MÁTHÉ János

Magyarhermány, 1898. dec. 23., † Mv., 1986. jan. 17.: helytörténész, néprajzi író. – Négy osztályt végzett a székelyudvarhelyi és a nagyenyedi Ref. Koll.-ban (1909–12). Földműveléssel foglalkozott, autódidakta néprajzkutató. Első írását az Erdővidéki Hírlap közölte Baróton (1935). A Megyei Tükörben jelentek meg történelmi korrajzai Barótról (1969), Zalánpatakáról (1971), Gábor Áron bodvaji ágyúöntéséről (1973). Feldolgozta a Falvak Dolgozó Népe számára a régi magyarhermányi utcai népjátékokat (1970), s ugyanebben az évben közzétette faluja 500 címszós tájszójegyzékét a budapesti Magyar Nyelvőr, ill. a bukaresti Művelődés hasábjain. Jellemző tájékozottságára, hogy szakemberekkel szemben ő igazítja helyre a székely társadalom volt rendi tagozódását ért félreértéseket (Korunk 1970/7), s az Új Élet Székelyek Kufsteinban c. részletes megemlékezését közli a szabadságharcban részt vett honvédtisztek raboskodásáról. Írásai : Erdővidéki Hírlap, Megyei Tükör, Falvak dolgozó Népe, Magyar Nyelvőr, Művelődés, Korunk, Új Élet, A Hét, Brassói Lapok, Jóbarát-ban.. – F. m.: gyűjteményes kötetben : Változó valóság (Buk., 1978).
Irod.: RMIL; Sütő András: Erdővidéki napló. (Utunk 1969/25; újraközölve Rigó és apostol. 1970. 26–27. Sylvester Lajos: Portré helyett. (Megyei Tükör 1970. nov. 22)