Mezőbánd, 1846. márc. 10., † Nagyenyed, 1900. jún. 23.: erdész, városi főjegyző, polgármester. – Bátyja ~ Albert (1838–1904). A mv.-i ref. koll.-ban tanult. Diákként (1862–66) állandó munkatársa volt Szabó Sámuel mv.-i tanárnak, népballadák gyűjtésében tünt ki, Mezőbándról hozta gyűjtéseit. Népköltészeti gyűjtéséből közölt a pesti Jó Barát (1867). Mv.-en bölcsészeti és jogi előadásokat is hallgatott (1862–66). A selmecbányai erdészeti akad. folytatta tanulmányait (1967–70). Nagyenyedre telepedett (1870–), mint erdész-gyakornok, majd a Bethlen főiskola erdésze, vármegyei erdész (1874–), majd városi főjegyzővé választották és haláláig Nagyenyed polgármestere volt (1882. nov. – 1900). Polgármesteri működése idején létesítették a város sétaterét, az új székházat, a honvéd-laktanyát, az állami leányiskolát, az utcákat szabályozták, gránit-kövezték.
Irod.: Olosz Katalin 2003; Olosz Katalin. Ismeretlen magyar népballada Szabó Sámuel diákgyűjtőinek hagyatékában (Kriza János Néprajzi Társaság Évk., 13., 2005); Szabó Sámuel: Erdélyi néphagyományok, 1863–1884 (Sz. S. És gyűjtői körének szétszort hagyatékát összegyűjtötte, szerk., bevez. tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin; Kézirat).
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE