KERESZTES, várhegyi, sárpataki gróf család

Családi fészkük a marosparti Sárpatak, és Várhegy. A család első ismert felmenője a Marossárpatakon élő Nagy Márton, az uradalom akkori tulajdonosának Mindszenti Krisztina, Csáky Istvánné udvarbírója. Fiait az úrnő taníttatta. A második fiú szintén Márton felvette a Sárpataki nevet és Erdély főjegyzője lett (1653–56) Sárpataki Nagy Miklósnak fia Márton (1649-ben) prókátor, Erdély főjegyzője (1653–1656). kir. ügyigazgató, itélő-mester (1660–77), később tanácsos, már csak Sárpataki-nak irta magát. ő több jószágot szerzett, nevezetesen Alsó-Oroszit is (1663). Két fia és két lánya volt. Egyik leányát Rebekát Korda Zsigmond, az Apor István mostoha fia vette el, és így fia Márton József gyakran megfordult a hatalmas téritő Apor István udvarában. Mint református Kv.-on tanult, utóbb a legbuzgóbb katolikus lett. A Rakóczi forradalomkor tétlenül ült hol Görgényben, hol Szebenben. 1709-ben Bécsben jár mint küldött, azon kérvénynyel, hogy a gubernium kiegészitessék. Utóbb grófságot szerzett és nevét Keresztes-re változtatta, majd küküllői főispán lett. Azonban fia nem maradván, csak leányai, a grófi Keresztes nevet sirba vitte (1727-ben). A család ősi marossárpataki és várhegyi birtokai mellé több másikat is szerzett. Címere: négyelt pajzs, arany szívpajzzsal, amelyben koronás kettősfarkú arany oroszlán ágaskodik. A nagy pajzs: : vörösben lefelé repólő fehér galamb, csőrében fekete VTTE betűs fehér szalaggal. „, kékben lebegő koronára állított kettős spanyíil kereszt. 3. aranyban három aranycsillaggal megrakott kék, jobb haránt pólya. 4. vörösben fehér ruhás magyar, jobbját magasra emeli, balja csipőjén. Három koronás nyílt sisak. Kastélyaik, udvarházaik: Várhegy (épült 1725), Melegföldvár, Mikefalva a 18. sz. ban épültépíttetőke Márton József. a 19 sz.-ban a holibi Gáll család birtokába került és átépítették.
Irod.: B. Nagy Margit 1970; Benkő Károly; Berekméri–Gálfi; Bicsok-Orbán; Gudenus; Illésy-Pethő; Kempelen; Keresztes 1995; Kővár; Krónika, 2005. nov. 30.; Nagy Iván; Pálmay, Sas Péter;