KÁROLYI Klára, nagykárolyi gr., gr. Haller Gáborné

? 1697. aug. 2, † Kv., 1749. – K. Sándor gr. kuruc generális és Barkóczi Krisztina leánya. Férje: Haller Gábor (1685–1723). Gyermekeik: István, László, Gábor, Sándor, Júlia, Mária cscilia. Szüleitől nemcsak akaraterejét, erős jellemét, hanem a kultúra iránti szeretetét is örökölte. Szerette és gyűjtötte a könyveket. Kora szokásaival ellentétben nem csak otthon taníttatták, hanem Kassára küldték iskolába, ahol írást, olvasást, zenét, vallást tanult. A kerelőszentpáli kastélyba 14 évesen került (1711–). Saját gyerekeinek nevelésére is nagy hagsúlyt feketett, nagy gonddal formálta magyarságtudatukat, Pozsonyban járatta iskolába őket. Kerelőszentpálon a Haller-kastély kápolnájában a jezsuiták és mikházi ferencesek miséztek (1721–). Férje korai halála után (1723) apja segítségével viselte a birtokai gondját. Gondoskodott a környék szegényeiről. Hagyományőrző, fogadalmi kápolnát emeltetett, papilakot építetett, gondoskodott az iskola működtetésésről. Élete végéig támogatta a minorita rendet, birtokaira telepítette ennek képviselőit. Szentpálon ő vette vissza a templomot a reformátusoktól (1740), szentéjjel és sekrestyével bővítette (1744), később is anyagilag támogatta, új képeket rendelt a falakra, alapítványokat hozott létre a templom fenntartására (1745). Nemcsak szentpáli birtokán, hanem máshol is hajtott végre templomfoglalásokat pl. a györgyfalvi birtokán (1748), Nyírbaktán (1730), Éradonyban, Bátoson, Búzásbesenyőben. Segítette a szilágysomlyói kat. közösséget. Megrendelte a máriazelli kegytemplom Mária képének másolatát a kerelőszentpáli r. k. templom számára (1737), fogadalmi képe a máriapócsi Könnyező Szűz tiszteletér (Kerelőszentpál, 1740), amelyek ma a Mv.-i Egyháztörténeti Múzeumban találhatók. Végakarata szerint halála után fia, Haller Gábor látta el és tartotta fenn a györgyfalvi és a szentpáli templomot. Számos alapítványt hozott létre az egyház támogatására.
Irod.: Álló- és mozgóképek; Árva Bethlen K.; Bálint Zsigmond 2010; Castellum Értesítő (2000, 3. sz.); Harmath-Kálmán; Keresztes Gyula: A kerelőszentpáli templom és kápolna (Nú., 1998. aug. 29.); Léstyán – templomok 1.; M. Vásárhelyi k. kath. Iskolák és nevelőház (Székely Naptár, 1845); Mv.-i Plébánia; Nagy Méda: Régi magyar asszonyok (Bp., 1941); Takáts Sándor: Régi m. asszonyok (Bp., é. n.)