KENDI Ferenc, Kendy Ferenc, szarvaskendi

1500 k. † Gyulafehérvár, 1558. szept. 1, megőlték.: tanácsúr, császári biztos, erdélyi vajda. – Antal († 1504 k) és cegei Wass Kata fia. Felesége: 1. Bánffy Magdolna († 1538), 2. Lévay Kata († 1551), 3. Homonnai Borbála. Gyermekei: Ferenc, György, Gábor († 1594), Antal. – Korának legnagyobb tehetsége volt. Jelszava: Fata viam inveniunt. Erdélyi vajda és a székelyek alispánja (1531–33), erdélyi vajda (1553–55). Támogatta a marosfelfalusi ferenceseket kolostoruk újjáépítésében (1544). Gritti Alajos elfogatásának egyik szervezője (1534). Majláth Istvánnal együtt Szapolyai János ellen támadt, ezért száműzték, Izabella idejében kegyelmet kapott. Dobó Istvánnal együtt a székelyek alispánja (1531–33), erdélyi vajda (1553–55). Amikor a székelyek fegyvert fogtak Martunuzzi Fráter György halálának megbosszulására őt küldte Castaldo Vásárhelyre hogy tervükről lebeszélje öket (1551); mint erdélyi biztos megengedte a vásárhelyieknek hogy a Maroson malmot építsenek (1554); mint erdélyi vajda itélőszéket tartott Dobó Istvánnal együtt Vásárhelyen (1554). Jelenlétében ogy. tartottak a mv.-i Vártemplomban ahol összeírták a székelységet illető jogszabályokat, korábbi határozatokat és szokásjogi normákat 88 artikulusban és megújították a vallási türelemre vonatkozó korábbi 1550-es tordai rendelkezéseket (1555). Vajdaszentiványon és Vécsen is lakott. Izabella királyné tartozásai fejében, a kölcsönvett 9000 forintban zálogjogon a vajdaszentiványi Kendi Ferenc tanácsosának és János, Ferenc, Farkas fiainak adta a görgényi várat (1557. jún. 21.) és a hozzá tartozó birtokait: Görgényszentimre, Kásva, Hodák, Libánfalva, Orsova, Kincses, Alsó- és Felsőoroszi, Alsó- és Felsőkihér, Soropháza, Szentmihálytelke, Kakuts, Olá- és Magyarbölkény, Oláh- és Magyartelek, Hétbükk, Péterlaka, Körtvélyfája, Petele, Radnótfája, Nagy- és Kisoroszfalu, Szentmárton. A vécsi várat Werbőczy István zálogosította el neki (1533), János király elrendelte a kolozsmonostori konventnek, hogy iktassák be K. F. -et és fiát Vécs várába (1537. aug. 10.). Meg akarta szerezni a Patócsy birtokokat (1554), de Izabella királyné visszaadta a Habsburgok által elkobzott javakat a Patócsyaknak (1556). A marosvécsi váron reneszánsz átalakításokat végeztetett (1537 és 1555-ben). Előbb Izabellát segítette, de azután elégedetlen volt vele és fiával és a Portánál bevádolta. Izabella ezt megtudva csak alkalomra várt hogy bosszút álljon rajta. Balassa Menyhártot használta fel eszközül. A fehérvári ogy.-en éjjel rátört és megölte. Később Izabella királyné próbálta menteni magát azzal hogy Kendi őt meg akarta mérgezni, de a lelkiismeret- furdalástól búskomor lett és nemsokára meg is halt. A várat Balassának adományozta. Fia János Zsigmond a várat és uradalmat, hét akkor jobbágyigába hajtott marosszéki székely faluval együtt Bekes Gáspárnak 25. 000 Ft.-on adta zálogba (1562). Azután a vécsi vár gyakran cserélt gazdát. A kastély a parkkal együtt „A„ kategóriájú műemlék.
Irod.: Balogh Jolán 1943; Bicsok-Orbán; Időtár 1; Jakab; Kelemen Lajos 2009; Kőváry László 1852; Maros megye; Pál-Antal 2009; Rhédeyek és Fráterek; Székelység; Szépréti: Régi és új világ, Valori mureşene de patrimoniu