KOVÁCS Péter; Kováts

Szentháromság, 1909. okt. 10., † Bp., 1993. febr. 24.: költő pedagógus. – A székelykeresztúri tanítőképzőben szerzett oklevelet (1928). Tanított a mezőségi Unoka faluban, Korond-Fenyőkúton, Patakfalván, Parajdon, Fiátfalván. Hároméves hadifogság után Bp.-en telepedett le ahol az ELTE Bölcsészkarán fejezte be tanulmányait. Bp.-en A Szent László gimn. igazgatója. A neveléstudomány doktora (1969), címzetes főiskolai tanár (1974). A Ped. Szakszerv. -ének vidéki szervező munkáját végezte. Énekkart szervezett és színi előadásokat rendezett. Szerepelt a KZST felolvasó ülésein (1935). Írói pályáját versekkel kezdte. Közölte írásait a Székely Közélet, Székelység, Kévekötés, Unit. Naptár, Unit. Közlöny. – F. m.: Gyónás (Székelyudvarhely, 1934); Tükör előtt (Mv., 1937); szerk: A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből (Bp., 1962); Magyar-román filológiai tanulmányok (Bp., 1984).
Irod.: Kelemen; [Nekrológ] (Nú., 1993. márc. 19.); RMIL