KOVÁCS Ferenc, § Kováts; Schmidt, írói álnevei: Fehérvári, -o-, K. F.

Kőhalom, 1837. nov. 25., † Mv., 1899. júl. 2.: r. k. főesperes apát-plébános, pápai prelátus, tanár. – A bécsi Pazmanaeumban végezte teológiai tanulmányait, pappá szentelték (1860). Hazatérése után Haynald Lajos püspök udvari papja, majd Gyulafehérváron főgimn.-i (1862–), majd teológiai tanár a püspöki papneveldében (1872–) és a Batthyanaeum könyvtár őre és a csillagvizsgáló segédőre (1872–74); szentszéki ülnök lett (1865), zsinati vizsgáló az alaphittani tudományokból (1866). Teológiai tanár korában részt vett Imets Fülöp és Veszely Károly kollégáival a Szent László Társulat szervezte moldovai és havasalföldi utazáson, amelyről útleírást is megjelentettek (1868). Mv.-i plébános (1874–1899) egyúttal kerületi főesperes. A kormány, azzal a feltétellel, hogy a törvényhatósági gyűléseken az új egyházpolitikai törvényeket támogatja, fölkínálta neki a rozsnyói püspökséget, de ő nem fogadta el (1895). A szent Egyedről elnevezett bártfai cimzetes apáttá nevezték ki (1880). Tagja az erdélyi R. K. Status igazgatótanácsának. Tevékenysége egybeesett Mv. modern várossá válásának első szakaszával. Lelkipásztori munkája mellett fő gondja a kat. iskola-ügy volt. A kat. gimn-ot főgimn. -má fejlesztette. Gyűjtésből és a Fogarasy-alapítvány megszerzéséből modern leányisk-t épített, s a ferences nővérekre bízta. A Sancta Mária zárdaintézet (1891–93 épült), Jelinek Antal városi mérnök tervei alapján. Kiharcolta, hogy Mv.-en ipari szakisk., iparkamara és ipari múz. létesüljön. Baross Gábor és Weckerle miniszterek mv.-i látogatása alkalmával (1889) elérte, hogy a város állami segélybe részesüljön. Megszervezte a tanárok és tanítók művelődési egyesületét. Elnőke a Székely Művelődési és Közigazgatási Egyesület marosvidéki választmányának, a Székelyföldi Iparmúzeum felügyelő bizottságának. Megteremtette az anyagi alapot a Székelyföldi Iparmúzeum építéséhez, ő létesítette az Iparmúzeum csarnokát (1893). Az egykori róm. castrumok helyén Maroskeresztúron és Sárpatakon ásatásokat végzett. Az EMKE alapító és választott választmányi tagja, a mv.-i és a Maros-Torda megyei választmány első alelnöke (1885–1899), ösztöndíj alapítványt (2000 frt.) hozott létre (1899). Az EMKE lobogójának felszentelője a r. k. egyház részérő (1899) a szamosújvári közgyűlésen; Marostorda Vármegyei Gazdasági Egylet alelnöke (1886–94). A KZST tagja (1877–), Deák Farkas halála után (1888. jún. 4.) a társaság elnöke (1888–1894), a mv.-i Zeneegylet elnöke volt. A KMTT tagja (1872). A III. o. Vaskorona Rend kitüntetettje volt. Még gyulafehérvári pap Imets Jákó és Veszely Károly társaságában felkereste a moldvai csángó magyarokat. A Székely Naptár munkatársa (1862–). Etmográfiai és más cikkeket írt : M. Sajtó, Wanderer, Idők Tanúja, Arad, Kv.-i Közlöny, Székely Naptár-ban. A plébánia könyvtárának ajándékozta saját könyvtárát. Mv.-en utca viselte a nevét (1941–1995). – F. m.: Weszely [Károly], Imets [Fülöp Jákó] és Kováts [Ferenc] utazása Moldova-Oláhországban 1868. Függelék: Kovács Ferencz hittantanár naplója 1868 (Mv., 1870), (Reprint: Csíkszereda, 2004); Egyházi beszéd melyet Szent István ünnepén az EMKE III. közgyűlése alkalmával a brassói Rk. templomban tartott (Mv., 1888).
Irod.: Böjthe Andor; Dósa Sándor; EMKE 120; Emlékkönyv a M. K. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Erdélyi egyházak; Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012; Gaál Kornélia: Száz éve, 1893. július másodikán avatták fel a Székelyföldi Iparmúzeum csarnokát (Nú., 1993. júl. 9.; 1993. júl. 23.); Gyászjelentő; Híres polgárok; Időtár 2; KMTT; Kiss Pál: Mv. kalauz; Magyaro. közgazdasági és közművelődési állapota (Bp., 1897–98); K. F., 1837–1899. [Nekrológ] (Székely Lapok, 1899. júl. 6.); Maros-küküllői főesp.; Marosi-KZST; MKL; Pál-Antal; Pál-Antal 2013; Sándor, Sándor József; Sándor József: Emlékezés K. F. apátra (Kv., 1899); Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek az Ezredéves Országos Kiállításon (Bp., 1896); A Szent István Társulat tagjainak névsora (Bp., 1898), Szinnyei; Szinnyei J.; Vigh