JÁSZBERÉNYI Emese KOZMA Mátyásné

Dicsőszentmárton, 1940. jún. 7., † Mv., 2017. ápr.: 6, : temetése ápr. 10. a ref. temetőben: rádiós szerkesztő, újságíró. – Jászberényi János -matematikatanár és Gáspár Margit leánya. Testvére: Gyöngyvér. Kozma Mátyás, zeneszerző özvegye, leányuk: Ágnes (1968–). – Középiskolai tanulmányait Mv.-en a 2. sz. Leánylíc.-ban (Unirea) végezte, Kv.-on a Babeș-Bolyai TE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett tanári oklevelet. (1962). A Mv.-i Területi Rádióstudió riportere, a Fiatalok hiradóját szerkesztette (1962–), következett a kultúrosztály, ahol a Szerkesszük együtt c. több száz beszélgetést készített írókkal, színészekkel, zenészekkel, képzőművészekkel (1972–85). A helyi rádiókat országosan elhallgattaták (1988), a területi stúdió bezárása idején a Maros Megyei Könyvtár Gyermek részlegén, mint könyvtáros (1985–88), az Új Élet szerkesztőségében (1988–90) működött. Visszatért a rádió szerkesztőségébe, vezetői beosztásban: szerkesztőségi főtitkár, a magyar részleg vezetője nyugdíjazásáig (1991–2000), tanácsadó (2006-ig). A Kilátó c. irodalmi és művészeti napló szerkesztője. Kilenc alkalommal nyilvános rádiókabarét szerkesztett. Az erdélyi írók műveit rádiós változattá ültette át: Márki Zoltán. A tavasz nem hasonlit semmihez (1971), Francisc Munteanu: Sziénai föld (1971). A visszakerültekor sikerült megmenteni a Jilavából kimentett kb. ezer aranyszalagot. Az aranyszalagtárat felhasználva Aranyhangok c. tíz kazettát adott ki. (1996–). Életének 77 esztendőjéből 55 évet a rádiónak szentelt. – Fm.: Szól a rádió – a Marosvásárhelyi Rádió 40 éve (Csíkszereda, 1998). Díjazták: Janovics Jenő-díj (2001); EMKE; Nívódíj MÚRE (2008).
Irod.: EMKK2000, EMKK2010; Nagy Miklós Kund: Hangja ma is fülünkbe cseng (Nú., 2017. ápr. 15); Nekrológ (Nú., 2017. ápr. 7.); RMIL, Találkozások Európával: Bornemisza Péter Társaság (1960–1995)(Bp., 1995)