JÁNOS Zsigmond, Szapolyai, § II. János magyar király, erdélyi fejerdelem

Buda, 1540. júl. 7. – Gyulafehérvár, 1570. márc. 14. vagy Szászsebes, 1540. júl. 26., † Gyulafehérvár, 1571. márc. 14.: erdélyi fejedelem. Apja Szapolyai jános, anyja: Izabella lengyel királyleány volt 1541-ben anyjával Erdélybe ment. II. János néven választott m. kir. (1540. szept. – 1551, – 1556–1571. márc. 10.). A speyeri szerződésben lemondott m. kir. címéről és 4 nap mulva tisztázatlan 0körülmények között elhunyt. – Mv.-en iktatták be az erdélyi fejedelmi székbe (1541. aug. 29. –). A hatalmat Martinuzzi Fráter György (1551-ig), majd Izabella királynő gyakorolta haláláig (1559. szept. 15.). Kénytelenel voltak a Keleti M. Királyság érdekében lavírozni az osztrákok és törökök közt, „két pogány közt, egy hazáért”. Izabella kir. -nő a fiával együtt várospártoló politikát folytatott, gondoskodásuk különösen éríntette a székely mezővárosokat, elsősorban Mv. -t, amelyeket kivett a hatalmaskodó és lázongó székely székek kezéből és a saját fennhatósága alá helyezte. Oltalomlevelet állított ki a székelyvásárhelyi lakosok részére, valamint megerősítette a városnak Mátyás kir. -tól kapott három országos vásár tartására kapott kiváltságát (1559). Megerősítette azokat a határozatokat, amelyeket a székely nemzetgyűlés hozott (1507), a város törvénykezési jogára vonatkozóan, azaz hogy Vásárhely polgárainak örökösüdéssel kapcsolatos pereiben kizárólag a városi bíróság illetékes dönteni (1560). Vásárhelyen tartozkodott (1561). A Segesváron tartott ogy.-en (1662. júl. 29.) 25 ezer m. forintért zálogba adta Békes Gáspár komornyikjának, örököseinak és utódjainak a görgényi várat és a hozzá tartozó birtokait, valamint még hét falut, ezek: Jobbágytelke, Hodos, Ehed, Deményháza, Mikháza, Köszvényes, Remete. Elhagyta a katolikus egyházat és áttért az unit.-ra (1564. ápr.). A várbeli nagytemplomban részt vett azon az ogy.-en (1571. jan. 6–14), ahol megszüntette az államvallást és kimondták a szabad vallásgyakorlatot, vagyis megerősítették a tordai ogy. (1557) szabad vallásgyakorlatára vonatkozó határozatait. Innen kiment a havasokba vadászni, Görgény felé menet a hintója lecsúszott az útról, súlyosan megsérült, a vécsi és a görgényi várban volt betegen, visszatért Gyulafehérvárra és hamarosan elhunyt. Arcképe volt az I. János király saját ezüstpénzén.
Irod.: Aranka; Benkő A; Benkő-Demeter-Székely; Biró Vencel 2009; Erdély; Erdélyi unit. 16. sz.; Fazakas; Fejér Tamás: 16. századi erdélyi királykönyv-töredékek és elvesztett királyi könyvek =Tonk S. 2020; Ferenczi Sándor 2012; Fodor–Balás; Horn Ildikó: Erdélyi unit. 16. sz.; Időtár 1; Jakab; Kelemen; Kénosi-Uzoni 1.; Kovács András; M. okl. Rom.; M. tört. tár 18.; Magyar Erdélyben; Paget; Pál-Antal 2002; Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor: Mv. – a szabad királyi város. (Nú., 2016. máj. 6.); Pesty 2014; Székelység tört.; Szentmártoni Kálmán, Pozsonyi: J. Zs. erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Cristur -Székely-keresztúr, 1934); Tóth István