MÓNUS Márton

? † ? : kőműves, asztaos. – Neves kőműves család tagja, sikeres mester (1892–1907). Munkái máig ismertek: Holczer Gyula (1896), Marosi Kálmán (1898), Petrás Géza háza (1899). Kiss József ácsmesterreI dolgozott, ikerházat építettek az Arany János u.-ban (1898) a testvérével építették a Fa- és Fémipari Szakiskola építésére (1896–1897). Mv.-en Gödert Györgytől telket vásárolt, rajta egy házzal, az egykori Kossuth u. 97. sz. alatt (1902). Engedélyeztette a ház lebontását és engedélyt kapott négy lakrészből álló új, cserépfedelű ház építésére. Az épüetet maga tervezte, kivitelezte, építette. A lakóháza mellé épített műhelyt, raktárat, színt és istállót is (1906), kis kertje is volt. Csatornarendszert szerelt Koós Géza lakatos, vízvezeték-szerelő (1912). Mónus feleségével, 810 négyszögöl telket bírtokoltak (101.sz.), a legnagyobbat a környéken. Szoba-konyhás lakrészeket tervezett bérbeadási szándékkal. Breckner Vilmos, szappangyáros tőszomszédja lett. Lemondott az építő-iparról. Új vállakozása (1907. márc. 13.–): faiparos. Egyike azon faiparosoknak, akit a mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara megsegített gépi felszerelésekkel: fafűrésszekkel, gyalugéppel, esztergával (1906). Cége egyesült a Farkas testvérek üzemével (1901), ez (a Híd u, 7. sz.) cipőtalpszeg Farkas és Mónus, majd Mónus és Farkas azonos profilal (1914. jan. 1–) talpkéreg- és faárugyárként működött 35 alkalmazottal (1913-ig), Farkas új céget hozott létre azonos profilút (1914. jan. 10.). Mónus malom működéséve foglalkozott (1916. Kossuth u.101. sz.).
Irod.: Dogozatok; Kádár– Pál-Antal; Orbán-Oniga