MESTITZ Mihály, § Mesticz Mihály, Mesztitz Mihály

Roudnice nad Labem, 1830. márc. 24., † Mv., 1909. ápr. 12: bútorgyáros, műbútorasztalos, bútorkereskedő. – M. Henrik és László Ilona fia. Felesége: Fischer Anna (Nagyszeben, 1846. – Mv., 1915. márc. 28.). Esküvő: 1861. Gyermekeik: Mór (1862–1938), Ferenc (1864–1923), János (1865–1939), Albert (1867–1937), Paula (1868–1943), Ignác (1870–1921), Anna († 1871), Irén (1873–1941), Henrik (1877–1940). – 1850-ben már bútorüzlete volt. Megalapította bútor- és épületasztalos gyárat (1869), cégjegyezte a Mv.-i Törvényszék (1876. júl.16.). A Székelyföld első és sokáig egyetlen bútorgyára, ahol készítettek bútort, épület-asztalos munkákat. Az üzemet bővítette asztalos- fafaragó-, kárpítos és díszítő műhelyekkel (1885), akkor telepítette a Sándor János u. 10 sz. alatti telekre. Fűrészteleppel is rendelkezett, amely zsindelyt, épületfát, parkettet készített. Egyéni cégét társcégként jegyzik be a Mestitz Mihály és Fiai néven működött tovább (1892. márc. 21), Erdély legnagyobb bútorgyára volt, árultak szőnyegeket, mennyaszonyi kelengye raktáruk is volt. Fő terméke a kárpitozott bútor és az épületfa. A Mestitz Mihály és Fiai gyár szállította a görgényi vadászkastély berenedezését, a mv.-i Városháza bútorait (1906–08), a Kultúrpalota hangversenyterem bejárati ajtóit, falburkolatát, a karzati székek alatti hajópadlót, a páholyok és karzatok faburkolását. A kisterem asztalos és kárpitosmunkáit is ők végezték. Jelentős bútorexportot bonyolított le Románia és Bulgária felé. Díjakat nyert Bp.-en (1885), Désen (1887), Barcelonában (1890), a párizsi világkiállításon (1900) és számos más kiállításon érmekkel és dícsérő oklevelekkel tüntették ki. Virilista (1888). Mv. szabad kir. város törvényhatósági bizottsáságának, a Kereskedelmi és Iparkamarának, az Állami Ipari Szakiskola felügyelő bizottságának, az Izraelita Hitközség választmányának tagja. A bútorraktárat fiai üzemeltették tovább: M. Mór, M. Albert, M. Henrik.
Irod.: Az 1885 évi bp.-i Országos Általános Kiállítás (Bp., 1885); Bernády; Csepreghy A.- Cs.H.; Dorn Alexander: Die Protokollierten Firmen Österreich-Ungarn (Wien, 1892); EBKL; Gyászjelentő; Időtár 2; Kádár– Pál-Antal; inf. dr. Kiss Csekme Márta; Keresztes; Kereszetes Gyula: Szecesszió Mv.-en 4.: A Városháza (Nú., 1991. okt. 26.); Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991. dec. 14.; 1992. jan. 4.; 1992. jan. 11.); Kuszálik–Zalányi; A M. Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp., 1897); Maros megyei m.-ság.4; Popa Valeriu : Transilvania, Banatul Crişana şi Maramurăşul (Buc., 1915); Sebestyén Mihály: Náznánfalva-Mv. (Nú., 1998. jan. 9.); Székely Naptár (hírdetései; 1887, 1909); Szentgyörgyi; Szterényi József : A M. Korona országainak gyáripara az 1898. évben (Bp., 1901); http: //www.centropa.hu.; Mv. régi Városháza; Mv.-i Kultúrpalota 2013; Mv.-i zsidó temető dok.