KACSÓ Gábor, §

Mezőfele, 1898., vagy 1889., † Mezőfele, 1962.: birtokos, gazdálkodó, dohánytermelési megbízott. – Felesége: Gáll Rozália (esküvő 1923), gyermekeik: Erzsébet (1926–), Tibor (1931–). – Tanulmányait szülőfalújában, a mv.-i Ref. Koll.-ban és Lipótújvároson az Erdészeti Szakiskolában végezte. A mv.-i Erdészeti Hivatalnál kezdett dolgozni (1919); a dohányjövedéki felügyelőségnél tevékenykedett, de saját földjén is gazdálkodott; az első vh.-ban az olasz fronton harcolt. Részt vett a Fogyasztási Szövetkezet újjászervezésében és annak elnöki tisztségét is betöltötte. Az orosz fronton harcolt (1917). A II. vh. után állásából kitették a föld miatt. Szabotázs vádjával letartóztatták (1951), elítélték, kényszermunkára a Duna-csatornához vitték. Mindent elkoboztak, a földet, házát, belsőségeket (1952). Sztálin halála után (1953. márc. 5.) kegyelem alapján szabadult. Rokonoknál lakott, napszámosként dolgozott, majd visszakapta a házát, a régi munkahelyét, mint dohánytermelési szakember ment nyugdíjba.
Irod.: Akik imádkoztak 2.; Székelyföld í. k.