KONDRAI Gerő

Mezőbánd, 1913 jún. 27., † Bp., 1994. okt. 24.: orvos, sebész, oszteológus. – A kv.-i Ferdinánd TE ált. orvosi okl. -t szerzett (1937). Nagyváradon a Megyei Kórház Sebészeti Osztályán alorvos (1937–1938), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Klinikájának műtőnövendéke (1939–1940), a Kv.-i Ferenc József Tudoményegyetem Sebészeti Műtéttani Tanszék gyakornoka, egy. tanársegéde (1940–1944). A mátészalkai Megyei Kórház Sebészeti Oszt. -nak alorvosa (1945–1946), sebészfőorvosa (1946–1951; 1958–1970); közben a kórház igazgató főorvosa (1951–1958), egyúttal a kisvárdai mentőszolgálat vezetője is (1951–1959). A II. vh.-ban mint zászlós a 69. határvadász csoportnál frontszolgálatot teljesített, amerikai hadifogságban volt (1944–1945). Címzetes egyetemi tanár volt Bp.-en. Kísérletes csotátültetéssel, csonttranszplantáiós és tartósítási módszerek összehasonlító vizsgálatával, ezzel összefüggően sérvműtétek és pajzsmirigyműtétek korszerűsítésével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a csonttranszplantáció immunbiológiai folyamatainak feltárása terén. Módosította a világszerte igen elterjedt ún. kieli csontkészítmény elnevezésű csontkonzerváló módszert. Szakdolgozatai a : Magyar sebészet, Orvosi Hetilap, Acta Morphologica. Magyar Radiokógia – F. m.: Sebészeti műtéttan. Novák E. -vel (Bp., 1944); Kieli csontkészítmény elméleti alapjai, előállítása és alkalmazása. Benyújtott kand. Értekezés (Kisvárda, 1967). –.
Irod.: RÚL