IMBERY Melinda, Dsida Jenőné; Szabó Lajosné

1912., † Mv., 1987. jan. 16.: tisztviselő. – I. János tisztvielő leánya. Férje: 1. Dsida Jenő (Szatmár, 1907. máj. 17. – Kv., 1938. jún. 7. A Házsongárdi temetőben nyugszik) költő menyasszonya (1935. jan.), felesége (Kv., 1937. júl. 31. – 10 hónapig). 2. Szabó Lajos. – Egy jótékony célú árvaházi estély próbáin ismerkedtek meg Dsidával (1931. szept.), a darab zenéjét I. Melinda édesapja szerezte. A gazdasági válság, a Dsida bizonytalan munkaviszonya kv.-i lapoknál: Erdélyi Lapok, Keleti Újság, a szegénység és főleg Dsida betegsége, a gyógyszerek ára okozta pénzhiány tették nehézzé életüket. A költő halála után állást kapott a Keleti Újságnál, majd a Nemzeti Színház élén álló Kemény János titkárnője. Férjhez ment Szabó Lajos (1912–1983) drámaíróhoz, aki akkor a kv.-i színház irodalmi referense volt, majd a mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet rektora nyugdíjazásáig. Férje mellett nyugodt, védett volt élete, de annak halála utáni években teljesen elmagányosodott. A Dsida hagyatékot: könyveit, leveleit nem találták meg lakásában. A költő hozzá írt leveleit Marosi Ildikó közölte A Hétben (1980. jún. 20. – szept. 9.).
Irod.: Dsida; ”Szerelmes drága kicsikém!”=Adamovits Sándor: Helikoni nagyasszonyok (Gyergyószentmiklós, 2006); Én szerelmem, világ legszebb virága: Dsida Jenő és Imbery Melinda = Nyáry Krisztián. Így szerettek ők (Bp., 2022); MIIB; [Nekrológ] (V. Z., 1987. jan. 18.)