Torockószentgyörgy, 1723. aug. 5 v. 6., † Szentgerice, 1798. szept. 3. v. 8.: unit. esperes- lelkész, egyháztörténetíró. – Fiai: Mihály, tordai rektor, majd bágyoni pap; József, kv.-i ügyvéd; János, csókfalvi pap. K. Gergely apja. A család a protestánsok üldözése következtében költözött Erdélybe, nemességet nyert (1646). Tanulmányait a szülői házon kivül a tordai és a kv.-i unit. Koll.-ban (1743–) végezte. Nyárádszentlászlón pap (1751–71) és később marosszéki egyházkerületi jegyző lett; Szentgericén pap (1771–98) egyházi tanácsos, főjegyző és esperes, zsinati elnök (1774), Maroskövesden esperes helyettes, esperes haláláig 1780. jan. 4. –). Mint rendtartó, szervező tehetség és mint egyházi író egyaránt kiváló volt. Dolgozott egyháza történetén, írt 12 kötetnyi egyházi beszédet, könyörgést és verseket is. A marosköri unit esperesség számára egy nagy jegyzőkönyvet újított meg (1780) amelynek eredetijét a címlap belső oldalán olvasható feljegyzés szerint már 1680-ban újították s majd 1721 ben újból leírták. Ebből az utóbbiból másolta le a ránk maradt példányt s kibővítette még az időközben hozott határozatokkal és az adományozások jegyzékével, amelyet később esperessége alatt is jegyzett (1780–83). A Kénosi-Uzoni-féle latin nyelvű Unitárius egyház történetének folytatója (1778–98), melyből ő maga latinul befejezte a második könyvet, folytatta a történetírást (1778–92) három kötetet írt. Halála után fia K. János, csókfalvi pap folytatta. Kéziratai is maradtak fent. – F. m.: Temetési alapigék az ó és új testamentomból összeszedegette. bővítette és sajtó alá rendezte Kozma Ferenc (Kv., 1875); Kéziratban: Szent Ábrahámi Lombard Mihály által írt és kiadott : Summa universiae theologiae Christianae secundum unitarios magyar fordítása; Egyházi beszédei 12 kötetben és Hálaadó könyörgések egy kötetben (Szentgerice, 1773), utóbbiak ma is használatban vannak; Versei : Bizonyos időkre, nevezetes alkalmatosságokra való magyar és deák köszöntő versek és énekek (Szentgerice, 1771).
Irod.: Biás; Gaál 2001; Gulyás; Kelemen; Kelemen Lajos 1982; Kénosi-Uzoni 1., 2.; MAMŰL, Nyárádszentlászló; Rugonfalvi Kiss; Székely Sándor: Az unitaria vallás története Erdélyben (Kv., 1839); Szentgerice; Szinnyei
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE