznapló (Bp., 1929).
Irod.: Abafája; Bíró Donát; Dsida; Fekete; Keresztes Gyula: Kastélyaink 7.: Az abafáji kastély (Nú., 1992. máj. 9.); Gudenus; Kornis; Maros megye; Pană