MENTOVICH Ferenc, § Mentovics Ferenc, álneve Alpár

Nagydebrek, 1819. ápr. 19., † Mv., 1879. dec. 15.: filozófus, író, tanár, természettudós. – Apja Mihály, Ilyefalváról származott az Ilosva mentén elterülő gr. Mikes birtokon gazdatiszt volt. Anyja Horváth Klára. Felesége: Vajda Anna. Gyermekeik: M. Gyula; M. Julcsi Szász Béláné; M. Elek, felesége Lénárt Ilona, M. Ferenc. – Elemi tanulmányait Désen majd Naszódon végezte, azután a negyedik szintaxista osztálytól a nagyenyedi Bethlen. koll.-ban tanult, ahol apja is diákoskodott. Elvégezte a bölcsészeti (1837–39) és jogi tanfolyamokat (1739–1841). Nagy hatással volt fejlődésére tanára Szász Károly, aki szinte minden enyedi tanuló mintaképe volt mint jeles pedagógus, kíváló szónok, haladó szellemű jogtudós az erdélyi reformmozgalom egyik vezére. Szász Károly fia mellé fogadta nevelőnek (1837), ez kedvezően hatott Mentovich pályájára. Ekkor lépett fel az irodalomban a Virágkosár c. ifjúsági lapban. A jogot elvégezve külföldi tanulmányútra indult (1841 nyarán), a természettudományok érdeklik Bécsben fizikát, Berlinben matematikát, természettant, vegytant, földismeretet és ásványtant tanult, közben bejárta D-Németo.-ot, a Rajna-vidéket és Svájcot; berlini tanulmányai idején a katolicizmus ellen protestálva ref. hitre tért. Meglátogatta Göttingában Gausst, a matematikusok fejedelmét. Hazatérve megnősült (1843), Vajda Annát vette el és Alsógáldon br. Kemény Al­bert fia, László nevelője lett. A szabadságharc alatt tudományával szolgálta a hazát : barátjával Jánosi Ferenccel a lőpor gyutacsgyártáshoz kezdett. Gáldról Enyedre, Kv.-ra, majd Nagyváradra kötözött családja biztonsága érdekében (1848), a szabadságharc leverése után Pestre költözött, ahol órákat adott és hírlapírással foglalkozott. Meghívták az akkor újra alakított nagykőrösi gimnáziumba (1850–56) a szónok-költészeti tanszékre, átkérte magát a mennyiségtan-fizika katedrára, itt tanított Arany János, ifj. Szász Károly is. Hárman, Szász Károllyal és Gyulai Pállal Nemzeti színek címmel „költeményfüzért” adtak ki (1848). Arany János meghitt barátja volt, Mv.-ről is levelezett vele. Gazdag tudománynépszerűsítő tevékenységet folytatott, verseket is írt. Mv.-re költözott, a Ref. Koll.–ban foglalta el a mennyiségtan-természettan katedrát (1856. szept. 6.- 1879.dec., 23), rektor a tanársága mellett (1857–60), az előljárósági gyűlések jegyzője volt. Lerakta az önképzőkör alapjait a koll.-ban, amely halála után fölvette az ő nevét. Mv.-en folytatta a természettudományi ismeretek terjesztését és tudományos tevékenységre buzdított. Írásai jelentek meg az Orvos- Természettudományi Értesítőben. Megalapította és szerkesztette a Mv.-i Füzetek: tudományos és szépirodalmi folyóiratot (1858–59/60), 4 illetve 6 sz.jelent meg. Materialista filozófiai nézeteit cikkekben és Az új világnézet c. kötetben közölte. Gazdag lapszerkesztői tevékenységet fejtett ki a Napi Közlöny szerkesztője (1864); a Székely Közlöny (1867–68) munkatársa, a Székely Hírlap (1869–74) szerkesztője. Versei először a Virágkosár c. önképzőköri zsebkönyvben jelentek meg, majd a Honművész, az Athenaeum, a Remény, a Regélő közölte azokat, írt még költeményeket az Erdé­lyi Híradóban, Életképek, Hölgyfutár, M. Emléklapok, Pesti Röpivek, Losonci Phönix, Nagyenyedi album, Budapesti Visszhang, Nők Könyve, Délibáb, Divatcsarnik, Vasárnapi Újság, Erdélyi Múzeum, Szépirodalmi Közlöny, Nővilág, Kalauz, Két garasos Újság, Korunk, Szépirodalmi Figyelő- ben; cikkeket a : Nemzeti Társalkodó, Erdélyi Híradó, Pesti Hírlap, Természetbarát, Divatcsarnok, Vasárnapi Újság, Mv.-i Füzetek, Figyelő. Protestáns Kápes Naptár, Erdészeti Lapok, Erdélyi Prot. Közlöny –ben. Mv.-en utca viselte a nevét (1900–1920, 1941–1995). – F. m.: Unió-dalok ( Kv., 1847); Száraz lombok: Természet, szerelem, élet és haza : versek (Pest, 1854); Halotti bucsú-hangok: Alkalom szerint írta fölkérésre és összeszedve kiadta (Kecskemét, 1856); Az új világnézet : A Moleschott-Vogt- és Büchner-féle materializmus tanairól (Mv., 1863 [elkobozták]; 1870, 1953; Sajtó alá rendezte, bev., jegyz. Hajós József, Buk., 1974); Természettan elemei : Népiskolai használatra (Mv., 1865, 1877); Az egész és törtszámokkal való számítás kézikönyve : Iskolai és magánhasználatra (Kv., 1873); társsz.: Nemzeti színek (Kv., 1848); Három őszinte szó : Röpirat (Mv., 1870); antológ.: Virágkosár (Nagyenyed, 1836); Remény: zsebkönyv (Pest, 1840, 1841); Unió zsebkönyv (Kv., 1848); Nemzeti színek (Kv., 1848); Szépirodalmi album (Pest, 1858); Színes könyv (Kv., 1861); Magyar emléklapok 1848 és 49 ből (Pest, 1863); A magyar költészet kincsesháza (Bp., 1895); Petőfi a magyar költők lantján (Bp., 1910); Versekben tündöklő Erdély (Kv., 1941); Magyar veresek könyve (Bp., 1942); Arany furulya (Bp., s.a.); Mv. és Vártemploma; ford.: Schoedler Frigyes: A természet könyve , magában foglaló : természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld- életmű, növény- és állattanokat. (Pest, 1853); J. Karner: Teljes gyakorlati számtan.(Pest, 1872).
Irod.: 48-as Erdély (Kv., 1943); Beöthy; Bosztry Gyula: Író ée nemzet (Bp., 1943); Emlékbeszédek a MTA tagjai felett (Bp., 1904); Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Endrődi Sándor: Századunk magyar irodalma képekben (Bp., 1900); Erdélyi panteon; Erős várunk; Fall B. Levente: M. F. (1819–1879) (Nú., 2006. dec. 13.); Ferenczy-Danielik; Fülöp–Ferencz; Gaál 2001; Gyászjelentő; Gyulai Pál: Kritikai dolgozatok (Bp., 1908); Hajós József: Mentovich Ferenc ([név nélkül]Buk., 1952); Halotti beszédek; Időtár 2; Kiss Károly Sz.; Koncz; Kozma Béla: M. F. (Átalvető 52. sz., 2004. dec.); Lénárt József: Az utolsó Istenhozzád (Mv., 1880); Die Literaturen des Ostens (Paris-Leipzig, 1906); A magyar irodalom története Képes (Bp., 1906–07); M. F. emlékezete (A Mv.-i ev. Ref. Coll. Értesítője az 1879–80.évről ); M. Gyula levele gróf Teleki Gézának [M. F. életrajzi adatai] (Marosvásárhely, 1911. jún. 15.); A mo.-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887); Marosi-Helikon; Marosi-KZST; Máthé József: M. F.(V. Z., 1970. szept. 13.); Máthé-Haller; Mózes Júlia: Az első mv.-i folyóirat (Könyvtári Szemle, 3. sz., 1972); Mv. és Vártemploma; Mv.-i ref.temető; Nagy Endre: M. F. élete és mű­ködése (bibl.-val; Mv., 1904); Oláh-Gál; Oláh-Gál Róbert: Egy Mentovich-levélről [levél br. Kemény Jánosnak] (Nú., Színes Világ, 2011. dec. 17.); Oláh-Gál Róbert: Az első mv.-i doktorok (Nú., Színes Világ, 2012. jún. 16.); Oláh-Gál Róbert: Gaus és az erdélyi tudósok (Nú., Színes Világ, 2012. szept. 15.); Oláh-Gál Róbert: Arany János és M. F. barátságáról 1–9.(Nú., Színes Világ, 2015. okt. 23.- 2016. jan. 8.); Oláh-Gál Róbert: Jakab Ödön. és a „Daloló Kan” [M. F. ] (Nú., Színes Világ, 2016. aug. 26.); Parádi; Pálmay József; Pethő Gyula: A magyar természettudományi irodalom fejlődése és föllendülése (Bp., 1900); Pintér; Poptămaş–Mózes; Profiluri mureşene.1.; Rugonfalvi Kiss; Spielmann József: M. F. (1819–1879) (V. Z., 1969. máj. 4.); Széchy Károly : Kisebb tanulmányok (Bp., 1897); Szentgyörgyi; Szinnyei; Szinnyei Ferenc : Novella- és regényirodalmunk a Bach korszakban (Bp., 1939–41); Szinnyei J.; Szinnyei J-Sz. J.; Thury; Todea–Fülöp–Avram ; Toldy, ÚMÉL; Ünnepi könyv : KZST (Mv., 1930); Vasárnapi Újság (1880/2), Vigh