KÖTELES Sámuel

Újtorda, 1770. jan. 30., † Nagyenyed, 1831. máj. 17.: filozófus, tanár, a m. filozófiai szaknyelv megteremtője. – Felesége: Gál Rebeka. + gyermekük volt. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte (1781–), ahol a felső osztályba már osztálytanító is volt az oratoriumban és rendkivüli praeses a filozófiában (1788–). Jénában folytatta teológiai egyetemi tanulmányait, a kanti filozófia ismertetésének székhelyén, ahol Fichte előadásait is hallgatta (1796–98). Hazatérve egy évig udvari papja volt özv. Vargyasi br. Dániel Istvánnénak (1798–99). Megválasztották a mv.-i Koll. tanárának (1799. jún. 16. – 1818) filozófiát, statisztikát, politikát és földrajzot tanított; a koll. rektora (1808–11). Benne odaadó szaktanárt nyert a kollégium, mivel lelkes és odaadó előadásaival annyira megkedveltette tantárgyát tanítványaivak, hogy valósággal rajongtak érte, és lelkesedtek előadásaiért. Ennek az a magyarázata, hogy tantárgyát egyéniségének szeretetreméltóságával és főleg m. nyelven adta elő, mert mint mondotta: ’’Miért míveljünk idegen mezőket és földeket, midőn tulajdon szántóföldeinket mívelhetjük ? ’’ Érdemeit id. Szász Károly „A derék ember és ritka érdemű tanító” (Kv., 1831) c. írásában méltatta. Tanársága mellett, az előljárósági gyűlések jegyzőkönyvét 9 évig (1799–1808) vezete; a Ref. Koll. tanárainak (1718–1808) rövid életrajzi adatait ő írta meg és jegyezte be az anyakönyvbe, ahová még folytatólag a gondnokok névsorát, majd a gyulafehérvár-mv.-i Koll.-ban végzett tanárok és orvosok névjegyzékét is összeállította. Aktív tagja volt az Erdélyi M. Nyelvmívelő Társaságnak, annak megszünéséig (1801–1806), összejöveteleiken előadásokat tartott, részt vett a vitákon. Megnősült (1801), felesége Gál Rebeka mv.-i ügyvéd leánya, 3 léánya volt Ágnes, Mária, Juliánna és egy fia, aki meghalt (1817). Valószínű, ezért fogadta el a nagyenyedi koll. meghívását, 18 évi mv.-i tanársága után a főegyháztanács a nagyenyedi főiskolához helyezte (1818- ), ahol 13 évet működött bölcseletet, államismeretet tanított, Kant eszméinek lelkes hirdetőjeként, Kemény Zsigmond és Bolyai János is tanítványa volt; az enyedi Ref. Koll. rektora (1830–) és Enyed könyvcenzora. A m. filozófiai műnyelv egyik megterem­tője. Mint nemzeti nyelvünk egyik úttörő harcosát és kiváló szakíróját a M. Tudós Társaság (az MTA elődje) rendes tagjává választotta (1830. nov. 17.). 31 évi tanári pálya után hirtelen meghalt. Az enyedi temető legmagasabb tetején temették el sírja felett díszes emlékoszlopon 1849 előtt ez volt olvasható: „Emlékezetére, hogy szívből tisztelték, Hálás tanítványi könnyek közt emelték”. Ez megrongálódott az 1848–49-es eseményk idején, tanítványai újat építettek helyébe, ez is megrongálódott és restaurálták (2009. szept.). Cikkei : Tud. Gyűjtenény-ben. Mv.-en utca viseli a nevét (1912–1920, 1941–). – F. m.: Logika, vagy az értelem tudománya: 1. rész: Tiszta közönséges logika; 2. rész: Alkalmazott logika (Mv., 1808; Kv., 1815; Nagyenyed, 1830); A magát nemesítni törekedő bölcs ifjú : halotti beszéd Sombori Ádám felett (Mv., 1813); A nagy embernek rajzolatja: halotti beszéd Szentpáli Elek felett (Kv., 1814); Közönséges logika (Kv., 1815; Nagyenyed, 1830); Az érdemes asszony: Halotti beszéd gr. Bethlen Mária felett, 1817. máj. 3., 1817. máj. 15. (Mv., 1817); Az erköltsi filozófiának eleji. 1. rész : Tiszta erkölcsi filozófia; 2. rész: Erkölcsi antropológia vagy alkalmazott erkölcsi tudomány. (Mv., 1817); A szimpátia. (Tudományos gyűjtemény, 1826 XII. 28–67); A filozófiaia enciklópédiája (Nagyenyed, 1829); Közönséges logika vagy az értelem tudománya (1930); Philosophiai anthropológia (Buda, 1839); Hajós József: Köteles Sámuel (Buk., 1969; Kéziratban: Az úgynevezett classisokban való tanításnak és tanulásnak módja (Mv., 1801); Politika. 1–2 rész (Mv., 1803); Logica universalis pura. (Mv., 1803), Compendium historiae philosophiae; (Mv., 1803), Theoria statistices. Statistica Regni Transilvaniae (1802–03), Statisztika. Theoretika része a statisztikának. Anglia statisztikája. (Mv., 1805); Jegyzetek a theoretika statisztikára. Erdélyország statisztikája (Mv., 1807); Historia philosophiae (Mv., 1807); Introductio in philosophiam moralem (1807); Compendium logices (Mv., 1807); Introduvtio in philosophiam morálem (Mv., 1807, 1808); A mv.-i. Koll. históriája (Mv., 1807); Bevezetés az erkölcsi filozófiába (Mv., 1809); Synopsis cursus logici (1809); Metaphysica critica (1812); Búcsúzó beszéd mellyel a Mv.-i Rf. Koll. -ból 18 és fél esztendőkig folytatott professzori hivatalnak bevégzése alkalmatosságával búcsútott (Mv., 1818. márc. 4.); A tanítói hivatal becse (Nagyenyed, 1820); Jus naturae. Pars prima: Jus naturae purum. sectio 1.: Jus privatum (1820-as évek), Anthropologia philosophica quaestonibus et responsibus comprehensa (1823); Anthropologia, psychologica (Nagyenyed, 1824); Methaphysica (Nagyenyed, 1824); Görögo.-i tudósítások (1830); Péterfi Albert beiktatásakor mondott beszéd (1830. nov. 27); Antropologia vagy embertudomány (1834); Psychologia empirica vagy a tapasztaáson épült tudomány a lélekről.
Irod.: Ádám Zsigmond: K. S. (Szabad Szó, 1947. máj. 8.); Apa és fiú küzdelme a kórokkal: Oláh Anna: Bolyai Farkas gyógyászati munkássága; Vofkori József: Bolyai János betegségei kordokumentumok és a modern orvostudomány tükrében (Mv., 2005); Bartók György: K. S. élete és philosophiája (Bp.,., 1910.), Bolyai Farkas; Bota, Sorina; Czirják; Erdélyi panteon; Erős várunk; Ferenczy Jakab: Magyar írók (Pest, 1856–58), Fülöp–Ferencz; Gyászjelentő; Hajós József: K. S. (Buk., 1969); Hajós József: Az igazságnak nemcsak vert, hanem töretlen útjain (A Hét évk., 1979); Halotti beszédek; Híres polgárok; Időtár 1; Jancsó Elemér: K. S. = Mv. és Vártemploma; Ki kicsoda a filozófiában; Kocziány; Kocziány László: K. S. (V. Z., 1971. máj. 16.); Koncz; Kozma; Krón Füz. (1939. 4/7); Lőrincz László: AZ elődök tisztelete (Nú., Színes Világ, 2009. okt. 24.); Magda Sándor: A magyar egyezményes philosophia (1914.); Máthé Márta-Haller Béla: A mv.-i Ref. Koll. alapításának 450. évfordulójára (Magiszter, 3–4. sz., 2007); MÉL; MIIB; Pál-Antal 2009; Profiluri mureşene. 2.; Rácz 2009; RNL; Szabó–Szögi; Szász Károly: A derék ember és ritka érdemű tanító képe: Halotti beszéd K. S. felett, 1831. jún. 27. (Kv., 1831); Szentgyörgyi; Szinnyei; Todea 2013; ÚMÉL; ÚMIL; Vigh; Zoványi