KOZMA Mátyás, §

Mv., 1929. júl. 23., † Tölgyes, 1994. szept. 26., Mv.-en temették el: zeneszerző, orgonaművész, tanár, K. Géza zeneszerző fia. – Felesége: Jászberényi Emese. – Mv.-en a r. k. gimn. tanulója (1936–48), érettségizett a Ref. Gimn.-ban (1948); zenei tanulmányait a városi Zeneiskolában kezdte, nagy érdeklődést mutatott az orgona iránt, Zsizsmann Jenő és Metz Piroska, Trozner-Erkel Sarolta, Chovan Richard, K. Géza tanítványa, majd Kv.-on a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán Halmos György, Delly Szabó Géza tanítványa, ahol zeneszerzés és orgonaszakon szerzett oklevelet (1954). Kv.-on a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskola gyakornoka, Eisikovits Max és Jodál Gábor tanítványa (1954–55). Mv. -re kapta kinevezését, a Filharmónia orgonistája (1955–57). A Mv.-i Rádióstudió megalakulásakor a zeneosztály vezetője lett (1957. okt. –59), ott számos zenei hangfelvételt készített népi együttesekkel, énekesekkel, kamaraegyüttesekkel. A Mv.-i Filharmónia igazgatója (1959–66). Rendezte Andrássi Mártonnal és vezényelte Szirmay Albert : Mézeskalács c. operettjét (1957) az Állami Székely Színházban. Orgonán közreműködött N. Machiavelli : Mandragora; Heltai Jenő : A néma levente előadásán; az énekeket betanította Szirmai Albert : Mézeskalács c. művében; a zenét szerezte Shakespeare : A makrancos hölgy c előadásához a mv.-i Székely Színházban. Tanár a Mv.-i Tanárképző Főiskola zeneszakán, zenetörténetet, összhangzattant tanított (1966–73). Az Állami Ének- és Táncegyüttes művészeti titkára (1973–78), korrepetitor (1978–80). A Filharmónia orgona szólistája nyugdíjazásáig (1980–90). Feladatának tartotta a Kultúrpalota orgonájának átépítését, ezt meg is valósította (1980). szóló orgonistaként ill. kísérőként lépett fel (1955–90). Hangversenyezett az országban és külföldön (Riga, Tallin, Vilnius). A Romániai Zeneszerzők Szövetségének tagja (1959–). Kutatási területe : posztromantika, Enescu Mv.-en, a harmónia szerkezeti szerepe. Szerzeményeit, cikkeit az Előre, Művelődés, Utunk, Új Élet, V. Z., Igaz Szó, Muzica, Ref. Szemle közölte. Írt számos orgonaművet, tánckölteményt (a Maros Művészegyüttes házi szerzője), népdalfeldolgozást, táncszvittet, zongoradarabot, dalt (Puskin, Şt. O. Iosif; Salamon Ernő, Magyari Lajos, Dsida Jenő, Király László, Áprily, Paul Verlain, Goethe verseire); kórusművet (Csokonai, Veress Zoltán, Székely János, Szilágyi Domokos, Tamás Mária, Jancsik Pál, St. O. Iosif verseire). Országos díjai : orgona II. díj (1981), I. díj (1985); II. díj a kamarazenekarral (1985–87). – F. m.: kompozíciók: Colages: zongoradarabok; Piroska és a farkas : kísérőzene (1949); Szolgáld a hazát : Tömegdal (1952); Három válaszúti népdal (1956); A Szent Anna- tó balladája : táncjáték (1957v. 59); Balettszvit zenekarra (1959); Orgonaverseny (1961–65; lemezfelvétel 1975); Memento : Témás tánc (1962); Piros rózsák: Népdalszvit (1962); Téma és variációk orgonára (1963); Lakodalom: Balettzene (1963); A kommunista balladája : táncjáték Aragon után (1963); Két dal (1964); Német tánc (1964); Zenekari nyitány (1964); Három balett (1965); Kórusmű Szilágyi Domokos versére (1965); Klarinét trió (1965); Tisztelet a hősöknek: Zenekari nyitány (1967); Vlăstare noi: Cîntec de masă pentru cor mixt (Tg. M., 1967); Toccata trio et ricercare (1968); Bíbor virág: Témás tánc (1971); Köpenyes kardos komédiák (A mell.: Dalbetétek Kiss László Kutyavásár c. zenés vigjátékához: Zongorakivonat K. M. zenéje; Mv., 1971); In memoriam Dózsa: oratórium (1978); Partita: orgonaszóló (1979); Dialog con magister in organo Joannes Kajoni (1980); Temesvár – zongoradarab (1989); Tükrök – zongorára (1989); Bagatell – hegedűre és zongorára (1989); Romantikus hármaskép (oltárkép)( 1990); Három zongoradarab (1992); F. lemezei: Liszt művek (Electrecord, ST-ECE 01984); hangkazetta: Orgonajáték: Válogatás a Mv.-i Rádió felvételeiből /Borbély Zoltán zenei, Jászberényi Emese felellős szerk (Sepsiszentgyörgy, Dancs Market Records, 1999). – F. m.: Egyetemes zenetörténet: Főiskolai jegyzet 1–2. (Mv., 1968, 1971); Köpenyes kardos komédiák (Dalbetétek Kiss László Kutyavásár c. zenés vigjátékához. Zongorakivonat. (Mv., 1971); Mv. és Enescu = Zenetudományi Írások (Buk., 1980); Zenetudományi írások. 1980. (Szerkesztette Benkő András, Buk., 1980); kézirata: A mv.-i Művelődési Palota orgonájáról.
Irod.: Benkő András: K. M. (Művelődés, 3. sz., 1970); Benkő András: Magister in organo (A Hét, 37. sz., 1989); Bartis Ferenc: Amióta orgona létezik (Új Élet, 13. sz., 1971); Clujeni ai sec XX; Elekes M-A. 2007; Hubesz Valter: K. M. (V. Z., 1967. jan. 14.); Halász Lajos: Albert Schweitzer nemcsak mint muzsikus, hanem mint ember is példaképem (V. Z., 1973. ápr. 1.); Horváth Bea; Jászberényi Emesétől kapott inf.; Kálmán Mária: Interjú a zeneszerző és orgonaművész K. M. -sal (V. Z., 1975. szept. 27.); Katona-Kötő; KKACs; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 92. (Új Élet, 8. sz. 1974.); Koch Mária: K. M. orgonaművésznél (1980. nov. 15.); Kovács Levente; Kuszálik; MIIB; Muzicieni din Rom.; Mv.-i R. K. okt.; Nagy Miklós Kund: A mesterhangszer vonzásában (V. Z., 1989. szept. 30.); [Nekrológ](Nú., 1994. szept. 27.; Csíki Boldizsár: Búcsú K. M. -tól, Nú., 1994. szept. 28.); RMIL; RMKK; RÚL; Sava-Vartolomei; Székely Dénes 2005; Székely Sz. Z.; Todea 2013; Verestóy Ilona: Kortársak voltunk (Erdélyi Figyelő, 3. sz., 1994); Viharban; Zenetud. írások 1998