INCZE Dániel, zalányi

Lukailencfalva, 1805., † Kv., 1857. jan. 12., A Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. teológiai tanár. – Iskoláit Mv.-en végezte a Ref. Koll. -ban, ahol majd a logica classica tanítója volt; akadémiára indulva, az utolsó peregrinus teológiai kandidátus Erdélyben, Berlinbe ment (1835). Hazatérve püspöki titkár lett (1836–), onnan vitték Székelyudvarhelyre teol. tanárnak (1837–40). Nagyenyeden ugyancsak teol tanári tisztet viselt (1840 Kv.-ra menekült (1849), ahol a Ref. Főgimn. -ban majd az összpontosított Teológiai Szemináriumban volt az exegetica teologia tanára (1854–57). Új testamentum-át az erdélyi egyh. közzsinat kézikönyvül fogadta el. – F. m.: társsz.: Új testamentom, a szentírásnak a szenttudománynak jeles álláspontjához és korunk kivánataihoz alkalmazott fejtegető és gyakorlati magyarázata. (Herepey Gergellyel; Kv., 1852, 1854); Új testamenton kérdések és feleletekben a nép számára (Polier után franciából átd. Herepei Gergellyel és Székely Jánossal. 2. k., Kv., 1856); antológ.: Szive kiömlése a marosvásárhelyi reform kolégyombeli ifjúságnak egy kedves attya halálán (Mv., 1829).
Irod.: Bolyai-levelek; Gyászjelentő; Házsongárd; Kiss-Kálmán-Bierbrunner; Rugonfalvi Kiss; Szinnyei, Zoványi