Szászsebes, 1829. aug. 12., † Segesvár, 1894. nov. 23.: ügyvéd. – Apja M. Sámuel ev. lelkész volt. Szülővárosában a gimnáziumban tanult (1842–47), azután Szebenben folytatta tanulását. 1848–49-ben az erdélyi szászok pártján állott. A szabadságharc után a szebeni jogakadémián végezte be tanulmányait (–1851); ez idő alatt Bruckenthal Hermann tanítója, majd nevelője volt és vele Bécsbe ment; neveltje azonban korán elhalt és ő államszolgálatba lépett a nagyszebeni főtörvényszéknél (1852), ahol aktuarius volt és Szászvároson ugyanaz; törvényszéki adjunctus Szebenben, Mv.-t és a zilahi kerületi törvényszéknél (1852–54); kerületi adjunctus és törvényszéki vezető Nagy-Enyeden, Abrudbányán, Algyógyon, Tövisen és Hátszegen (1854–59); államügyész-helyettes és a polgári ügyek előadója a székelyudvarhelyi törvényszéknél (1859–61); ennek feloszlatása után rendelkezési állapotba helyeztetett; az erzsébetfalvi megyei törvényszékhez tanácsosnak nevezték ki (1863); azonban családi körülményei miatt még azon évben lemondott hivataláról és mint ügyvéd működött Segesvárt (–1877); azután mezei gazdasággal és kertészettel foglalkozott. A politikai s egyházi egyesületeknek közreműködő buzgó tagja volt. Gyermektelen lévén, több alapítványán és adakozásain kívül 10, 000 forintot hagyott a segesvári és 500 frtot a medgyesi templomra. Költeményeit melyek közt a szász nyelvjárásban írtak a legszebbek, a Siebenbürgischer Volksfreund c. hirlapban tette közzé. – F. m.:ford.: Französische und magyarische Dichtung in metrischer Übersetzung. (Hermannstadt, 1885). (Petőfinek 53 költeménye van e munkában); Gedichte von Alexander Petőfi, aus dem Ungarische übertragen (Hermannstadt, 1891). Petőfi és más magyar és francia költők verseit fordította.
Irod.: Pintér; RNL; Szinnyei; Zrinyi E.: Adataok a Makk-Gál – féle összeesküvés történetéhez (1851–1854) = Mv. történetéből
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE