Mv, 1864. szept. 7., † ? : m. kir. honvéd segédlelkész-tanár. – M. Béla, a debreceni országos színház tagja és Bukaresty Rózsa (1843.? – Mv., 1865. okt. 4.) fia. – Középiskolai tanulmányait a zirc-ciszterciek székesfehérvári főgimnázumában végezte; innen a budapesti egyetem orvosi fakultására iratkozott be; majd a nagyváradi latin szert. papnevelő intézet növendéke lett; felszentelték (1892. szept. 4). és több helyt segédlelkészkedett, majd a nagyváradi püspöki székesegyház karkáplánja (1898) és pedig a soproni honvédfőreáliskola lelkész-tanárává és intézeti könyvtárnoka lett (1900). Cikkeket, elbeszéléseket és rajzokat írt 1887 óta a Debrecen, Debrecen-Nagyváradi Értesítő, nagyváradi Szabadság, Nagyvárad, Tiszántúl, Békés, M. Állam c lapokba s az Ország-Világba. – F. m.: Töviskoszorú. Elbeszélések. (Gyula, 1895); Havasi levelek. (Nagyvárad, 1897; Elbeszélések. (Nagyvárad, 1899). Irod.: Gyászjelentő; Szinnyei