MÁTYUS István, § kibédi

Kibéd, 1725., † Mv., 1802. szept. 6. Címeres, kőkoporsó-idomú síremléke a ref. temető cintermében van: orvos, professzor. – Felesége Basa Mária fiatalon meghalt (1742–1778). – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (–1743), majd az Utrechti Akadémián tanult (1754.–), orvosi oklevelet szerzett (1756. jún.11). Peregrinációja során volt Pesten, Prágában, később továbbképzés és orvosi gyakorlat végett Göttingában, Bécsben és Marburgban folytatatta tanulmányait, s a klasszikus nyelvekben is alapos tudásra tett szert. Letelepedett Mv.-en (1757. okt.–1802) és mint gyakorló osvos tevékenykedett, Marosszék hivatalos főorvosa egy életen át (1758–). Egy guberniumi rezolucióval (fôkormányszéki döntéssel) a 80 rajnai forint évi fizetése mellé szállása költségére megállapítottak 20 rajnai forintot is (1763). Az Ebhát utcában lakott, betegei javarészt a város lakosai közül kerültek ki, tudását a város javára kamatoztatta. A törvényszék mellett ülnöki állást is vállalt (1766–76), majd Marosszék és az akkor idekapcsolt Küküllőszék tisztifőorvosa lett (phisicusa) (1784–90). Mária Teréziától nemességet nyert (1765. ápr. 18.). Egyideig a Magyar Hírmondó szerkesztője volt. Kiváló munkássága révén nagy hírnevű, szakmai elismerésben részesült orvos volt a maga korában. Ő volt Mv. és a környéki székely, m. falvak elsô igazi orvosa és úttörô a közegészségtanban, ipari kórtanban, táplálkozástanban, a testnevelésben, járványtanban, gyerekgyógyászatban, balneológiában, gyógytornában, ásványvíz-elemzésben, a magyar orvosi nyelv megteremtésében és még sok egyéb, a közjót szolgáló kérdésben. Bátran kezdeményezô, úttörô tudós, aki a m. nyelvet eredeti tudományos munka megírására is alkalmasnak találta. Többkötetes könyve az Ó és új diaetika nagy népszerűségnek örvendett. Ebben foglalkozott az orvostudomány, közegészségtan, ipari kórtan, botanika, kémia, testnevelés, ásványvízelemzés, fizika, a népi gyógyászat és népszokások vizsgálatával. Ez az első jelentős m. nyelvű munka, amely az italról, a borról szól részletesen. A kor színvonalán bőven tárgyalta a szakmai ártalmakat, és javasolta a környezetszennyező műhelyek város szélére való telepítését. Bírálta a város közegészségügyi viszonyait, egész sor javaslatot fogalmazott meg a szemét tárolására, a pöcegödrök ásására, az utcák kövezésére és tisztitására. Behatóan foglalkozott a testedzés és mozgás kérdéseivel, a népi gyógyászat és népszokásokkal, konyhaművészettel. Érdeklődött minden m. irodalmi megmozdulás iránt. Tagja volt a Nyelvmívelő Társaságnak. Jóindulattal támogatta gr. Teleki Sámuel könyvgyűjtő akcióját. Végrendeletében (1800. máj. 24.) és annak kiegészítésében 912 címből álló, 1410 kötetes orvosi könyvtárát, valamint az Ebháton (Kazinczy utca) levő házát a Ref. Koll.-ra és mintegy 12. 000 Ft-os vagyonát közcélokra hagyta. Kapronczai. Ádám halála után megvette annak nyomdáját, és végrendeletében azt is a Ref. Koll.-ra hagyta. Kibéden tudományos emlékülést rendeztek születésének 275. évfordulója alkalmából (2000. júl. 15–16.); és halálának 200. évordulóján (2002. szept. 14–15.) A kibédi Általános Iskola felvette nevét, a kibédi ref. templomban bronz domborműves emléktáblája található (Székely József műve; 2002), a művelődési ház kertjében áll bronz mellszobra (Péterfy László műve).M. I. napokat rendeznek évente Kibéden (1907–). Emléktáblát avattak a mv.-i ref. temető múzeumkertjében (2010. aug. 27.) és emléktáblát helyeztek el a Vártemplom falára (2010. szept. 26.). Festett képe a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzori szobájában található. – F. m.: Dissertatio medica theoretico-practica de melancholia universali et hypocondriaca (Trajecti ad Rhenum, 1756); Positiones medicae inauggurales de irritbibilitate et aliis quibusdam medicinae captibus quas… pro gradu doctoratus …examini submittit (Trajecti ad Rhenum, 1756); Diaetetica, az az: a jó egészség megtartásának módját fundamentumosan eléadó könyv (Kv., 1762–66); Ó és új diaetetica az az : az életnek és egészségnek fenntartására és gyámolgatására Istentől adott nevezetesebb természeti eszközöknek a szerint való elészámlálása, a mint azokra reá kaptak, és eleitől fogva ez ideig magok károkra vagy hasznokra velek éltek az emberek, melyben hat darabokra intézve a maga elébbi daeteticájának első darabját bőven ki magyarázta ; és sok ide tartozó szokásokkal s jeles történetekkel meg-világositotta, s egyszersmind a természetnek szentséges helyeire is maga feleinek sok helyen a jeget megtörte; ugy hogy ennyi részben e munka természet historiája gyanánt is szolgálhasson (Posony, 1787–93) 1–6 köt. a szerző rézmetszetű arcképével; A jó egészség megtartásának módjáról : Szemelvények Mátyus István: Diaetica valamint Ó- és Új Diaetica c. műveiből. kiad. Szlatky Mária (Bp., 1989); társsz.: Enyedi János: A falusi ember patikája… (Kv., 1801). –
Irod.: 275 éve született Kibédi Mátyus István/ szerk. Mátyus András (Székelyudvarhely, 2001); Benkő; Chiorean 2008; Csávossy; Csekme; Deé Nagy Anikó: M. I. doktor, a gutenbergi örökség marosszéki sáfára = Spielmann József orvostörténész emlékkönyve; Deé Nagy Anikó: A mv.-i Ref. Koll. könyvnyomdája (Nú., 1993. szept. 29.); Deé Nagy Anikó: A könyves Mv.: (Nú., 1997. jún.25.); Deé Nagy Anikó 2007; Demkó Kálmán : A magyar orvosi rend története… (Bp., 1894); Dóczy; Erős várunk; Farczády Elek: A marosvásárhjelyi Bolyai tudományos könyvtár = Emlékk. K.L. 80; Fodor Ferenc 2000; Fogarasi; Győry; Horányi; Időtár 1; Kibéd; Kibéd 2.; Kibédi Mátyus István halálának 200. évfordulójára / szerk. Mátyus András (Székelyudvarhely, 2002); Kiss–Péterffy–Péterffy; Klósz-Tolokán; Koncz; Krón. Füz. (1939. 4/4); M. Kiss Pál: Két kiváló orvos-portré a XVIII. és XIX. századból (Orvostört. Közlm., 1963); Magyar föld, magyar faj (Bp., s.a.); Magyar művelődéstörténet (Bp., s.a.); Magyari-Kossa 1 k.; MAMŰL; Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története (Bp., 1927); Mátyus András: Marosszék első orvosdoktora.(Nú., 2001. szept. 26); Mátyus András: Betekintés Kibédi Mátyus István Diaeteticaiba (Székelyudvarhely, 2002); Mátyus András: Kibédi M. I. emlékezete (Nú., Színes Világ, 2007. aug. 25.); Mátyus András: 290 éve született M. I., a humanista orvoss (Nú., Színes Világ, 2015. aug. 7.); Mátyus Károly: Kibédi Mátyus István, Marosszék első orvosdoktora (Székelyföld, 9.sz., 2002. szept.); Pálmay; Pál-Antal 2009; Pál-Antal 2023; Péter Mihály 2006; Pethő Gyula: A m. természettudományi irodalom fejlődése és föllendülése (Bp., 1900); Rácz 2009; Radu Judit: A kibédi Mátyus család és jeles tagjai=Kibéd, RMK III/18.sz.; Róth: Született nyelvünkön; Rugonfalvi Kiss; Sepsiszéki; Siklóssy; Spielmann József-Horváth Miklós: Környezet- és munkaegészségtani kérdések M. I. munkaiban (Orvostört. Közlm., 1958); Spielmann: A hazai orvostud; Spielmann József: Másoknak világítva. M. I. életregénye (Buk., 1969); Siklóssy, Szabó-Szögi; Szinnyei; Szinnyei J.; Szinnyei-Sz.J.; Szőkefalvi-Nagy Zoltán-Soós Pál: A kémikus és balneológus M. I. és kora (Or­vostört. Közlm., 1968); Pál Antal Sándor: Dr. M. I. nemessége (Nú., Színes Világ, 2010. szept. 4.; szept. 11.; szept. 18; szept. 25.); Székely tudósok; Tonk 1994; ÚMÉL; Zepeczaner Jenő. Maros-Torda megye fürdőélete a dualizmus korában.= Pál-Antal – Simon