KRAUS, Georg, § Krauss Georgius, Krauss György, Krausz György

Nagyszeben, 1607. szept. 17., † Segesvár, 1679. jan. 26.: városi jegyző, krónikás. – Adam Kraus szebeni kereskedő és Agnetha Löw fia. Felesége: 1. Katharina Seraphin (1631. dec. 1. – elhunyt leányuk születésekor, 1633. febr. 16.), 2. Margaretha Schincker (1634. febr. 24. -Segesvár, 1646. szept. 26., pestisben hunyt el), 3. Martin Mutter Sara (1648. máj. 7. –), fiúk: Georg Kraus (1650–1712). Elemi iskolát szülővárosában végezte, magyarul Kv.-on tanult (1622–), majd Szebenben tanult (1625–31), a Kassai István kancelláriájában joggyakornok, itt tanulta meg a legfontosabb hivatali teendőket. Külföldi peregrinációra ment (1628–29), fél évig Bécsben egy császári tanácsos irodájában dolgozott. Külföldi egyetemeken Bethlen Gábor támogatásával folytatta tanulmányait: Strassburg (1626–), Bécs, Pádua (1628–) a jogakadémián; utazást tett Romába, Nápolyba, Pozzuoliba, ahol ismerkedett a művészeti alkotásokkal és régészettel; átutazott Szicilián, Máltán; visszatért Bécsbe, Kassára (1631) majd Szebenbe (1631. ápr. 20.), ahol kereskedő (1631–45). A szebeni plebejusfelkelés alkalmával (1645), plebejusellenes magatartást tanúsított, valószínű emiatt kellett elhagynia szülővárosát. Elfogadta a segesvári Tanács meghívását, itt telepedett le, ahol haláláig a város jegyzője (1646. ápr. 7. – 1679), többször volt osztóbíró (1646–51). Korának leggazdagabb segesvári polgára. Külföldi tanulmányai, nyelvismerete alkalmassá tette a jegyzői hivatal betöltésére. Andreas Keisser segesvári királybíróval és két nemesemberrel a a sarcot vitték Ali pasához Váradra (1660. dec.). Megírta jelentős történelmi munkáit, amelyek Segesvár és környéke történelmi, társadalmi eseményeit ábrázolja a 12. sz. -tól a 17. sz.-ig. Die kleine Chronik c. munkájában személyes élményeit és Segesvár történelmi eseményeit mutatja be az 1646-os, 1650-es, 1653–54-es, 1657–59-es és 1667-es évekből. Főműve a Codex Kraussio-Kelpianus oder merkwürdige Geschichten in Siebenbürgen und dessen umliegende benachbarten Ländern von 1608 bis 1665 mit vielen Urkunden, amelyet Fritz Mild adott ki Aus den Zeiten tiefster Not c., hiteles adatai ma is történelmi forrásértéket jelentenek. Több alkalommal mint követ járt a fejedelmi udvarnál és a szász nemzegyűlésre mint követ küldték ki. Segesvár képviseletében részt vett valamennyi ogy.-en (1657–1663), ezekről tehát személyes élményei alapján számolt be. Erdély legjelentősebb krónikásainak egyike. – F. m.: Tractus rerum tam bellicarum, quam etiam aliarum ab anno 1599 usque 1606 inclusive Transylvania interventarum per G. Krauss (Klausenburg, 1839); Erdély története (magyarra ford. Kemény József; Kv., 1839); Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers… 1608–1665 (Wien, 1862); Aus den Zeiten tiefster Not: Zwei chronistische Berichte aus der Fürstenzeit Sibenbürgens (Schässburg, 1926); Cronica Transilvaniei 1608–1665. (ford., bevez. G. Duzinchevici, E. Reus-Mârza, Buc., 1965); Erdélyi krónika, 1608–1665 (Vogel Sándor ford., bevez. és jegyzeteivel; Csíkszereda, 2006; 2. átdolg. kiad. 2008.); antológ.: Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens (Klausenburg (1839); Leírása mind a hadi dolgoknak, mind az egyebeknek, amelyek 1595-től 1606-ig Erdélyben történtek = Erdély öröksége, 3.; Kéziratban: Mikor 1780 ban a segesvári nagy toronyot újrafedték a toronygombott levették abban a következő kéziratra találtak : Memorial und kurzer wahrer Bericht, was über diese unsere Stadt Schässburg, als in der Ordnung der sächsichen königl. Städte in Siebenbürgen, nach der Hauptstadt Hermannstadt die Erste, innerhalb 485 Jahren ihrer Erbauung bis in dieses unglückselige 1676. Jahr, in Belagerungen der Stadt, Feuersbrünsten, andern zufälligen Unglücksfällen und Pestzeiten, bei unseren, unserer Eltern und Voreltern Gedenkzeiten ergangen gewesen, auf Befehl eines Hochweisen Raths und der Löbl. Hundertmannschaft durch mich Georgium Krauss 31 jährigen Juratum Notarium aufgesetzt und verzeichnet.
Irod.: Bartoniek Emma: Magyar történeti forráskiadványok (Bp., 1929); Cziráki Zsuzsanna: Az erdélyi szászok története – Erdélyi szász irodalomtörténet (Kozármisleny, 2006); Erdély öröksége 5 (Bp., 1941–42); Homan; Horányi; Időtár 1; MNL; Marczali Henrik: A magyar történet kútfőinek kézikönyve (Bp., 1901); Mv. Tört. 2.; Profiluri mureşene 1.; RMK; Szinnyei, Todea 2013; Veress (Új Kezdet, 2. sz., 2006. febr.)