KEMÉNY István, magyargyerőmonostori br.

Kv., 1863. júl. 26., † Pittsburgh, 1904. nov. 18.: katonatiszt, oktató, írnok. – K. Ödön (1837–1921) és kaáli Nagy Gizella (1839–1898) fia. Felesége: Mitchell Ida Berenice (1871–1956), skót származású. Pittsburghban születtek gyermekeik: Gizella Mária (1898–1943), Berenice Laura- Bethlen Balázsné (1900–1981), János (1903–1971) a későbbi író; mostohafia, Wallace Fred. Katonatiszt volt Brassóban, tanár egy lovaglóiskolában Bécsben, váltót írt alá, becsapták, a család hajlandó volt fizetni azzal a feltétellel, ha kivándorol, és kivándorolt Amerikába. Mint dokkmunkás, mosogató, szállodai liftkezelő, majd ínok lett az Osztrák-M. Monarchia pittsburghi konzulátusán. Megnősült, feleségül vett egy skót származású özvegyet. Halála után felesége gyermekeivel és első házasságából való fiával, Wallace Freddel Erdélybe jött (1904. dec.), Kemény Ödön apósához, az alsójárai otthonába költözött négy gyermekével.
Irod.: Gudenus; Kemény János: Kakukk fiókák (Buk, 1972); Kornis; Nagyapámat mai napig példaképemnek tartom / Oláh-Gál Elvira beszélgetése Vécsi Nagy Zoltánnal (Székelyföld, 6. sz., 2012)