KESERŰ Mózes, baróti

Barót, 1801. aug. 10., † Kv., 1874. márc. 15.: rom. kat. paptanár, arbei c. püspök. A kolozsmonostori templomkertbe temették. – A gimnáziumot Székelyudvarhelyen, a bölcseleti és hittan tanfolyamokat a gyulafehérvári püspöki líc.-ban végezte (1819). Mv.-en segédlelkész (1825–), emellett a Kat. Gimnáziumban tanított (–1827); Gyulafehérvárra került (1827–) mint bölcselettanár, a Gróf Battyányi Csillagvizsgáló Intézet segéde és könyvtárosa; a líc.-ban a matézis, a természettan és a mezőgazdaság tanára, subregens a papneveldében, hittantanár, a Csillagvizsgáló Intézet helettes igazgatója, a püspöki megye könyvtárosa, az egyhátmegyei számadások vizsgálója; consistóriumi ülnök; a líc.-ban az erkölcsi hittan és oktatástan tanára, cosistoriumi ügyvéd; a csillagászattani tanulmányait külföldön gyarapította, hazatérve csillagvizsgáló kanonokká nevezték ki, valamint a Csillagvizsgáló, a Könyvtár és a Természetrajzi Múzeim igazgatójává (1842), Érdemei elismeréséül a király kinevezte a kv.-i Kir. Lic. igazgatójává (1846), kir. tanácsosnak (1847), a rom. kat. közoktatási és alapítványi ügyek előadójává (1848); a szabadságharc leverése után zaklatásoknak volt kitéve amig előadói tisztét újból elfoglalhatta; hitoktató kanonok (1853), esperes kanonok, őrkanonok (1857), kolozsmonostori apát (1861), arbei c. püspök (1871). Eredménnyel dolgozott a rom. kat. iskoláknak a kor kívánalmainak megfelelő színvonalára emelésén, megakadályozva az osztrák kormány elnemzetietlenítési kisérleteit. Csillagászati és meteorológiai észrevételeit tanulmányokban foglalta össze hazai és külföldi lapokban. Cikke a kv.-i Természetbarát-ban. Kéziratban Önéletiratot hagyott hátra.
Irod.: Gulyás; Házsongárd; Krón. Füz. (1939. 4/5); Szinnyei