KOVÁCS György, § Kovács György Dénes

Küsmöd, 1911. ápr. 27., † Mv., 1990. okt. 22. vagy 21: író, publicista, politikus. – Apja ref. lelkész korán elhunyt, ezért a ref. egyház taníttatta. Az elemi iskolát Nagykenden, a középiskolát a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte; beirattkozott a kv.-i egyetem bölcsész karára de anyagi nehézségek miatt nem tudta befejezni. Újságíró a kv.-i Ellenzék, majd a Brassói Lapoknál, itt jelentek meg első elbeszélései, karcolatai ám radikális szellemű cikkei, riportjai miatt elbocsátották. Rövid ideig a nagyváradi Népakaratban is közölt, majd a Magyar Nemzetben. Csatlakozott az Erdélyi Fiatalok valóság-, és falukutató mozgalmához (1930), több társával együtt a Temesvári Hírlapban közzétett nyilatkozatban a népi-plebejus irodalom mellett kötelezte el magát. Megírta a Pletykafészek c. első regényét (1932), amely azonban csak háron évtized múlva látott csak napvilágot. Állás nélkül maradtva (1934–37) éveken át Csókfalván élt özvegy édesanyjával, innen gyalogszerrel bejárta a Küküllő – Nyárád és Nyikó menti falvakat és megismerte a falu társadalmi valóságát, élményeiről beszámolt az Erdélyi Helikon, Korunk, Kelet Népe, Láthatár, Jövendő hasábjain, a Brassói Lapok munkatársa (1934–40). Részt vett a Vásárhelyi Találkozó előkészítésén (1937). Mv.-en élt (1937–), ahol az Újság főmunkatársa (1942); irodalmi és publicisztikai műveivel a háborúellenes erők demokratikus összefogásáért munkálkodott. A mv.-i Szabad Szó (1945–48), majd a Népújság főszerkesztője (1948–51); az Igaz Szó főszerkesztője, egy ideig az Utunk, Korunk szerkesztőbizottságának tagja, a Falvak Népe és az Előre munkatársa. Az Írószövetség mv.-i fiókjának elnöke (1952–). Támogatta a romániai kommunista rendszert, számos közéleti megbizatást vállalt: tagja volt az MNSZ Központi Intézőbizottságának (1948–53), a Nagy Nemzetgyűlés MAT és MMAT képviselője (1952. nov. 30. –75. márc. 9.); az RMP KV tagja / a RKP KB tagja (1955. dec. 28. –74. nov. 28.); a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke (1965. aug. 21. –75. márc. 17.). Az RNK Állami Díja 2. oszt. (1952); Ro. Írószövetség Díja (1985). Művei megjelentek román, cseh, francia, német orosz fordításban. Politikai pályájának felívelése egyben írói hanyatlásának kezdete. Gyom, amit irtani kell! (Előre, 1956. jún. 3.; Scinteia, 1956. jún. 3.) c. hírhedtté vált cikkében heve­sen megtámadta a nemzeti öntudatot felvál­laló m. írótársait, az 1956-i m. forradalom leverése után kíméletlen harcot indított a „m. nacionalizmus” ellen. Az 1960-as években megkezdte korábbi művei „osztályharcos” szemléletű átírását. Mindenfajta közéleti tevékenységtől vissza­vonult (1975–). Kitüntetései: Munkaérdemrend III. o. (1949), I. o. (1961); „23. August” érdemrend IV. o. (1959); RNK Csillaga érdemrend II. o. (1964); „Tudor Vladimirescu„ érdemrend III. o. (1966); Kulturális érdem érem I. o. (1971); Állami díj. – F. m.: Emberarcok (elb.; Brassó, 1928); Varjak a falu felett: Egy szegény vigéc-család regénye (Brassó, 1934; Buk., 1962); A tűz kialszik (reg.; Brassó, 1935; Buk., 1965); Erdélyi tél (reg.; Bp., 1938; Buk., 1967; Kv., 1976; átd. Buk., 1974; Dezvăluiri de iarnă (ford. Veronica Bârlădeanu, Buc., 1989); A vörös szamár (reg., Kv., 1940; Nagyvárad, 1940; új vál­tozat: Pusztulás. Buk., 1971); Aranymező (Bp., 1942; Buk, 1955; 1974); A lövétei szégyen (rip., Mv., 1946); Boszorkány (reg.; Mv., 1946; Buk, 1965); Árnyék a völgyben (reg.; Mv., 1946); Békülő Erdély (Bp., 1947); Foggal és körömmel (Buk, 1949, 1951, 1961; Cu ghiarele şi cu dinţii., ford. Ion Urcan; Buc., 1950, 1960; Zuby nehti ; cseh ford., 1952; Mit Krallen und Zähnen; német ford., 1955); A szabadság útján: Moldovai csángók között (Buk., 1950); „Nemzetiségre való tekintet nélkül ”(politikai publicisztika; Buk., 1952); Világ fénylő reménye: Utazás a Szovjetunióban (Buk., 1953); A bokréta (Mv., 1955; Buchetul, ford. A. Aldea; Buc., 1957); Bűnügy (Buk., 1956); Dali Jóska rózsája (elb.; Mv., 1957); Ozsdola leánya (kisreg.; Buk., 1959); Fata din Ojdola, (ford. Ion Chinezu; Buc., 1960); Krisztina és a halálraítélt (elb.; Mv., 1959); Katonasír (kisreg.; Buk., 1960; Mormântul ostaşului; ford. Constantin Olariu; Buc., 1961, 1962; Der Rekrutenstrauss; német ford., 1961); Kristófék kincse (reg.; Mv., 1960; Comoara Kristofilor, ford. Ion Urcan; Buc., 1965); Falusi kaland (elb.; Buk., 1961); Sánta lelkek (Buk., 1961); Pletykafészek – Varjak a falu felett (Buk., 1962); Leányok a kertek alatt (elb.; Buk., 1963); A ki nem mondott szó (reg.; Buk., 1964); Kergető szelek (reg.; Buk., 1964); Hínár (reg.; Buk., 1965); A tűz kialszik – Boszorkány (Buk., 1965); Comoara Kristofilor. (Roman. Volumul 1–2. În româneşte de Ion Urcan (Buc., 1965); Bánat és bor (elb.; Buk., 1966); Csatangolások a világban: Útirajzok (Buk., 1968); Kozmáné szép asszony (elb.; Buk., 1969); Döglött gránát (reg.; Buk., 1970); Pusztulás (Buk., 1971); A hadnagy és a tünemény: Elbeszélések 1941–1946 (bibliogr. Mutató: Abafáy Gusztáv, Bonyháti Jolán, Halász Boriska; Buk., 1977; Locotenentul şi năluca; ford. Eugen Hadai; Buc., 1985); A néma pásztor (elb.; előszó, függelék Varró János; Kv., 1980); Emberarcok (novellák; Buk., 1987); társsz.: Lengyel földön. (rip.; T. G. Maiorescuval, Dános Miklóssal, Sütő Andrással; Mv., 1956); Bővízű patakok mentén : Riportkönyv Beke Györggyel, Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral; Buk., 1972); antológ.: Új arcvonal (Kv., 1931); Erdélyi mártirok és hősök aranykönyve (Bp., 1941); 48-as Erdély (Kv., 1943); Erdélyi elbeszélők (Bp., 2004); Nagy L; ford.: Heine Heinrich: Útirajzok (Bp., 1959); Burroughs, Edgar Rice: Tarzán és Opar kincse (Novi Sad, 1966); Christie, Agatha: Temetni veszélyes (Bp., 1970, 1981); szerk.: Marosvásárhely (Album; előszó; Buk., 1962); Darvas József: Istoria unei familii de ţărani (előszó; Buc., 1963); Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren (előszó; Buk., 1975).
Irod.: Aranykorszak; Áts Gabriella: Alkotás közben (V. Z., 1962. okt. 14.); Autonom magyarok; Bottoni 2006; Bottoni 2008; Bölöni Domokos: K. Gy. és Küsmöd (Nú., Színes Világ, 2011. ápr. 30.); Erőss; Gagyi József. ‘’Pártosított’’ értelmiség (Látó, 1. sz. 2006); Gulyás; A Hét évkönyve (1978); Helikon; Izsák József: Számadó alkonyat (V. Z., 1971. ápr. 25); Kacsó S. – Sőni P. – Abafáy G.: Három portré (Buk., 1963); Kántor–Láng; K. Gy. [Nekrológ] (Nú., 1990. okt. 23.); KMÍ; Köszöntjük az 50 éves K. Gy. -öt (V. Z., 1961. ápr. 23.); Kortárs MÍKL; Korunk; Kuszálik; Málnási; Marosi-Helikon; Marosi-KZST; Marosi Ildikó: Látogatóban K. Gy. -nél (Új Élet, 6. sz. 1974.); Máthé József: Az író népszolgálata (V. Z., 1986. aug. 9.); Membrii C. C. al P. C. R.; MIIB; Molter 3.; Pál-Antal 2013; P[olgár]. I. [stván]: Beszélgetés K. Gy-gyel (V. Z., 1961. ápr. 9.); Ráduly; Réthy–Váczy; RMIL; RÚL; Sütő András (Korunk, 1995. 3., p. 45–49); Szigethy–Újvári; Szépréti Lilla: Feljegyzések K. Gy.-ről (Erdélyi Figyelő, 17–18. sz., 1990); Töttösy; ÚMÉL