MÁTYÁS Mátyás, dr§

Borszék, 1888. febr. 26. † Mv., 1956. dec. 31., Kv.-on a Házsongárdi temetőben nyugszik: orvos, sebész, egyetemi tanár. – Apja Ditróban gazdálkodó.- Azonos nevű fia, az ifjú M.M.(1929–1963), orvos, urológus szakorvos -zenész a mv.-i ref. temetőben nyugszik. – A középiskolát Bp.-en, Kv.-on Brassóban a r, k. gimn.-ban végezte, majd a kv.-i FJTE-n szerzett orvosi diplomát (1910), doktorált (1911). Szakorvosi képesítést Bp.-en szerzett. Felavatás után külföldi tanulmányutakat tett, főként a nőgyógyászatban és sebészetben specializálta magát a grazi egy. Orvosi Karán (1910). Gyakornok kv.-i egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján, asszisztens a Nőgyógyászati és Sebészeti Klinikáján, egyetemi magántanár, a sebészeti klinika vezetője (1919), sebészorvos a Karolina – Fehér Kereszt kórházban (1919–23). Miután megfosztották az egyetemi állásától, megalapította és vezette a Park szanatóriumot (1919, 1923–48), biztosítva benne a rádiumterápia lehetőségét is. Nőgyógyászati előadásokat tartott a BTE-n (1945); átvette és élete végéig vezette a MOGYI Sebészeti Tanszékét (1948–56) és a sebészeti klinika vezetését. A kv.-i Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület alapítótagja. Több mint 70 000 műtétett végzett, gyógyítási sikere vonzotta a betegek ezreit, Mv.-en oktatta a fiatal sebészeket, népszerűsítő előadásokat tartott. Közel 100 tudományos előadást tartott ill. közölt a hasi sebészet tárgyköréből, a műtét utáni trombózisokról és embóliáról, a gyomorműtétek utókezeléséről, a hasi és nemiszervek tbc-jéről, a terhesség során fellépő rákról. Tanulmányai, több, mint 180, a hazai és a nemzetközi orvosi sajtóban, az Erdélyi Orvosi Lap, a bp.-i Gyógyászat, Tudomány és Haladás, Archiv für Klinische Chirurgie, Zentralblatt für Gynäkologie-ben és számos más német, osztrák, francia szaksajtóban jelentek meg. Az Orvostudományi Társaság mv.-i fiókjának rendszeres előadója volt. Munkáját a II. osztályú Munkaérdemrenddel és az Orvostudomány Doktora tudományos c.-mel tisztelték meg. A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt önkéntes tagként, mint hegedűs (1950). – F. m.: Kórházi életkép: Színmű egy előjátékban és négy felvonásban. (Kv., 1948); Sebészet (jegyzet; Mv., 1950); A fej, a nyak, mellkas és hasüreg felső részének sebészete (Mv. 1950); A rectum sebészeti betegségei (Mv., 1950); Általános sebészeti pathologia és sebészeti propedeutika (Mv., 1953.); társsz.: Sebészeti jegyzet. (Mv., 1953); Részletes sebészet. (Mv., 1954.); Sebészet. 3. k. (Mv., 1956.); Chirurgie.1–3 k. (Buc., 1955–1959); szerk.: Sebészet : Részletes rész (Mv., 1957).
Irod.: Ábrám Zoltán: A legendás orvos, Mátyás Mátyás (Nú., 2023.dec.29.); Clujeni ai sec. 20; Dezső István; EM; Filarmonica 50; Fornade; Gaál; Genersich; Gyászjelentő; Házsongárd; Király Kinga J.; Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4;. Kovács István: Dr. M. M. professzor, az író (Nú., 1990. szept. 21.); Dr. M. M. [Nekrolog] (V. Z., 1957. jan. 4.; St. r., 5. ian. 1957.); Marin; Nú (1998. jún. 12); Nagy L; Péter; Péterffy 2016; Péterffy Á.- P.P.; RMIL; Szabó–Simon–Szögi; Szöllősi 2009; Todea–Fülöp–Avram ; Viharban; Wertzberger,