Arad, 1927. júl. 4. † Mv., 1996. jún.19.: építtészmérnök. – Szülei M. András és Ilona. Az elemi iskolát és a középiskola két évét (1938–39) az „Aurel Vlaicu” ipari Líc.-ban Aradon végezte, apját áthelyezték Kv.-ra (1939), így a középiskolai tanulmányait Kv. –on folytatta, ahol érettségizett (1947). A temesvári Műszaki Egyetem építészeti karán végzett (1952). Megházasodott (1951. aug. 21.), felesége Csutak Mária tanítónő (sz. 1927. okt. 3.), gyermekeik: Miholcsa József (1953. jún.13.) és Gyula (1956. márc. 21.). Építészmérnök Kv.-on (1952–53), Mv.-re költöztek, az Építkezési Trösztnél dolgozott (1953–55), majd a MAT Néptanácsa Műszaki Tervezési osztályának mérnöke. Letartoztatták (1957. jan. 12.), azzal a váddal, hogy részt vett a Faliboga Ioan által létrehozott ellenforradalmi szervezetben és nem jelentette fel azt. 10 év nehéz börtönre és vagyonelkobzásra itélték (1957. júl. 3.). Szamosújváron, Nagyenyeden, mad újra Szamosújváron volt. Feleségét kitették a tanügyből. Kegyelmet kapott (1959. szept. 1.). A börtönből való kiszabadulás után csak technikusként alkalmazták a koronkai téglagyárban (1959–), újra tervezőmérnökként dolgozhatott a Maros megyei Vízigazgatási vállalatnál (1961.okt. 15.–) A műszaki osztály, sectiei tehnice, a beruházási oszt. főnöke nyugdíjazásáig (1988). Saját kérésére rehabilitálták (1974. febr. 19.). A Volt Politikai Foglyok Egyesületének tagja (1990–). Megfogalmazta elméleti hipotéziseit a világról, ami fia könyvének mellékleteként került nyomtatásba. – F. m.: Világmodell : Appendix = Miholcsa József: Csodavárás (Mv., 2001).
Irod.: 1956 Erdélyben; Áldozatok; családi inf.; [Nekrológ] (Nú., 1996. jún. 21.)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE