KŐVÁRY László, § újtordai; Kővári

Torda, 1819. júl. 17., † Kv., 1907. szept. 25. a Házsongárd temetőben nyugszik : történész, statisztikus, író, szerkesztő. – Tanulmányait Tordán kezdte az unit. algimnáziumban, Kv.-on az Unit. Koll.-ban folytatta, majd a Ref. Koll.-ban jogot végzett. (1840–42). Jogi gyakorlatot Mv.-en a kir. táblánál folytatott és kancellista, írnok lett (1842–48). A Teleki Könyvtárban végzett kutatómunkája figyelmét Erdély történelme és ismertetése felé fordította. Megindította és főszerkesztője volt az Ellenőr c. lapnak (1848). Egymás után jelennek meg cikkei a korabeli sajtóban és az általa szerkesztett Korunk c. folyóiratban. Szemere Bertalan az országos statisztikai hivatalhoz nevezte ki titkárnak (1848. jún. 8.), a pénzügyminisztérium adatait dolgozta fel. A szabadságharcban őrnagyi rangban Bem tábornok haditudósítójaként és tábori i történet­írójaként vett részt. A szabadságharc leverése után elfogták, de tekintettel újságíró voltára szabadon engedték. A Makk-féle összeesküvésben való részvétellel is gyanúsították, de bizonyíték hiányában szabadon engedték. A császári kormány Erdély északnyugati megyéi „építészeti emlékeinek konzervátrorfává” nevezi ki (1852). Pestre költözött és a Pesti Napló munkatársa lett. Történelmi kutatás céljából a gyulafehérvári és a mv.-i könyvtárban búvárkodot. Az 1860-es években érdeklődése a közgazdaság kérdései felé fordul. A biztosítás bevezetésének úttörője, takarékpénztár alapítója és vezetője volt. Megvette a Korunk c. politikai lapot (1862–), az első m. biztosító-társaság felállítása alkalmával ennek kv.-i főügynöke lett; majd a Kv.-on keletkezett Victoria biztosító-társaság egyik igazgatója. Jelentősen hozzájárult Kv. városképének alakításához. A MTA l. tagja (1883. máj. 17.). – F. m.: Székelyhonról 1841 (Kv., 1842); Erdélyország statisztikája, 1. (Kv., 1847); Erdély régiségei (Pest, 1852); Erdély földe ritkaságai (Kv., 1853); Erdély nevezetesebb családai (Kv., 1854); K. L. kisebb munkái, 1–2. (Kv., 1857); Erdély krónikája a forradalom után (Kv., 1859); Erdély történelme [1847-ig], 1–6. (Kv., 1859–66); A magyar családi és közéleti viseletek a nemzeti fejedelmek korában (Pest, 1860); Erdély törté­nete 1848–49-ben (Kv., 1861); Ok­mánytár az 1848–49. erdélyi eseményekhez (Kv., 1861); Erdély építészeti emlékei (Kv., 1866); Biztosítási Évkönyv (Pest, 1870); Kv. sz. k. város lakosai az 1869–70. népszámlálás szerint : Elnöki jelentés (Kv., 1870); A megyei és országos álla­mi biztosítás rendszere (Kv., 1871); Az életbiztosítás mont legbiztosabb tőkeszerzés népszerű isnertetése (Pest, 1871); A kölcsönös segélypénztárak. y (Bp., 1877); A biztosítási ügy multja, jelene hazánkban és külföldön (Bp., 1877); A vasútasok kötelező baleset biztosítása behopzatala érdekében emlékirat (B., 1880); A kv.-i kisegító első 25 éve (Kv., 1883); Az életbiztosítás rendszere (Bp., 1884); A kv.-i Sétatér és Sétatéregyletlet keletkezése és fejlése : Elnöki jelentés (Kv., 1886); A kv.-i piaci templom körüli épületek lebontására gyűjtött alap keletkezése és fejlése (Kv., 1886); Kv. közgazdasági fejlődésének iránya és feltételei. (Kv., 1889); A lajtántúli fürdők szervezete és berendezése, tekintettel a hazai fürdők kivánalmaira. (Kv., 1891); Kv. köztisztasági és közegészségügyi mozgalmai. (Kv., 1892); Testedző intézményeinek multja Kv. -t. (Kv., 1897); A millennium lefolyásának története s a millennáris emlékalkotások. (Bp., 1897); A száz évet élt dr. Brassai Sámuel pályafutása és munkái (Kv., 1897); A millenium lefolyásának története és a millenáris emlékalkotások (Bp., 1897); Visszaemlékezések a forradalom derűsebb napjaira (Kv., 1898–99); Táj­képek utazási rajzokban (Vál., bev., jegyz. Bálint József; Buk., 1984); társsz.: Erdély története az ős-időktól korunkig (Bp., 1876); antológ.: Legkedvesebb könyveim (Bp., 1902); Részvétalbum (Kv., 1872); Hazai utazók Erdélyben (Kv., 1942); Szilágysági útikép = Egyed Ákos 1973 (szerk.); szerk.: Beszélytár : Erdélyi szépirodalom (Kv., 1843–45), Száz történelmi rege (Kv., 1857).
Irod.: 100 éve halt meg Kőváry László (1819. júl. 17. – 1907. szept. 25.); Emlékkönyv az EME félszázados ünnepére (Kelemen Lajos : K. L., Kv., 1902–42); Erdélyi panteon; Fülöp–Ferencz; Gaál; Gaál 2001; Gulyás, Házsongárd; Kelemen; K. L. (1819–11907) = Kelemen Lajos. 2006; Márki Sándor: Emlékbeszéd: K. L. (A MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 14. köt., 12. sz., 1910); Rugonfalvi Kiss; Szinnyei; Szinnyei J; Szinnyei J-Sz. J.; Todea 2013; ÚIL; ÚMÉL