KOMÁROMY Ferenc, belényesi és borbereki

Mv., 1823. dec. 27., † Kv., 1896. júl. 3.: ügyvéd, író. – Testvérei: Anna (1830 – Iszló, 1883. júl. 15.); Borbála; István, felesége Györffy Karolina. – Középiskoláit Nagyenyeden kezdte és Mv.-en végezte, ahol a Királyi táblán jogi vizsgát tett (1844). Borbereken az apai birtokán gazdálkodni kezdett; Nagyenyeden a megyénél alkjegyző (1847–); visszatért a Székelyföldre (1848) ahol az akkori mozgalmakban részt vett, amiért fogoly volt a mv.-i várban (1850) és felségárulásért nyolcévi várfogságra ítélték, kegyelmet kapott ugyan nov.-ben de birtokát elkobozták. Anyjánál falun élt (1851–52), Pestre ment ahol regényeket fordított a Pesti Napló számára, de írt eredeti elbeszéléseket és regényeket is (1852–57); anyja halála után visszaköltözött Erdélybe (1859), rövid ideig derékszéki bíró volt (1861); megválasztották Mv.-en törvényszéki bírónak (1867–72); ügyvédi vizsgát tett (1870); beutazta Délnémeto-t és Svájcot; Kv.-on telepedett le és ügyvédi gyakorlatot folytatott (1874–80); az utolsó hatévében az egyetemi könyvtárnál dolgozott. Regényei, cikkei elbeszélései : Pesti Divatlap, Életképek, Bp.-i Hírlap, Délibáb, Családi Lapok, Hetilap, Hölgyfutár, Mv.-i Füzetek, Kv.-i Közlöny, Kv., Ellenzék, Élet és Irodalom-ban – F. m.: Vésznapok a Székelyföldön (Mv., 1849); Szent sír Petrichevich Horváth Lázár után. (Pest, 1854); K. F. beszélyei (Pest, 1855); A pályakezdők (Pest, 1857); Pártküzdelmek : Korrajz Erdély történelméből (Kv., 1872; Bp., 1876); Balogh Gerő (tört. színmű; Bp., 1883); Alkony-órák (Bp., 1890).
Irod.: Ferenczy-Danielik; Gyászjelentő; RNL; Szinnyei; ÚMÉL