MARGITAY Gábor, margitfalvi, Margithay Gábor

Hajdúhadház, 1810, † Mv., 1889. szept. 21.: építészmérnök, honvédmérnökkari őrnagy (1848–49). – Felesége: Geiger Veronika. – A debreceni Ref. Koll.-ban tanult (1824–33), a pesti Institutum Geometricum hallgatója (1833–), ahol mérnöki okleve­let szerzett. A nagyváradi (1841–), utóbb az aradi Ker. Államépítészeti Igazgatóságon rajzo­lómérnök. A m. kormány szolgálatába állt, az aradi ostromseregnél hadnagyi (1848. okt.–), főhadnagyi, majd századosi rangban hadmérnök és a sáncépítési munkálatok vezetője. A fegyverletételig (1849. júl.- 49. aug. 17.) az aradi vár mérnökkaránál teljesített szolgálatot. A világosi fegyverletétel (1849. aug.) után Jankafalvára (Érdiószeg mellett) menekült. Nagyváradon elfogták (1851), és az ideiglenes kataszterhez osztották be (1856. márc.-ig), lemondott hivataláról, több uradalomban volt mérnök. A borszéki gyógyfürdő építésének vezetője (1870–76). Tervei szerint épült a szeged-csongrádi takarékpénztár régi épülete. Utóbb Élesden (Bihar m.) uradalmi építészeti mérnök volt. Cikkei : Honvéd-Album, Országos Honvéd Naptár, Archeologiai Értesítő-ben. – F. m. : A tölgyesi szoros és közlekedései és a székpataki új or­szágút (Kv., 1877); Aradi vésznapok: emlékiratok (Bp., 1890).
Irod.: Éber; Fülöp–Ferencz; Gyászjelentő; Molnár; Szinnyei; ÚMÉL