KOVÁCS András

Bözödújfalu, 1926. jan. 9., † Sepsiszentgyörgy, 2004. szept. 29- 30: újságíró, szerkesztő, író. – Elemi iskolát a szülőfalujában végezte. – Íráskészsége révén a kv.-i Igazság szerkesztője (1945–) majd főszerkesztője (1949–), a Şt. Gheorghiu Pártfőiskolán államvizsgázott (1955); befejezte a középiskolát (1963). A lapszerkesztés mellett docens, előadótanár a BTE. -n; Buk.-ben A Hét szerkesztőségi felelős főtitkára nyugdíjazásáig (1970–86). Sokat írt őseiről és szülőfalujáról, a székely szombatosok viszontagságos sorsát tárta fel egészen a Kemény Zsigmond, Móricz Zsigmond, Bözödi György írásaiból ismert vallási közösség tragikus felbomlásáig. – F. m.: Szén és acél (riportok; Buk., 1949); Vallomás a székely szombatosok perében (Buk., 1981; Bp., 1983.); Útfélen fejfa (Buk., Bp., 1995); Mondjatok káddist egy székely faluért (Csíkszereda, 1997); A hűség csapdái (emlékiratai; 1999); Az erdélyi szombatosság nyomában (?, 2000); Egy különleges radnóti kirándulásról (Népújság, 2023. júl. 4.; júl. 5.); F. m.: antológ.: Művelődéstörténeti tranulmányok 1979 (Buk., 1979); Művelődéstörténeti Tanulmányok 1980 ( Buk., 1980),
Irod.: KMÍ; Korunk (1991. aug.); Kuszálik; Külföldi; Réthy–Váczy; RMIL; RMKK; A szombatosok krónikása: [Nekrológ] (Krónika, 2004. okt. 1–3.)