MADARAS Gábor

Megosztás:

Nagyiklód, 1918. aug. 22., † Mv., 1980. szept. 20.: népdalénekes, jogász. – Szülei kibédiek voltak. Apja M. Elek, csendőrparancsnok volt Iklódon, majd Jászapátiban. Felesége: Máthé Zsuzsánna tanítónő (1921 – Mv., 2007. jan.13.). Leánya: Zsuzsanna, Keresztesné. – Iklódon kezdte iskoláit, majd gimnázista Jászapátiban. Debrecenben tanult a jogi egyetemen, dr. címet szerzett. Szolnokon volt katona, zászlós, a fronton harcolt és orosz fogságba esett (1943–48). Szülei visszaköltöztek Kibédre, az orosz hadifogság után szüleihez Kibédre tért haza. Kibéden vette feleségül Máthé Zsuzsa tanítónő (1949). Mindketten tanítottak Kibéden, majd Gyulakután. Mv.-re költöztek (1951), a cukorgyárban volt tisztviselő, ott fedezték fel tehetségét, a kultúrcsoportban kezdett tevékenykedni mint nép- és műdal előadó. A cukorgyár kulturális osztályának vezetője (27 évig). Énekes pályafutása Mv.-en a Somostetőn, kezdődött (1953. aug. 23.). A Népművészeti iskolában fejlesztette tudását és a mv.-i Székely Népi Együttes énekese lett. Népdal- és magyarnóta énekesként szerzett hírnevet. Különösen szép hangja megragadta hallgatóságát, a helyi és más rádiókban sokszor lehet hallani énekét. Népdalokat is gyűjtött. A mv.-i és buk.-i rádiónál vették fel népdalait, nótáit és az Electrecord (1973–) több lemezt készített dalaiból. A M. Rádió számos felvételt készített vele. Emlékének őrzésére alakult a Madaras Gábor Egyesület. A Mv.-i Rádió emlékműsorokat rendez tiszteletére. Gyermekkorát Kibéden töltötte ezért a Kibédinek magukénak tartják. Repertoarjának fontos részét képezték e vidék dalai. Emlékszobát rendeztek be tiszteletére. Kibéden születésének 90. évfordulóján felavatták egészalakos szobrát, Deák Árpád alkotását (2008. aug. 25. v. 26.). Portréfilm készült róla az RTV mv.i stúdiójában (2009. márc.).Nem feledik Madaras Gábort Kibéden.
Irod.: Bodolai Gyöngyi: Édes élet? Volt egyszer egy cukorgyár (Nú, 2013. jan. 31.; 2013. febr. 7.); Bölöni Domokos: M. G. emléke Kibéden (2008. szept. 1.); Csifó; Gyárfás 2013; Kibéd; Korondi Kinga: Nagy elődökre emlékeztek Kibéden (Nú., 2001. szept. 10). Leszler József: Nótakedvelőkek (Bp., 1986); M. G. a népdal szerelmese (V. Z., 1973. aug. 26.); [Nekrolog] dr. M. G.(V. Z., 1980. szept. 23.); Nú. (2002. szept. 27.; 2005. szept. 28); Pétrfy László: Kibéd és egyháza (2000); Sepsiszéki; Gligor Róbert László: Értékek tisztelete Kibéden (Népújság, 2023.aug.31.)