Dés, 1796. ápr. 24., † Héderfája, 1835. nov. 27., tem. Dés. dec. 8 a Ferencrendi templomban.: cs. kir. kamarás, erdélyi kincstári tanácsos, az MTA tagja, héderfáji földbirtokos. – K. Ignác (1760–1819), és széki Teleki Anna (1772–1836) fia. Felesége iktári gr. Bethlen Katalin (1814–1871. febr. 24) B. Sámuel és Sárdi Simén Klára leánya. Esküvő: (Mv. 1830. júl. 4.) Gyermekeik: Miklós (1831–66), Ádám (1832–68); Klarissza (1834–1906) gr. Károlyi Sándorné; Anna (1836–1901). – Tanulmányait Kv.-on elvégezve (1815) a kir. kormányszéknél irnok lett de törvénygyakorlás végett Mv. -re ment a kir. táblához ahol két év múlva végzett (1816). A kormányszéknél fogalmazó (1816–); az erdélyi udvari kancellárián fogalmazó (1821–), a kormányszéknél titkár (1823–); emellett Kővár vidékének (1826–), majd Kolozsvármegyének (1826–) főispáni helytartója, főispánja (1829–32), ezt követően a kir. kincstartóságnál tanácsos (1832–). A nagyműveltségű s a hazai irodalmat pártoló hazafit a MTA első alapítói azonnal felvették az igazgatói tanácsba (1830); részt vett az erdélyi országgyűlésen (1834), tagja a nevezetes brünni küldöttségnek, de elhatalmasodott tüdővésze miatt Bécsből családja körébe Héderfájára költözött. Kazinczyval jóbarátságban és levelezésben volt (1821–); Olaszországi és görögországi utazásáról cikkekben számolt be az erdélyi lapokban. Boér Márton megfestette arcképét Kelemen Lajos szerint : 1820 és meghalt 1832.
Irod.: Gudenus; Kelemen; Kelemen Lajos 2006; Mo. főispánjai; Pál-Antal 2009; Szilágyi Sándor: Okmányok az erdélyi tudóstársasági igyekezetek történetéhez. 1793–1845. = M. tört. tár 9.; Szinnyei, Veress Endre 1917
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE