KACZIÁNY Nándor

Mernyik, 1822. okt. 16., † Bp., 1908. márc. 2.: törvényszéki bíró. – A gimn.-ot , bölcseletet, jogot és hittant az eperjesi Ev. Koll.-ban végezte. Jurátus lett az eperjesi táblánál; letette a papi vizsgát. Geszten pap és Tisza Domokos nevelője. Bécsben bölcseleti magántanár (1846), emellett hallgatta a Politechniumban a felső matézist és geometriát. Német tanár Nagyenyeden a Ref. Koll.-ban (1847). Fogalmazó volt az első felelős m. Vallás- és Közoktatási Minisztériumban, majd a Hadügyminisztériumban (1948). A honvédséggel a hadjáratot végig küzdötte a Világosi fegyverletételig; Kv.-on a ker. bíróságnál fogalmazó (1849). A nagyenyedi járásbíróságon albíró; letette a bírói vizsgát (1853). Jegyző lett a gyulafehérvári, majd a szászvárosi törvényszéken (1854). Aradon bűnügyi bíró (1855); Gyulán megye-törvényszéki tanácsos (1858), megint Aradra helyezték. Megválasztották Marosszék képviselőtestületi tagjának (1861); újból Aradon, Gyulán dolgozott, majd a szolnoki megye-törvényszéken (1865), a debreceni kerületi táblánál sajtóügyi vizsgálóbíró (1867); a pesti sajtóbírósághoz került (1869–); a budai törvényszéken bíró, főleg bűnügyekkel foglalkozott (1872); nyugdíjazták (1875). Ezután főleg az állami pénzjogot tanulmányozta. Kertészettel is foglalkozott. Cikkeket írt az Alföld, Kertész Gazda, Népkertészet, Jogtudományi Hetilap, Jogtudományi Közlöny-ben. – F. m.: Alkotmányos életadó (Arad., 1861); A m. népalkotmány vázlata felelős minisztérummal és megyei önkományzattal, közjogi szempontból tekintve (Arad, 1867); A gyümölcsfanyesés (Debrecen, 1868); Társadalmi észjog 1. füzet (Bp., 1873); Tantus-Valuta (Wien, 1865); Zur Regelung des Geld- Münz- Bank- u. Zahlungswessen (Wien, 1889); Tisza- az aranyos – elkésett akciója (Bp., 1890); A világvaluta 12 pontja az állami pénzjog fejlesztésére (Bp., 1895); szerk.: A gyümölcsfa -tenyésztés rendszere (Arad, 1865).
Irod.: Kacziány Géza: Petőfiről és mestereiről (Bp., 1910); Szinnyei