ÁGOSTON Vilmos

Mv.,1947. júl. 8.,† San Antonio (Texas), : író, újságíró, kritikus. – Felesége: Ágoston Gabriella.(1971).leányuk: Ildikó. – Mv.-en tanult és érettségizett (1965).Többféle munkát kipróbált: volt bútorgyári segédmunkás, csillés Balánbányán, építőtelepi munkás Kv.-on. Angol-magyar szakos hallgató a Babeș-Bolyai TE-en tanári képesítést kapott (1972). Angol nyelvet és világirodalmat tanított Csíkszeredában (1972–78), Mv.-en a RTV-stúdió riportere (1978–84), rágcsáló és féregírtó Nyárádszeredában (1985). Áttelepült Bp.-re (1986–91) Szabadfoglálkozású újságíró, irodalomkritikus. A Román Írószövetség díjazottja (1978). „Tollforgató, esztéta, bölcselő, világvándor”. A mv.-i Műhely (MAMŰ), az avantgárd csoport egyik alapítója. Művei: Humanizmus ettől-eddig? (tanulmányok,1977), Lassú vírus (regény,Buk.,1981); Húzd a himnuszt, ne káromkodj (kisregény, 1989); Húzd a himnuszt, ne áromkodj. (kisregény, 1989); A konvenció vendégei (rádiójáték, 1995); Godvi és Galanter (regény, Bp.1998).
Irod.: Barabás O.; EMKK; Kortárs MÍKL; Sebestyén Mihály: Ágoston Vilmos 1947–2022; Nagy Miklós Kund: 87Újra búcsúznunk kell (Nú., 2022. jan. 5.)