KERESZTÚRI (BIRÓ) Pál

Bodrogkeresztúr, 1589 v 1594. v. 1604, † Görgény, 1655. dec.: ref. lelkész, tanár. – Tanult Debrecenben (1599–), Heidelbergben, az Odera fankfurti (1623–), a leideni egyetemen (1624–26, ismét 1627–), majd Angliában. Bodrogkeresztúron rektor (1626–27), Bethlen Gábor a gyulafehérvári Akadémia tanárává nevezte ki. A Rákócziak udvari papja. I. Rákóczi György udvari iskolájának az Aulicum Collegiumnak vezetője Gyulafehérvárott (1636–), ahova a főúri családok gyermekei jártak (Bethlenek, Lázárok, Béldiek, Nyári, Perényi Usz, Debreczeni, stb), csak néhány nagyon tehetséges szegény gyermeket juttatott be egy-egy patrónus. Rákóczi Zsigmond, II. Rákóczi György, majd gr. Bethlen Miklós (1642–1716) nevelője volt és három évig együtt is lakott vele (1653–55). Bethlen M. „Önéletírás”c. művében számolt be K. P. korát megelőző tanítási módszereiről és azt mondja róla hogy Erdélyben félapostolnak tartották. – F. m.: Ama kegyelemnek mennyei harmatja; Christianus Lactens. (Albae Iulia, 1637); Csecsemő keresztyén (Albae Iulia, 1638; Debrecen, 1667); Fel-sördült keresztyén. (Várad, 1641); Talio (névtelenül, 1642; minden példányát elkobozták); Lelki legeltetés. Az az a Dávid király XXIII. Soltárának rövid magyarázattya. (Várad, 1645, 1649); A keresztségről egy prédikatzio. (Várad, 1645); Mennyei társalkodás. Azaz az Istennek a bűnös emberrel való beszélgetése. (Várad, 1646; Debrecen., 1739, 1745, 1759; Pozsony, 1769); Egyenes ösvény, a Szent életre vágyódóknak. (Várad, 1653; Szeben, 1744, 1774).
Irod.: Farkas István: Erdély nagy pedagógusai (Csíkszereda, 2007); Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története (Bp., 1927); Róth: Született nyelvünkön; Szinnyei; ÚMÉL