METZ Albert, §

Havadtő, 1868. dec. 13., † Mv., 1925. júl. 27. a Közművelődési Ház előcsarnokában volt felravatalozva: karmester, hegedűművész, tanár, a zeneiskola alapítója, igazgatója, zeneszerző. – A Maetz orgonaépítő család sarja. Felesége: Keiner Jeanette. Gyermekeik: dr. M. István, felesége Hegyi Ilona; M. Piroska, dr. Pap Zsigmondné; M. László – Középiskoláit a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1882), közben megántanár irányíttásával hegedülni tanult; a bp.-i Zenekonzervatórium diákja (1885), hegedű és zeneszerzés szakos tanári diplomát nyert. Zenei tanulmányai befejezése után a M. K. Operaház tagja és a Nemzeti Zenede tanára lett, majd a bp.-i Filharmóniaii Társaság választmányi tagja. A Bp-i Operaház brácsása, és hegedű-tanár a konzervatóriumban (1890–1907), a Királyi Opera a Filharmóniai Társaság és a Nemzeti Zenekonzervatórium tagjaként a zeneszerzői alkotásnak is élt. Már diákkorában játszották néhány szímfónikus preludiumát, néhány zenei paródiáját, Idill Kamerumban, Faust; Nappal és éjjel c. balettjét (amit Tóth Lajossal írt közösen) a M. Kir. Operaházban mutatták be (1893. márc. 17.), 42-szer játszották; Közben nagyobb szabású zenekari műveket, vonósnégyeseket, magyar népdalegyvelegeket írt. Két köteteben megjelent hegedű iskolája (1902), amely a hegedű pedagógiának új irányt adott, és a mely 15 kiadást ért meg. Cserkesz lány c. operettjét a Pesti Népszínházban játszották (1907). Bernády György meghívására a Mv.-i Zeneiskola (1908. jan. 7.- nyitotta meg termeit), ami majd Városi Konzervatórium (1922-től) alapítója és igazgató tanára haláláig (1907–25). Megszervezte az iskolát, melynek már ötév múlva tizennégy tanára és ötszáz növendéke volt. Tanárai: Henszelmann Gyuláné Erkel Sarolta, Gömöry Viktorné Maleczky Mariska, Simor Jenő, Tonházi Ferenc, László Árpád, Zsizsmann Rezső, Haják Károly, Chován Richard és mint hegedű-tanár ő maga. Létrehozta a Zenekedvelők Társaságát (1908). Megalapította a Filharmóniai Társaságot 75 zenekari taggal, amelynek karmestere is volt (1910), megtartották az első szimfonikus hangversenyüket (1911. máj. 7.). Az I. vh. idején könyveket ajándékozott a Városi Könyvtárnak, jótékonysági célú hangversenyeken is fellépett. Karnagyként vezette a Ref. Dalkört. A dalárda vezetésével a kv.-i Országos Dalosversenyen első díjat nyert (1923), foglalkozott a város amatőr kórusainak zenei nevelésével, alapítója a nevét viselő vonosnégyesnek. Neki köszönhető, hogy sok éven át a világ legkiválóbb művészei hangversenyeztek Mv.-en. Mv.-en írta a Don Juan a háremben c vígoperáját. Mint zeneszerző művei közt szerepelnek: zenekari művek, hangszeres- és kamarazene, magyar népdalegyveleg, egy szimfónia (1892), kórusművek, egy hegedűiskola. Tímár János szobrász tervezte emlékművét aref. temetőben (1926. ápr. 23). Nevét viseli a Mv.-i Művészeti Egyetem zeneművészeti karának egy terme a Pálffy-házban (2010. máj. 12.). – F. m.: Nap­pal és éjjel. Tóth Lajossal (balett; 1893); A cserkeszlány (operett; bem. bp.-i Népszín­ház, 1907); Don Jüan a háremben (vígopera); Nappal és éjjel; Ballada (férfikarra); Hegedűisko­la I-II. (Bp., 1900–02).
Irod.: Antalffy Endre: Emlékbeszéd M. A. felett (Magyar Dal, 1925/10), Béldi Izor: Intimitások (Bp., s.a.); Benkő András: Ragaszkodás a szülőföldhöz (A Hét, 12. sz., 1989); Csekme; Gyászjelentő; Hajdó Károly: A mv.-i zeneiskola évfordulójára (Nú., 1999. jan. 7.; jan. 8.; jan. 12.); Időtár 2; Időtár 3, Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 107. (Új Élet, 23. sz. 1974.) Kim;.Kiss–Péterffy–Péterffy; LSS; Marosi Ildikó: 25 éves a mv.-i Állami Filharmónia (Új Élet, 15. sz., 1975); MÉL; Mv. és a háború 1; Mv. műv. vár.; Mv.-i Kultúrpalota 2013; Mv.-i ref. temető; Osváth; Ökrös; Predescu; RMIL; RNL; Schöpflin; Szász Károly: A Mv.-i Zeneiskola és M. A. (V. Z., 1970. nov. 1.); Tg.–Mureș – Mv.; Todea 2013; Várterész István: A mv.-i zeneiskola (V. Z., 1983. okt. 9.); Zenetudományi írások