KISS János, § vitéz (1922-től)

Erdőszentgyörgy, 1883. márc. 24., † Bp., 1944. dec. 8.: katonatiszt. – K. János és Karácsony Róza fia. – A cs. és kir. katonai alreáliskolában Kassán (1894–1898), cs. kir. hadapródiskolában Nagyszebenben tanult (1898–1902). Hadapród tiszthelyettes (1902. aug. 18.), hadnagy (1903. nov. 1.), főhadnagy (1910. máj. 1.), százados (1915. jan. 1.), őrnagy (?), alezredes (1921. szept. 1.), ezredes (1927. nov. 1.), tábornok (1936. máj. 1.), altábornay (1938. nov. 1.). Nagyszebenben végezte a hadapródiskolát (1902); az I. világháború után a kőszegi katonai alreáliskola tanára, majd egy kerékpáros dandár parancsnoka, végül a honvédség gyalogsági szemlélője. Hadnagy (1903), főhadnagy (1910), százados (1915), alezredes (1921), ezredes (1927), tábornok (1936), altábornagy (1938), vezérezredes (posz­tumusz, 1945). A hadvezetés német orientációja elleni tiltakozásként nyugdíjba vonult (1939); Kőszegen élt visszavonultan. Bajcsy Zsilinszky baráti köréhez tartozott; Bajcsy-Zsilinszky Endre felké­résére elvállalta a M. Nemzeti Felkelés Fel­szabadító Bizottsága Katonai Vezérkarának vezetését, Kőszegről Bp. -re utazott, s kidol­gozta a bp.-i felkelés katonai tervét, tagja az újvidéki vérengzés bűnösei ügyének tárgyalására kirendelt hadbíróságnak (1943. dec.); átvette az ellenállási mozgalom katonai szervezetének irányítását (1944. nov.), emiatt a nyilas nyomozó szervek letartóztatták (1944. nov. 24.), megkí­nozták, a statáriális bíróság kötél általi halálra ítélte (1944. dec. 7.); kivégezték. Posztumusz vezérezredessé léptették elő (1945). Ma Bp.-en, a XII. kerületben utcanév őrzi az emlékét.
Irod.: Czirják; Encyc. Hung.; KKMT; MÉL ; MNL; RÚL; Sepsiszéki; Szakály Sándor; ÚMÉL