MEDGYES Lajos, nyárádszentimrei, Álneve: Zömlén

Sárosmagyarberkesz, 1817. nov. 17., † Dés, 1894. márc. 9.: ref. lelkész, költő, egyházi író. – Édesapja Sándor S. Berkeszen mint ügyvéd Katona Zsigmond birtokának igazgatója volt, később Mv.-re költözött és a kir. táblánál ügyvédeskedett. Születése után nemsokára visszatért a család Nyárádszentimrére az ősi fészekbe. Mv.-en végezte tanulmányait : elemi, hat osztályú gimnázium, két év bölcselet, két év jog, két év teológia (1826–1840), majd u.o. közta­nító (1840–43). Előbb jogi pályára készült, később a papi pályára lépett. Kiképzésének nagyrészét apjának köszönhette aki a klasszikus tudományok mellett a nyugati nyelvekben is jártas volt emellett fia eszmei fejlődésére is nagy hatással volt. Hittanból, a bölcsészeti és természettudományi tanokból 4 főiskolán (Mv. Székelyudvarhely, Enyed és Kv.) szigorlatot tett és külföldi tanulmányútra indult, de engedély hiányában csak Bécsig jutott , ahol teológiai előadásokat hallgatott. (1843–44). A dési ref. egyházközség lelkésze let (1844–). Bécsből hazatérőben Pesten a kor több ismert írójával ismerkedett meg. Az Életké­pekben (1847) lelkes hangú nyílt levelet intézett Pető­fihez, akivel személyesen is találko­zott (1849). Mint pap-költő, a szószék­ről és írásaival is nyíltan állást foglalt a sza­badságharc ügye mellett, és erre eredménye­sen buzdított is, politikai cikkeket írt a kv.-i Honvéd c. lapban, amiért elfogták (1849) és több hónapi várfogságot szenvedett (–1850), kórházba kerülvén betegen haza engedték papi hivata­lától eltiltották. Amnesztiát kapott és haláláig Désen volt lelkipásztor (1851–94). Versei, elbeszélései és cikkei 1836-tól jelentek meg folyóiratokban: Nemzeti Társalkodó, Pesti Divatlap, Figyelő, Koszorú, Bp.-i Divatlap, Nemzetőr, Kossuth Hírlapja, Honvéd, Bp.-i Viszhang, Hetilap, Délibáb, Hölgyfutár, Vasárnapi Újság, Erdélyi Múzeum, Kv.-i Közlöny, Nővilág, Szépirodalmi Közlöny, Divatcsarnok, Igazmondó, Erdélyi Protestáns Közlöny stb. A Kisfaludy Társaság Fibián c. költői elbeszélését kitüntette (1840). Több műve kéziratban maradt : egyházi beszédek, 3 köt. költemény. Tagja volt a KZST-nek ahol Apor László c. nagy történelmi költeményével foglalta el székét. – F. m.: Erdélyi lant, 1837–1845 (Kv., 1846); Eredeti egyházi beszédek, I-IV. (Kv., 1849–58; 2. kiad. 1861); A hivatását betöltő keresztyén: Halotti beszéd gyógyszerész Telegdy Roth Károly ur fölött, 1854. júl. 24. (Kv., 1854; Deés, 1854); A jó családfő, becsületes hazai és igaz keresztyén: Gyászbeszéd Veres János felett. (Kv., 1855); Egyházi imakönyv (eredeti imák; Kv., 1855); Eredeti halotti imák (Kv., 1856); Halotti ima monostori ifj. b. Kemény Ferencz fölött (Kv., 1856); Pro­testáns nők imakönyve (Pest, 1859); Növen­dék ifjúság imakönyve (Kv., 1861); Protestáns családok imakönyve imadalokkal (Pest, 1868); Gyász ima báró Eötvös József emlékére Deésen 1871. febr. 6. rendezett nemzeti gyászünnepély alkalmával (Kv., 1871); antológ.: Remény : Zsebkönyv (Kv., 1839, 1840); Kisfaludy Társaság Évlapjai II. (1841); Unió : Zsebkönyv (Kv, 1848); Csokonai Album (1860); Szigeti Album (1860); Játékszíni Emlékkönyv (1860); Halotti beszéd Gyöngyösi Sándor felett, 1861. jún. 22. ( Kv., é. n.); Lisznyai Album (1863); Halotti beszéd Bajnóczi Lilla, telegdi Telegdy Zsigmondné felett, 1865. jún. 18.(Kv., 1865); Részvét-album a kv.-i és mv.-i árvaházak javára (Kv, 1872); Erdélyi írók és művészek almanachja (Kv, 1892); Emlékkönyv az EME félszázados ünnepére (Kv., 1902–42), Régi magyar folyóiratok szemelvényekben (Bp., 1933); Versekben tündöklő Erdély (Kv., 1941); 48-as Erdély (Kv., 1941).
Irod.: Erős várunk; Ferenczy-Danielik, Fülöp–Ferencz; Halotti beszédek; Kiss-Kálmán-Bierbrunner; Marosi-KZST; Nagy Iván; Orbán Balázs: Marosszék; Pálmay; RMIL; Rugonfalvi Kiss; Szinnyei; ÚMÉL, Vasárnapi Újság (1857)