KACSÓ Sándor, §, selyei, írói nevén Őrhegyi Sándor

Mikháza, 1901. febr. 21., † Kv., 1984. febr. 17., a Házsongárdban temették: író, szerkesztő, közíró, tanulmányíró, politikus. – Őseit Zsigmond király nemesítette. A nyárádremetei elemi elvégzése után, a mv.-i Katolikus Főgimn.-ban ingyenebédes diák, a középiskolát itt végezte (1920). Utolsó gimn.-i évében az iskolai önképzőkör diákelnöke lett. Egy évig a kv-i Tanárképző Intézet (1920–21), két évig a Ferdinánd TE hallgatója volt (1921–23). Itt kezdődött irodalmi munkássága is, a Tizenegyek csoportjához tartozott, együtt jelentkeztek egy antológiában (1923). Az antológia ötlete a Jancsó Béláé volt, a címet pedig Kós Károly adta: Versek, elbeszélések és tanulmányok tizenegy fiatal erdélyi írótól. Az Előre ífjúsági folyóirat (1921), a Keleti Újság (1923–25) és az Újság (1925–27) belső munkatársa; kezdettől a Helikon munkaközösség tagja volt; részt vett Marosvécsen már az első Helikon találkozón (1926), ahol elsőként megkapta Kemény János fiatal írók külföldi tanulmányútjára szánt alapítványának harmincezer lejes irodalmi díját, amivel Párizsba utazhatott három hónapra (1926 őszén). Hazatérve belső munkatársa lett a Brassói Lapoknak (1927–38), majd főszerkesztője a lap betiltásáig (1938–40). Benedek Elek őt is „fiai” közé fogadta, meghívta a „székely csapat” irodalmi estjein való szereplésre (1928–), ezeken örömmel vett részt Szentimrei, Tamási, Nyírő, Tompa, Bartalis társaságában. Megjelent első novelláskötete (1927), közben regényein is dolgozott, megjelent a Vakvágányon (1930). Szervezője és egyik vezetője volt a székely földművesek megsegítésére létrehozott Általános Gazd. és Ipari Szövetkezet, az ÁGISZ- szövetkezetnek (1933–40). Tudománynépszerűsítő olcsó sorozatot indított Hasznos Könyvtár címen (1935–39). Munkatársa volt az Erdélyi Fiatalok c. lapnak. Egyik szervezője, Tamási Áron mellett a Vásárhelyi Találkozónak (1937), ahol elmondott beszédének c. Az erdélyi magyarság és a román nép építő együttmélésének feltételei és útja. A Brassói Lapok betiltása után (1940), Nagyenyedre költözött és az Erdélyi Gazda c. lapot szerk. (1941–44). Szász Pál megvásárolta a Brassói Lapok nyomdáját, hogy a nyomtatás is biztosítva legyen, azt átszállították Enyedre és a nyomdászok itt kezdték el a munkát. Háborús bűnösnek nyilvánították a zsilvásári gyűjtőtáborba Tg. Jiu-ba internálták (1944. aug. –45. jún.), ahol az illegális Zsilvásárhelyi D-i Hírlap c. lágerújságban jelentek meg írásai. A táborból szabadulva Kv.-on telepedett le, a Falvak Népe főszerk. volt (1945–46). Buk. -be költözött, a NNGY-ben képviselő (1947–48), a M. Népi Szövetség elnöke (1947–52), az RMP-ból is kizárták a Romániai M. Szó c. napilap főszerk. (1947–52). Lemondatása után félreállították, majd ismét Kv.-on élt (1952–), az ott működő Áll. Irod. és Műv. Kiadó kv.-i szerk. -ének munkatársa, majd az Irod. Könyvkiadó m. szerk. -ségének vezetője, nyugalmba vonulásáig (1952–68); itt írta meg háromkötetes önéletrajzi trilógiáját (1968–1983). Versei, novellái Cikkei: Előre, Pásztortűz, Vasárnapi Újság, Cimbora, Napkelet, Híd, Erdélyi Helikon, Déli Hírlap Havi Szemle-ben. Több naptár jelent meg szerkesztésében Brassóban és Nagyenyeden. A Román Írószövetség Díja (1971). Mikházán szülőházának homlokzatán emléktábla áll (1991-től), emlékszobát is berendeztek a tiszteletére. – F. m.: Erdélyi szemmel Mo.-on (rip.; [különnyomat a Brassói Lapokból], é. n.); Utoljára még megkapaszkodunk (Kv., 1927); Vakvágányon (Regény két kötetben. Brassó, 1927, 1930; Buk., 1957; Kv., 1979); Lélekvesztőn (reg.; Kv., 1941); Nagyidő (novellák; Mv., 1946); Írók, írások (Tanulmányok és cikkek; Buk., 1964); Válogatott írások (előszó Izsák József; Buk., 1970); Pe linie moartă (Vasile Grunea ford.; Cluj, 1970); Virág alatt iszap fölött : Önéletrajzi visszaemlékezések (Buk., 1971, 1981); Fogy a virág gyűl az iszap: Önéletrajzi visszaemlékezések. 2. (Buk., 1974); Száműzetéseim (Buk., 1978); Nehéz szagú iszap felett: Önéletrajzi visszaemlékezések. 3. (Buk., 1985, 1993); A gyergyói dalosverseny = Ünnepi könyv; társsz.: A méh a kisgazda ingyen napszámosa Blénessy Károllyal (Brassó, 1936); Három portré: Asztalos István, Nagy István, Kovács György (Sőni Pállal és Abafáy Gusztávval; Buk., 1963); Írók írások. Tanulmányok és cikkek. (Sőni Pál. Abafáy Gusztávval; Buk., 1964); antológ.: Versek, elbeszélések és tanulmányok tizenegy fiatal erdélyi írótól. (Kv., 1923); Erdélyi történetek (Bp., 1924); A gyergyói dalosverseny = Ünnepi könyv; Erdély lelke (Berlin, 1924); Erdélyi Helikon antológiája (Kv., 1927); Új Auróra (Pozsony, 1929–30); Koszorú (Bp., 1931); Anyanyelvünk (Brassó, 1934); Erdélyi magyar évkönyv (Brassó, 1937); Magyar irodalomtörténet 1939 : Emlékkönyv Kristóf György hatvanadik születésnapjára (Kv., 1939); Fegyverek közt múzsák (Kv., 1940); Erdélyi elbeszélők (Bp., 1941, 2004),ford.: Tolsztoj: Ivan Ilics halála (Buk., 1953); Beniuc M.: Gyűlölet (Buk., 1956); Ion Slavici: Anyja lánya (Buk., 1956, 1967, Kv., 1981), Călugăru, I.: Egy mihaszna gyermekkora (Kakassy Endrével; Buk., 1958, 1964); szerk.: 1924–1944 Helikon; Erdély lelke: Gyűjtemény élő erdélyi novellisták műveiből (összeáll., előszó; Berlin, 1924); Anyanyelvünk (Brassó, 1934); Erdélyi magyar évkönyv: A kisebbségi magyar polgár évkönyve (Brassó, 1937); Eminescu: Költemények (Buk., 1955); Eötvös József: Notarul satului (bev.; Buc., 1960); Asztalos István: Művei (bev.; Buk., 1961); Petőfi Sándor: Költemények (előszó; Buk., 1960, 1961, 1968). Tompa László legszebb versei (előszó; Buk., 1962); Kántor Lajos: Írástól emberig (előszó, Buk., 1963); Kós Károly: Budai Nagy Antal históriája. – Varju-nemzetség (előszó; Buk., 1963); Petőfi Sándor: Válogatott lírai költemények (vál., előszó, jegyzet; Buk., 1966); Mihai Eminescu költeményei (vál., bev.; Buk., 1966); Romániai Magyar Irodalmi lexikon (Buk., 1981).
Irod.: Adamovits; Aranykorszak; Balogh Edgár 1974; Balotă; Bárdi 2013; Bottoni 2006; Bölöni Domokos: K. S. és Mikháza (Nú., Színes Világ, 2011. jan. 22.); EM;., fotó 1971; Erdélyi L. 1991; Erdélyi L 2009, Erdélyi ezredek, Erdélyi Fiatalok; Az Erdélyi Helikon mo.-i barátainak aranykönyve (Kv., 1937); Erdélyi Ref. Kal ; Erdélyi Szépmíves Céh emlékkönyv (Kv., 1934); Ferenczi 2012; Fülöp–Ferencz; Gaál; Gaál Gy; Gálfalvi Zsolt: Mindig vállalni. K. S. születésnapjára (A Hét, 1976); Gligor Róbert László: Nem felejtik K. S. -t. (Vásárhelyi Hírlap, 2009. máj. 14.); Gulyás; Gyárfás 2013; György 1926; Halasy; Házsongárd; Helikon 1924–1944; Helikoni arcképcsarnok 2.; Hencz Hilda: M. Buk. a kommunizmus alatt (Székelyföld, 7. sz., 2015. júl.); Időtár 3; Izsák József: Őszi látogatás az ifjúságban (Igaz Szó, 1971); Kacsó Sándor: A jövőért nem aggódni, hanem dolgozni kell. 40 éve hunyt el az erdélyi szépíró = Erdélyi Református Kalendárium 2024 (Kv., 2023); Katona Szabó; Kántor–Láng; Kicsi Antal: K. S. (Brassói L., 1973. 14. sz.); KMÍ; Kortárs MÍKL; Kuszálik; L. Balogh Béni. Az erdélyi szellemért küzdeni. Hivatás, feladat, de elkerülhetetlen sors is.; Lokodi Imre: K. S. emlékezete (Nú, 2001. febr. 23); Magyar Erdélyben; Málnási; Marosi-Helikon; Marosi-KZST; Marosi Ildikó: A köz vállalása mindnyájunkban ott bolyongott. Interjú K. S. -ral (Közelképek. Buk., 1974); Máthé József: Egy gazdag életpálya emlékezete (V. Z., 1984. jún. 2.); Molter 1., 2.; MTTT; Mv.-i R. K. okt., Nagy István: A vakvágányról a szocializmus útjára = Nagy István: A harc hevében (Mv., 1957); Nagy Pál: Betűvetés; Nagy Pál: Az emlékező = Nagy Pál: Visszanéző; Nagy Pál: Ma és mindörökké (Nú., Múzsa, 135. sz., 1994. febr. 17.); Nagy Pál; Nagy Pál: Itthoni könyv; Nagy Pál: Az emlékező = Nagy Pál: Visszanéző; Osváth; Pomogáts 1.; Réthy-Újvári. Váczi, RMIL; RMKK; RÚL; Sepsiszéki; Szigethy–Újvári; Transilvania; ÚMÉL; ÚMIL; Visnai; Vita; Vita Zsigmond: K. S. emlékezete: Nagyenyedi évek (Helikon (1991. febr. 22.); Vita Zsigmond: Ötven évvel ezelőtt (Nú., Múzsa, 177. sz., 1994. dec. 15.); Vita; Vita Zsigmond: Visszatekintés Vécsre és Enyedre (Nú., 1995. júl. 6.)